Sorosozni nem antiszemita dolog, az igazságot kell szolgálni, a mainstream/konzervatív közötti ellentét, a mesterséges intelligencia szerepe. Riportunk!
A szerdai első nap után csütörtökön folytatódott – és le is zárult – az MCC nemzetközi médiakonferencia-sorozata. A második nap fő témái a mainstream/konzervatív újságok közötti ellentét, a digitális forradalom okozta reklámpiaci változások, a mesterséges intelligencia veszélyei és a bulvársajtó hatalma volt.
Az első panelbeszélgetés fő témája a konzervatív hangok a mainstream média ellen volt. A beszélgetésen Jair Netanjahu elmondta – többek között –, hogy Soros ellen lenni nem antiszemitizmus (ugyanis Soros nagyon komoly károkat okoz szerinte „az egyedüli zsidó államnak”, például azzal, hogy olyan zsidóellenes, anticionista és palesztinpárti NGO-kat finanszíroz, amelyek az izraeli társadalmat belülről bontják meg), valamint kifejtette, hogy azért volt esélye a jobboldaliaknak, hogy áttörést érjen el az online világban, mert a hagyományos sajtóban a baloldaliak voltak túlsúlyban. Kifejtette azt is, hogy
Rámutatott arra is az ifjabbik Netanjahu, hogy „ha erős konzervatív hang vagy, démonizálni fognak, de ezzel számolni kell, hozzászoksz, és vissza tudsz vágni, minél több követőd van, annál könnyebben”. Leszögezte, nem szabad félni, feladata is a jobboldali influenszereknek, hogy kiálljanak a követőik véleményéért.
A beszélgetésen Kovács István, a Megafon alapítója megjegyezte, „mi, jobboldaliak egyszerűen kihagytuk a lehetőséget, a balosok közel egy évtizeddel előbb elkezdték építeni az online jelenlétüket”. Roland Tichy arról beszélt, hogy a jobboldali újságíróknak az a feladata, hogy
megírják azokat a történeteket, amik nincsenek a tömegmédiában képviselve”.
Tichy elmondta, hogy a migráció tönkretette a német jóléti államot. Ezzel kapcsolatban ide kattintva olvashat bővebben:
A második panelbeszélgetésen kiderült, hogy míg 10-20 évvel ezelőtt könnyen átlátható volt a médiapiac, addig mára egy kesze-kusza, alapjaiban is más bevétel- és kiadáshalmaz lett. A szakértők elmondták, hogy mára már teljesen máshogy kell elérni a célközönséget, és az se mindegy, hogy hogyan történik az meg. Mint mondták,
Ludvig Orsolya, az MCC Vállalati Kommunikáció Műhelyének vezetője nevetve elmondta, hogy a vállalati kommunikáció nagy része csak átmásolt szöveg. A beszélgetés során emellett leszögezte azt is, hogy a siker fő feltétele, hogy legyen a tartalmunk vonzó és minőségi.
Zach Christienson, a The Spectator US szerkesztője megemlítette,
mindenféle szponzoráció formájában Instagramon, TikTokon. Marcial Cuquerella, a 7NN Televisión alapítója leszögezte, mindenféle hirdetés működik, hagyományos és újszerű is, minden csak a célcsoport függvénye.
Kosaras Klaudia, az Atmedia kereskedelmi igazgatója megemlítette, hogy hazánkban még mindig a televízió az egyik legfontosabb hirdetési csatorna, viszont a digitális csatornák már egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a hirdetési tortából.
A harmadik panelbeszélgetés a mesterséges intelligencia és az igazság körül forgott. Kevin Andreson, a PugPig vezető tanácsadója elmondta, hogy mára már bárki csinálhat médiát, bármit meg lehet írni, meg lehet osztani a közösségimédia-platformokon.
Jorge González-Gallarza, a The Uncommon Decency Podcast műsorvezetője leszögezte,
az igazságot kell szolgálni, hiszen az emberek milliói az igazságra kíváncsiak”.
Hozzátette, tisztában van a mesterséges intelligencia pozitív aspektusaival, azzal, hogy akár tartalmat is képesek előállítani. Ennek kapcsán Antonio O'Mullony megjegyezte, hogy a médiapiaci átalakulás záloga az egyedi tartalom előállítása.
A negyedik panelbeszélgetést Kálnoky Boris egy anekdotával kezdte. Elmondta, hogy a Bild bulvár rovatánál kezdte az újságírást 27 évesen, 1988-ben három hónapig volt a lapnál mint gyakornok. Elment a főszerkesztőhöz az első napon, és jelezte, hogy ő írói álnévvel akar írni, ugyanis – a „legenda szerint”, mint mondta – annyira szégyellte magát, hogy ott van. Kifejtette, hogy az első cikke után nem is írt már többet, mivel
A férfi pedig sírva számolt be Borisnak, amikor felhívta, és lehetett érezni a hangjában, hogy tisztában van vele, ezen a 20-30 percen múlik a karrierje.
Richard Schmitt, az Exxpress AT főszerkesztője szerint bizonyos mértékig a politikusok partnerének kell lenni, amire válaszul Ralf Schuler, a Bild berlini parlamenti irodájának vezető tudósítója megjegyezte, hogy a politikusok ki akarják használni a bulvársajtót. Schuler arra is felhívta a figyelmet, hogy a bulvársajtó legfőbb célja, hogy megragadja az emberek figyelmét.
Felmerült, hogy a bulvársajtó vajon a demokráciát építi, vagy épp bomlasztja azt. A résztvevők végül abban egyeztek meg az utolsó panelbeszélgetésen, hogy a bulvársajtó megléte a demokrácia egyik ismérve, viszont a tömegvéleményre való hatása miatt megvannak a veszélyei is.
Az első napról szóló riportunkat ide kattintva olvashatja:
Nyitókép: Gyurkovits Tamás/MCC
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az MCC munkájának régóta fontos pillére a szolnoki központ, ami 10 éve, 2015. szeptember 1-jén nyitotta meg kapuit a tanulni vágyó fiatal tehetségek és a helyi lakosok előtt
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Telt ház fogadta csütörtökön esete a szegedi Mathias Corvinus Collegium (MCC) épületében Orbán Balázst, a miniszterelnök politikai igazgatóját. A Mandiner Klubestjén a politikus beszélt arról, hogy milyen messzire van a világ egy mindent elpusztító atomháborútól.
Idén még részletesebb lista került elkészítésre. Továbbra is a Fazekas áll az élen.
A Mathias Corvinus Collegium és a Mandiner telt házas rendezvényén mutatta be Áder János volt köztársasági elnök legújabb könyvét.
A matematikaprofesszor interjút adott.
Bár ő Spanyolországba vágyik.
Még meg sem szerezték, de már az EU-ban befagyasztott orosz pénzekkel sem éri be az ukrán elnök. Kíváncsian várjuk, hogy reagál erre Donald Trump.
