Fellibbent a függöny, és mindenki tudja már, mi folyik a médiában – Jair Netanyahu a bal- és jobboldal közötti médiaharcról

Véget ért az MCC nemzetközi médiakonferenciájának első napja. Izgalmas szerda volt, Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke kijelentette, hogy a médiáról nemzetstratégiai kérdésként kell gondolkodni, az egyik résztvevő alapító-szerkesztő elmesélte, hogy olasz szocialista védte meg Orbán Viktor politikáját Brüsszellel szemben egy amerikai lapban, mert bár nem ért egyet Orbánnal, de azon régi vágású szocialisták egyike, akik még hisznek a többség akaratában. Valamint egy német médiavezető hosszú nyilatkozatának is fültanúi lehettünk a woke-ideológiáról („Nem tudom, miről beszél, szerintem ez hülyeség, nem válaszolok”). Ilyen volt az első nap!

Új formátumok, médiaforradalmárok

Az első panel arra a kérdésre kereste a választ – ami egyébként vissza-visszatérő téma volt a nap folyamán –, hogy hogyan változott meg a média a digitális átalakulás folyamán, és hogyan váltak az új formátumok a hírfogyasztók első számú információs forrásává.

Sohab Ahmari, a Compact Magazine alapító-szerkesztője, Rod Dreher, a The American Conservative vezető-szerkesztője, Colin Morrison, a Flashes & Flames Media Ltd. alapító-szerkesztője, Szalai Zoltán, a Mandiner hetilap főszerkesztője, az MCC főigazgatója, valamint Javier Villamor, a 7NN újságírója vitatták meg a digitális átalakulásból adódó új lehetőségeket. A moderátor Arany Bence, a Mindset Pszichológia alapítója volt.

Mint említettük, Sohab Ahmari egy érdekes anekdotát is megosztott, erről ide kattintva olvashat bővebben:

A beszélgetés során Colin Morrison leszögezte, hogy a különféle médiatípusok sose fognak eltűnni. Mint mondta, lehet, hogy jön valami új, s az elvesz a többitől, de a régiek sose tűnnek el teljesen. Illusztrációként megemlítette a printmédiát, amely, mint mondta, átalakult, de el nem tűnt.

Megjegyezte az online média nagy erénye, hogy gyorsan lehet frissíteni, könnyű elérni és relatíve olcsó fenntartani. Szerinte a média kapcsán jelen lévő vita nagy része azért van, mert a változáshoz való hozzáváltozás szokatlan a médiaszereplőknek.

Javier Villamor a beszélgetésen megosztott egy történetet, amely vele és a nagymamájával esett meg. A történet előtt kijelentette: nem objektívnak kell lennie az újságírónak, hanem őszintének. Az általa tapasztalt balos médiatöbbség kapcsán mesélte el a történetét. Villamor egy spanyol újságíró, akinek a nagymamája Franco rezsimje alatt nőtt fel. Amikor Villamor újságírónak állt, volt egy beszélgetése a nagymamájával, melynek során megkérdezte, hogyan tájékozódott Franco idején, s ezt a válasz kapta:

Villamor elmondta, hogy a probléma a mai korban az, hogy mindenki meg tudja választani a maga realitását. A krízisek kapcsán az emberek rájöttek, hogy mennyi hatalma van a médiának, és Spanyolországban rájöttek, hogy a mainstream médiát nem érdemes olvasni. Az emberek új, alternatív információs formákat követelnek, szerinte a spanyol fősodor úgy kezeli az olvasókat, mintha idióták lennének.

Kreatív zavar: hogyan nyerjük meg a digitális forradalmat?

A második panel inkább technológiai szempontból ragadta meg a digitális forradalom kérdését. A fő téma a technológiai háttér volt, hogy hogyan lehet megváltoztatni a médiafogyasztási szokásokat, és milyen hatásokat lehet kifejteni a médiapiac szerkezetére.

George Chirita, a Román Audiovizuális Kommunikációs Egyesület igazgatója, Viv Regan, a Spiked ügyvezető szerkesztője, Ylenia Swierk, a Piano Software Inc. stratégája és Vaszily Miklós, az Indamedia Csoport társtulajdonosa beszélgetett a hagyományos média ellehetetlenüléséről, miközben Kálnoky Boris, az MCC Média Iskolájának vezetője moderált. 

