a médiáról nemzetstratégiai kérdésként kell gondolkodni.
Megemlítette, hogy 2010-ben a média kevesebb mint 24 százaléka volt hazai tulajdonban, ami szerinte „borzalmas kiszolgáltatottságot” jelentett. Most már 50 százalék felett vagyunk e téren.
b) Hogyan jön össze a média és az ideológia? Elmondta Orbán, hogy ismerős nekünk a szocialista időkből, az, hogy a média elkezd bizonyos ideológiák szolgálólánya lenni. „No country for woke man” – szögezte le Magyarország kapcsán a miniszterelnök politikai igazgatója. Megemlítette a dollárbaloldal-botrányt, amelyet a hazai közélet, a rendszerváltoztatás utáni legnagyobb botrányának nevezett.
Kifejtette, hogy Magyarország felkerült fel a nyugati világ térképére az elmúlt 12 évben – Karinthy Frigyest idézve („Se az interjút nem szeretem, se a nyilvános szereplést, a reklámtól valósággal irtózom, feltűnés nélkül, titokban szeretnék világhírű lenni”). Elmondta, hogy a nyugati világban azok vannak többségben, akik nem nemzetekben gondolkoznak, akiknek a vallás valami kidobandó történet lett, akiknek a család fogalma kiüresedett, s ezekkel szemben van ez a kis Magyarország, aki feltűnéskedés nélkül világhírű lett, mert a magyar emberek folyamatosan arra szavaznak, akik nem a nyugathoz hasonlóan gondolkoznak.
Az újabb ezer évünk nem biztosítható a médiapiaci kérdések áttekintése nélkül