Az újbudai rendőrgyilkosság az egész országot megrázta. Ennek apropójából összeszedtük, hogy az egyenruhás testület tagjai mikor használhatják szolgálati fegyverüket.
A közelmúltban az egész országot megrázta Baumann Péter főtörzsőrmester meggyilkolása. Január 12-én, csütörtökön egy őrjöngő férfi három rendőrt sebesített meg késsel, egyiküket olyan súlyosan, hogy életét vesztette. Mindezek után a rendőrök célzott lövésekkel megállították, majd elfogták a tettest. Az egyenruhás testület tagjainak nagy része – szerencsére – egész pályafutása alatt nem kényszerül rá arra, hogy a fegyverét kivegye annak tokjából. Cikkünkben górcső alá vesszük, milyen esetekben használhatják a rendőrök a lőfegyvert.
Az újbudai rendőrgyilkossággal kapcsolatosan Orbán Viktor miniszterelnök is megszólalt, aki azt mondta:
A rendőrségi fegyverhasználatot a rendszerváltozás után a rendőrségről szóló, ma is hatályos 1994. évi XXXIV. törvény szabályozza. Fontos megemlíteni a 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet a rendőrség szolgálati szabályzatáról. A rendőrség szolgálati szabályzatában találunk iránymutató rendelkezéseket a rendőri fegyverhasználat jogszerűségének kivizsgálására. Ugyanis miután egy rendőr éles szituációban kénytelen volt szolgálati fegyverét használni, a lőfegyvert használó rendőr szolgálati helye szerinti rendőri szerv vezetője köteles kivizsgálni a lőfegyverhasználat jogszerűségét.
A hatályos szabályozás szerint
Minekután a fegyverhasználat – a kényszerítő eszköz által okozható sérülések súlyossága miatt – ultima ratio jelleggel illeti meg az egyenruhás testület tagját, ezért mielőtt egy rendőr pisztolyáért nyúlna, egy sor egyéb intézkedést kell megtennie.
Lőfegyverének használata előtt a rendőrnek fel kell szólítania az intézkedés alá vont személyt, hogy a rendőri intézkedésnek engedelmeskedjék, ha ez nem válik be, akkor más kényszerítő eszköz alkalmazásának lehetőségét biztosítja a törvény. Amennyiben egyéb kényszerítőeszközökkel – mondjuk gumibottal – sem sikerül a delikvenst ártalmatlanná tenni, akkor sor kerülhet a figyelmeztető lövés leadására. Ha a fent említett intézkedések hatástalanok, akkor – a szükségesség és arányosság elvét szem előtt tartva – következhet az intézkedés alá vont személyre leadott lövés. Ebben a körben is van egy irányadó szabály, amit a rendőröknek a szituáció lehetőségeihez igazodva figyelembe kell vennie, mégpedig azt, hogy
Lehetnek olyan rendkívüli esetek is, amikor a rendőr nem késlekedhet, ilyenkor a figyelmeztetés elmaradhat, és anélkül is elsülhet a szolgálati fegyver. A lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések részben vagy teljesen akkor mellőzhetők, ha az eset összes körülményei folytán a megelőző intézkedésekre már nincs idő, és a késedelem az intézkedés eredményességét, a rendőr vagy más személy életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti.
A rend őrei szolgálati fegyverük használata mellett dönthetnek, ha az a testi épséget súlyosan veszélyeztető közvetlen támadás elhárításához szükséges. Tehát ha egy ember késsel, vagy egyéb más olyan eszközzel, ami az ember testi épségének veszélyeztetésére alkalmas fenyegetőzik, és a felszólítások ellenére sem hagyja abba, akkor még nem adnak le lövést az illetőre, de ha már valakit közvetlen közelről megtámad a delikvens, akkor nagyobb az esélye annak, hogy a rendőrök is élnek a lőfegyverhasználattal.
Fontos megemlíteni, hogy a rendőr azzal a személlyel szemben is használhatja lőfegyverét, aki a nála lévő fegyver vagy élet kioltására alkalmas, más eszköz letételére irányuló rendőri felszólításnak nem tesz eleget. Mindezek mellett a rendőrök
A terrorcselekmény, a jármű hatalomba kerítése, vagy a közveszély okozása is olyan esetek, amelyek okot adhatnak a rendőröknek a lőfegyver használatra. Amennyiben tehát valaki erőszakkal akar egy légi- vízi- vagy vasúti járművet elvinni akkor az egyenruhás testület tagja használhatja a fegyverét.
A rendőrök használhatják fegyverüket továbbá akkor is, ha valaki bűncselekményét lőfegyverrel, robbanóanyaggal vagy az élet kioltására alkalmas más eszközzel szándékozik elkövetni De őrizetben, vagy szabadságvesztését töltő személyre is rálőhet a rendőr, ha szökni próbál, valamint akkor is, ha a szökésben lévő rab az emberi élet kioltását fegyveresen és szándékosan követte el.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton