Így álltak be a „független” lapok Kamala Harris mögé
Az Economisttól a New York Times-on át a Rolling Stone-ig: angolszász újságok tucatjai álltak be nyíltan a demokrata jelölt mögé az amerikai elnökválasztáson.
A miniszterelnök politikai igazgatója leszögezte: Magyarország nem woke-nak való vidék.
Dr. Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója nyitotta meg az MCC második nemzetközi médiakonferenciasorozatát, amely a publikálás jövőjét kutatta, taglalta. Szalai a szerdai nyitónapon elmondta, hogy arra törekszik az MCC ezzel a konferenciával, hogy megértse és kielemezze a média világának átalakulását, a trendeket, valamint azt, hogy az újságírók hogyan alakították át a véleményformálást.
Szalai után Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke, a miniszterelnök politikai igazgatója szólalt fel a köszöntő során. Elmondta, hogy nekünk magyaroknak nem mindig a legegyszerűbb egy angol nyelvű konferenciát megszerveznünk, mert nekünk a nyelvünk a mindenünk. Mint mondta, egy sziget vagyunk a Kárpát-medencében, a nyelvünket századokon keresztül beszélte itt mindenki, gazdag és szegény egyaránt. Mint mondta
Magyarul kettő gondolatot osztott meg a média helyzetével kapcsolatban. a) A média mégiscsak szuverenitási kérdés, az, hogy ki uralja az adott ország médiáját, az eldönti, hogy ki uralja az adott ország gondolkodását s eldönti, hogy ki uralja az adott országot. Szerinte olyan természetes, hogy a média stratégiai kérdés, mint az, hogy elmúlunk e földi létből. Leszögezte,
Megemlítette, hogy 2010-ben a média kevesebb mint 24 százaléka volt hazai tulajdonban, ami szerinte „borzalmas kiszolgáltatottságot” jelentett. Most már 50 százalék felett vagyunk e téren.
b) Hogyan jön össze a média és az ideológia? Elmondta Orbán, hogy ismerős nekünk a szocialista időkből, az, hogy a média elkezd bizonyos ideológiák szolgálólánya lenni. „No country for woke man” – szögezte le Magyarország kapcsán a miniszterelnök politikai igazgatója. Megemlítette a dollárbaloldal-botrányt, amelyet a hazai közélet, a rendszerváltoztatás utáni legnagyobb botrányának nevezett.
Kifejtette, hogy Magyarország felkerült fel a nyugati világ térképére az elmúlt 12 évben – Karinthy Frigyest idézve („Se az interjút nem szeretem, se a nyilvános szereplést, a reklámtól valósággal irtózom, feltűnés nélkül, titokban szeretnék világhírű lenni”). Elmondta, hogy a nyugati világban azok vannak többségben, akik nem nemzetekben gondolkoznak, akiknek a vallás valami kidobandó történet lett, akiknek a család fogalma kiüresedett, s ezekkel szemben van ez a kis Magyarország, aki feltűnéskedés nélkül világhírű lett, mert a magyar emberek folyamatosan arra szavaznak, akik nem a nyugathoz hasonlóan gondolkoznak.
– szögezte le.
Nyitókép: Ficsor Márton