Kereszttűzben a vallomások – büntetőjogász a Till Tamás-ügy jogi kérdéseiről
F. Jánosnak tanúként igazmondási kötelezettsége volt, gyanúsítottként azonban már nincs.
Az újbudai rendőrgyilkosság az egész országot megrázta. Ennek apropójából összeszedtük, hogy az egyenruhás testület tagjai mikor használhatják szolgálati fegyverüket.
A közelmúltban az egész országot megrázta Baumann Péter főtörzsőrmester meggyilkolása. Január 12-én, csütörtökön egy őrjöngő férfi három rendőrt sebesített meg késsel, egyiküket olyan súlyosan, hogy életét vesztette. Mindezek után a rendőrök célzott lövésekkel megállították, majd elfogták a tettest. Az egyenruhás testület tagjainak nagy része – szerencsére – egész pályafutása alatt nem kényszerül rá arra, hogy a fegyverét kivegye annak tokjából. Cikkünkben górcső alá vesszük, milyen esetekben használhatják a rendőrök a lőfegyvert.
Az újbudai rendőrgyilkossággal kapcsolatosan Orbán Viktor miniszterelnök is megszólalt, aki azt mondta:
A rendőrségi fegyverhasználatot a rendszerváltozás után a rendőrségről szóló, ma is hatályos 1994. évi XXXIV. törvény szabályozza. Fontos megemlíteni a 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet a rendőrség szolgálati szabályzatáról. A rendőrség szolgálati szabályzatában találunk iránymutató rendelkezéseket a rendőri fegyverhasználat jogszerűségének kivizsgálására. Ugyanis miután egy rendőr éles szituációban kénytelen volt szolgálati fegyverét használni, a lőfegyvert használó rendőr szolgálati helye szerinti rendőri szerv vezetője köteles kivizsgálni a lőfegyverhasználat jogszerűségét.
A hatályos szabályozás szerint
Minekután a fegyverhasználat – a kényszerítő eszköz által okozható sérülések súlyossága miatt – ultima ratio jelleggel illeti meg az egyenruhás testület tagját, ezért mielőtt egy rendőr pisztolyáért nyúlna, egy sor egyéb intézkedést kell megtennie.
Lőfegyverének használata előtt a rendőrnek fel kell szólítania az intézkedés alá vont személyt, hogy a rendőri intézkedésnek engedelmeskedjék, ha ez nem válik be, akkor más kényszerítő eszköz alkalmazásának lehetőségét biztosítja a törvény. Amennyiben egyéb kényszerítőeszközökkel – mondjuk gumibottal – sem sikerül a delikvenst ártalmatlanná tenni, akkor sor kerülhet a figyelmeztető lövés leadására. Ha a fent említett intézkedések hatástalanok, akkor – a szükségesség és arányosság elvét szem előtt tartva – következhet az intézkedés alá vont személyre leadott lövés. Ebben a körben is van egy irányadó szabály, amit a rendőröknek a szituáció lehetőségeihez igazodva figyelembe kell vennie, mégpedig azt, hogy
Lehetnek olyan rendkívüli esetek is, amikor a rendőr nem késlekedhet, ilyenkor a figyelmeztetés elmaradhat, és anélkül is elsülhet a szolgálati fegyver. A lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések részben vagy teljesen akkor mellőzhetők, ha az eset összes körülményei folytán a megelőző intézkedésekre már nincs idő, és a késedelem az intézkedés eredményességét, a rendőr vagy más személy életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti.
A rend őrei szolgálati fegyverük használata mellett dönthetnek, ha az a testi épséget súlyosan veszélyeztető közvetlen támadás elhárításához szükséges. Tehát ha egy ember késsel, vagy egyéb más olyan eszközzel, ami az ember testi épségének veszélyeztetésére alkalmas fenyegetőzik, és a felszólítások ellenére sem hagyja abba, akkor még nem adnak le lövést az illetőre, de ha már valakit közvetlen közelről megtámad a delikvens, akkor nagyobb az esélye annak, hogy a rendőrök is élnek a lőfegyverhasználattal.
Fontos megemlíteni, hogy a rendőr azzal a személlyel szemben is használhatja lőfegyverét, aki a nála lévő fegyver vagy élet kioltására alkalmas, más eszköz letételére irányuló rendőri felszólításnak nem tesz eleget. Mindezek mellett a rendőrök
A terrorcselekmény, a jármű hatalomba kerítése, vagy a közveszély okozása is olyan esetek, amelyek okot adhatnak a rendőröknek a lőfegyver használatra. Amennyiben tehát valaki erőszakkal akar egy légi- vízi- vagy vasúti járművet elvinni akkor az egyenruhás testület tagja használhatja a fegyverét.
A rendőrök használhatják fegyverüket továbbá akkor is, ha valaki bűncselekményét lőfegyverrel, robbanóanyaggal vagy az élet kioltására alkalmas más eszközzel szándékozik elkövetni De őrizetben, vagy szabadságvesztését töltő személyre is rálőhet a rendőr, ha szökni próbál, valamint akkor is, ha a szökésben lévő rab az emberi élet kioltását fegyveresen és szándékosan követte el.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton