Mi az a Pfizergate-ügy, ami miatt fájhat Von der Leyen feje?
Akadt olyan EP-képviselő, aki „az emberiség történetének legnagyobb korrupciós botrányaként” emlegette az EB elnöke körül kipattant botrányt.
Az alap az 1100 milliárd eurós uniós hétéves költségvetést egészíti majd ki – ismertette szerdán Ursula von der Leyen az Index.hu cikke alapján.
A lap azt írja, hogy a 750 milliárdos mentőcsomag egyértelmű kísérlet arra, hogy összebékítse a tagállami álláspontokat, de határozottan az 500 milliárd eurós német-francia javaslat felé kerekít, szemben az Európai Parlament 2000 milliárdos és a mediterrán államok hasonló nagyságrendű követeleséivel. Ráadásul éppen a fele annak, amit maga Gentiloni tartott észszerűnek korábban. Ugyanakkor a tervezet hangsúlyozza, hogy a korábban már elfogadott 540 milliárdos, jórészt kölcsönökből és hitelgaranciából álló mentőcsomaggal együtt már 1290 milliárd eurós mentőcsomaggal lehet számolni. Hozzátették: a Bizottság korábbi terveivel összhangban az új keretköltségvetés is „egy zöld, digitális és rugalmasan alkalmazkodó Európát” fog támogatni, de magában foglalja a járvány tapasztalatait úgy, hogy nemcsak pénzügyi mentőövet nyújt a tagállamoknak és az európai vállalkozásoknak, hanem bevezet például egy teljesen új egészségügyi programot és megerősíti a válság esetén különböző felszereléseket, eszközöket adományozó közös alapot.
„Az új költségvetés a jövő generációi számára is hasznot fog hozni” – állította az Európai Parlamentben felszólaló Von der Leyen, aki szerint a befektetésekkel
Európa megmutatja a polgárai számára, milyen „valódi és kézzel fogható” előnyei vannak annak, ha valaki európai
– közölte az Index.hu, majd hozzátette: az elmúlt hónapokban komoly feszültségeket keltett a tagállamok között, hogy ki és milyen formában fizesse a gazdasági helyreállítás költségeit. Ezért a kompromisszum jegyében a „Következő Generáció EU” névre keresztelt mentőalap kétharmad-egyharmad arányban vissza nem térítendő támogatásokból és hitelekből áll majd. A támogatásokból minden tagállam részesül majd, a kölcsönt pedig önkéntes alapon lehet majd felvenni, és a tervezet szerint tíz uniós ország nem is fog a lehetőséggel élni – írják.
Az Index.hu hangsúlyozta, hogy a javaslat szerint
a „Következő generáció” alapból. Olaszország 81,8 milliárd támogatást, és 90,9 milliárd hitelt remélhet, míg Spanyolország 77,3 és 63,1 milliárdot. Németország, Franciaország, Ausztria vagy Hollandia a tervezet szerint nem venne fel hitelt, viszont sorrendben 28,8 milliárd, 38,7 milliárd, 4 milliárd és 6,7 milliárd támogatást kapnának. A 750 milliárd eurós helyreállítási alapot nem a zömében tagállami befizetésekre épülő rendes uniós költségvetésből finanszírozzák majd, hanem az Európai Bizottság vesz fel várhatóan 30 éves lejáratú hitelt a nemzetközi pénzügypiacokon, amihez a tagállamok kezességet vállalnak. Ennek az az előnye, hogy a Bizottság a legjobb, AAA-s hitelminősítéssel juthat kölcsönhöz, ami sokkal alacsonyabb kamatot és kedvezőbb feltételeket biztosít, mintha az uniós országok külön-külön folyamodnának hitelért – írta meg az Index.hu.