Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
Új év, új kihívások. Nem csupán a kormánypártoknak. Az ellenzéknek is. Talabér Krisztiánt, a Nézőpont Intézet elemzőjét kérdeztük arról, mire számíthatunk 2023-ban Karácsony Gergelytől, Gelencsér Ferenctől, Gyurcsány Ferenctől és a Fidesz-KDNP-től.
Az egyik legnagyobb kérdés, hogy áll fel az ellenzék az egyidőben rendezendő 2024-es önkormányzati, illetve európai parlamenti választásokra, mert bármennyire is furcsán hangzik: 2022 után 2023 szintén kampányév lesz.
Például Karácsony Gergely baloldali főpolgármester számára,
„Az elmúlt hónapok során több különböző baloldali ellenzéki párttól érkezett hivatalát »fenyegető« üzenet Karácsony Gergely felé, ám az erőviszonyokat áttekintve ebből egyedül a Demokratikus Koalíció üzenete vehető komolyan” – fogalmazott a Mandiner megkeresésére Talabér Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője.
Emlékeztetett, a DK első embere, Gyurcsány Ferenc arról beszélt, hogy a „regnáló” főpolgármester támogatása nem automatikus. „Ez a színjáték valószínűleg az alkudozás része: a DK-elnök meg akarja kérni az árát annak, hogy a párt támogassa a regnáló főpolgármestert az újraindulásában, cserébe viszont kerületi polgármester-jelöltségeket kérhet” – mondta.
„Amennyiben Karácsony marad a főpolgármester, a Fővárosi Közgyűlés pedig megtartja baloldali többségét, úgy a DK lehetne a balliberális vezetés mozgatóereje – folytatta Talabér. – Ez viszont azt jelentheti, hogy hiába tartja meg pozícióját a főpolgármester, a tényleges irányítás Gyurcsányhoz kerülhet.”
Mihez kezdenek Gyurcsány és a (Donáth Anna?) vezette Momentum árnyékában a kisebb baloldali pártok, mint a Párbeszéd vagy az LMP?
A Nézőpont elemzője úgy vélte, „a baloldali mikropártoknak létérdekük, hogy a fennmaradás reményében választási együttműködéseket kössenek, ám a baloldali erőviszonyok aszimmetriája miatt ilyen tárgyalóasztaloknál mindenképpen a DK fog diktálni”.
Talabér úgy kalkulál, az önkormányzati választáson egy részleges összefogás lesz, „de az bizonyos, hogy ez az együttműködés nem a 2019-es őszi és a 2022 tavaszi modellt fogja követni, hiszen az látványosan megbukott. Jó eséllyel éppen az új módszer kidolgozásán munkálkodnak”.
A Momentumról szólva kifejtette, Gelencsér Ferenc elnöksége idén biztosan nem fog tudni lendületet venni, ez a pártelnök munkájának első néhány hetéből világosan kiderült. Felvetette, a ’24-es voksolásoknak vélhetően már másik elnökkel vág neki a liberális párt, aki Donáth Anna lehet. „Kérdés persze, egy új elnök tud-e megfelelő erőt demonstrálni és megfelelő jövőképet mutatni ahhoz, hogy a sorozatos kilépések és átigazolások megszűnjenek, amik éppen legfőbb riválisukat, a Demokratikus Koalíciót erősítik.” Hozzátette, míg korábban körvonalazódott egy Momentum-DK harc az ellenzék vezetéséért, most úgy tűnik,
„ezt a küzdelmet a Gyurcsány-párt erősen megnyerte”.
A balliberális ellenzék mellett a kormánypártoknak is kihívásokkal kell szembenézniük, elég csak a rossz gazdasági környezetre, a szomszédban dúló háborúra, illetve az uniós vitákra gondolni.
Talabér rámutatott, a szankciók okozta energiaválság hatására több kormányzat megbukott Európa-szerte, „ennek ellenére Magyarország a kormánypártok relatív sikeresen vészelték át eddig a krízisidőszakot”. Ehhez hozzájárult a baloldali ellenzék összeomlása.
„Az elmúlt 12 év sem volt elég ahhoz, hogy erőt demonstráljanak, a választók számára elfogadható jövőképet kínáljanak,
de a dollárbotrányba keveredésük is csak tovább mélyítette azt a hitelességi szakadékot, amelybe egy évtized alatt lavírozták magukat” – fogalmazott a Nézőpont elemzője, aki azt is hozzáfűzte, hogy a kormánypártok „ezzel szemben képesek voltak megőrizni hitelességüket a választópolgárok szemében, és a lakosság számára is érzékelhető módon próbálnak úrrá lenni a válságos időszakon”.
Nyitókép: Facebook