Vaszily leszögezte:

A médiatörvény és EU-szabályozás hatása a médiapiacra, avagy előjött a woke-kérdés

A harmadik panel során jogász nézőpontból tekintettek arra a veszélyre, amit a nagy techcégek jelentenek az újságírásra. Felmerült az úgynevezett „European Media Freedom Act” is, amelyről Szánthó Miklós így vélekedett: bár az eredetileg semleges lenne, például kiegyensúlyozottságot vár el, de valójában politikai érdekeket szolgál. Az európai médiaszabályozás a fake news-zal kíván harcolni, miközben az egyik legnagyobb fake news a politikai korrektség, amivel viszont Brüsszel nyilván nem áll szemben, jelentette ki.

A beszélgetésen részt vett George Chirita, a Román Audiovizuális Kommunikációs Egyesület igazgatója, Koltay András, a Nemzeti Média. és Hírközlési Hatóság elnöke, Florian Nehm, az Axel Springer SE EU rovatának vezetője, Dr. Jorge Soley, az El Debate munkatársa, valamint Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója. A moderátor Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője volt.

És ez volt az a beszélgetés, amikor elhangzott a már említett

gondolat.

A beszélgetés során elhangzott még továbbá, hogy a „neomarxista progresszivizmus” nemcsak nyomást kíván gyakorolni politikai érvek mentén, hanem megpróbálja eltörölni az önmagától különböző érveket és megközelítéseket, köztük a konzervativizmust is. Koltay András, az NMHH elnöke pedig leszögezte, az NMHH fő feladata az egységes, átlátható médiapiaci felügyelet.

Üzleti modellek: Lehet-e nyereséges az online média; Túlélheti a nyomtatás? 

Az online média nyereségességéről szóló pódiumbeszélgetés volt talán a legnagyobb dobás: az ifjabbik Yair Netanyahu leszögezte:

Yair kifejtette, hogy Izraelben a média nagy részét a radikális balosok uralják, akik a választópolgárok alig 10 százalékát teszik ki. Mint mondta, a közösségi média segítségével most már mindenkinek van hangja, nehezebb az agymosás és maga a közösség is éberebben kiszúrja a propagandát és a hazugságokat. Kifejtette, az új technológiáknak köszönhetően a „demokratizálódás” nagyon pozitív folyamata figyelhető meg a médiában.

Beszélgetőtársa, Kovács Tibor, a Ringier Hungary vezérigazgatója hozzátette, a megváltozott körülmények között is a minőségi, speciális tartalmak a fontosak, a kérdés, hogy ki fog fizetni ezekért a tartalmakért.

Jacek Karnowski, a Fratria és a Sieci hetilap főszerkesztője, Kovács Tibor, a Ringier Hungary vezérigazgatója, Yair Netanyahu kolumnista, rádióműsorvezető, izraeli politikai közösségi média influencer és Ralf Schuler, a Bild berlini parlamenti irodájának volt vezető tudósítója beszélgetett az új technológiák kapcsán felmerülő üzleti modellekről, miközben Gladden Pappin, az American Affairs társalapítója, az MCC vendégoktatója moderált.

Vissza a gyökerekhez: Hiteles, hosszú formátumú kiadás

A nap utolsó beszélgetése Alvino-Mario Fantini, a The European Conservative főszerkesztője és kiadója, Jean Sébastien Ferjou, az Atlantico.fr alapítója és szerkesztője, David Jones, a Danube Institute kutatási igazgatója és Alexander Marguier, a Cicero főszerkesztője panelbeszélgetése volt, miközben Tibor Fischer, az MCC Irodalmi Műhelyének vezetője moderált.

Alexander Marguier elmondta, hogy sose határozta meg magát balosként vagy jobbosként, viszont a 2016-os migrációs válság során írt egy cikket, amiben megjegyezte, hogy maga a vállság kezelése nehéz lesz. Ennek kapcsán ráaggattak olyan jelzőket, mint „a jobboldalisággal vádolt”, illetve „a gyanítottan jobboldali”, aminek kapcsán feltette a kérdést:

Csupán pragmatikusak akart lenni, tette hozzá. Azt hitte, hogy ez a normális.

Nyitókép és képek: Gyurkovits Tamás/MCC