Az Európai Bizottság az Erasmus-ösztöndíjprogram felfüggesztésével fenyeget, miközben a kormány szerint nyugat-európai egyetemeken is jellemző, hogy aktív politikusok ülnek a felsőoktatási intézmények testületeiben.
Úgy tűnik, nem csak a nemzeti konzultáció, hanem az Erasmus-ösztöndíjprogram ügyében is kettős mércével mér Brüsszel. Az Európai Bizottság ugyanis arra hivatkozva állítaná le az egyes európai ösztöndíjprogramok, köztük az Erasmus Program és a Horizont finanszírozását az alapítványi formában működő egyetemeknél, hogy azok kuratóriumaiban vezető kormánypárti politikusok is helyet foglalnak, miközben a magyar kormány szerint ez számos nyugat európai felsőoktatási intézménynél is bevett gyakorlat.
Az Európai Bizottság a január elején közölte, leállíthatja az Európai Unió egyes oktatási és kutatási ösztöndíjprogramjainak finanszírozását azon magyar egyetemek részére, amelyeket közérdekű vagyonkezelő alapítványok tartanak fenn és működtetnek.
A Népszava értesülései szerint az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságai december végén levélben értesítették a pénzek kezelésével megbízott nemzeti hatóságokat, hogy nem kaphatnak friss támogatásokat az egyes EU-ösztöndíjakra.
Az intézkedés a hírek szerint az Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramot, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramot érintheti.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a belengetett Erasmus-szankciókra reagálva a január 12-i kormányinfón úgy reagált, „a kormány álláspontja egyértelmű:
ami az Erasmus-ügyben történik a bizottság részéről Magyarországgal szemben, az elfogadhatatlan és tűrhetetlen!
Hosszan lehet sorolni azokat az egyetemeket, ahol egyébként aktív politikusok ülnak a kuratóriumokban, fenntartó testületekben, tanácsadó testületekben mindenhol Nyugat-Európában.”
A miniszter közölte azt is, különösen felháborító, hogy amikor az EU-s forrásokról a magyar kormány megállapodott az EB-vel, akkor úgy módosítottak az összeférhetetlenségi szabályokon, ahogy azt a brüsszeli testület kérte. Hozzátette, szeretnék azt hinni, hogy félreértésről van szó, és a helyzet mielőbbi tisztázása érdekében Navracsics Tibor uniós források felhasználásáért felelős miniszter január végén egyeztetni fog az Európai Bizottsággal.
Navracsics úgy reagált, nem egészen értik, mit szeretne az EB, hiszen Magyarország minden kérését teljesítette. Közölte, a bizottságnak két elvárása volt: a közbeszerzési eljárás hatálya alá tartozzanak a közérdekű alapítványok beszerzései, valamint hogy dolgozzanak ki egy szigorú összeférhetetlenségi szabályrendszert, mindkettő teljesült, és az EB jóvá is hagyta ezeket.
Úgy fogalmazott, „A tárgyalásokon hivatalosan soha nem volt szó arról, hogy kockázatosnak tartaná az Európai Bizottság, hogy aktív politikusok részesei a közérdekű alapítványok kuratóriumának, úgyhogy ez még tisztázásra vár”. A helyzet azért is érdekes, mert a csereprogram hazai megvalósítását koordináló Tempus Közalapítvány tájékoztatása szerint a jogállamisági határozatnak nem címzettje az Erasmus+ program.
Gulyás Gergely is megerősítette, hogy
az idei Erasmus ösztöndíjakat, az Erasmus+ 2023-at mindez nem érinti, hiszen az ezekre vonatkozó megállapodásokat már tavaly aláírták.
Elmondta azt is, hogy a kormány természetesen megegyezésre törekszik, de amennyiben ez nem sikerül, Magyarország az Európai Unió Bíróságánál pert fog indítani a határozat ellen.
Az Európai Bizottság az Erasmus-ösztöndíjak felfüggesztését azzal indokolta, hogy az alapítványi fenntartású egyetemek politikai irányítás alatt állnak. A brüsszeli testület szerint ezen intézmények működési modellje nem teszi lehetővé az uniós pénzek átlátható módon történő kezelését.
Az EB korábban kifogásolta, hogy ezeknek az egyetemeknek nem kell megfelelnie a közbeszerzési, és az összeférhetetlenségi szabályoknak, ezért az Országgyűlés ősszel úgy módosította az erre vonatkozó törvényeket, hogy azok megfeleljenek a brüsszeli elvárásoknak.
Az unió vezetésének tájékoztatása szerint a szankciók a tavaly december 15. után elbírált pályázatokra vonatkozik. Hazánkban jelenleg 21 ilyen formában működő és érintett egyetem működik, köztük a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE), a Semmelweis Egyetem, a Szegedi vagy a Pécsi Tudományegyetem.
Az Európai Bizottság azonban továbbra is kifogásolja, hogy az említett intézményeket működtető alapítványok egyes testületeinek politikai tisztséget viselő személyek is tagjai lehetnek. A kormány álláspontja szerint az EB ezzel kettős mércét alkalmaz, mivel ez számos nyugat-európai országban található egyetemen bevett gyakorlat.
Bár a magyar ellenzéki pártok EP-képviselői, köztük Cseh Katalin, a Momentum politikusa korábban a Magyarországnak járó EU-s pénzek befagyasztása mellett szavaztak (Ujhelyi István és Donáth Anna kivételével, akik nem voksoltak), úgy tűnik ebben az esetben a Momentum mégis szembe megy az Európai Bizottság terveivel.
A párt két EP-képviselője, Cseh Katalin és Donáth Anna levelet írtak az Ursula von der Leyen vezette brüsszeli testületnek, melyben kérik az EB-t, hogy gondolja át az Erasmus ösztöndíj finanszírozásával kapcsolatos döntését. A politikusok szerint Európai Bizottság indokai érthetőek, de rossz megoldást választottak, és elfogadhatatlan, hogy a Bizottság ezért nem a kormányt, hanem a magyar egyetemistákat bünteti.
Cseh Katalin úgy fogalmazott, „az Európai Bizottságnak van mozgástere abban, hogy módot találjon a diákok közvetlen támogatására, hiszen a kormány hibája miatt ők esnének el az Erasmustól. Azt a javaslatot tettük a Bizottság felé, hogy a programon belül szabadítson fel forrásokat, amelyeket közvetlenül a hallgatóknak szán, és egy helyi irodán keresztül, vagy egy független harmadik fél segítségével végeztesse a pályáztatást - hasonlóan például a Norvég Alapoknál alkalmazott modellhez.”
Az Erasmus ösztöndíjak ügyében megszólalt Orbán Viktor miniszterelnök is, aki a Kossuth rádiónak adott interjújában elmondta, a magyar kormány megegyezésre törekszik az Európai Bizottsággal az Erasmus-ügyben. De hozzátette, amennyiben nem sikerül a megegyezés az Európai Bizottsággal,
a kormány saját forrásból ki fogja fizetni az Erasmus ösztöndíjak költségét.
Orbán Viktor hozzátette, a diákok készüljenek úgy, ahogy eddig is készültek, ösztöndíjprogram lesz! A kormányfő úgy fogalmazott, „az biztos, hogy a magyar diákok semmilyen kárt nem fognak elszenvedni. Magyarország nem hagyja magát! ... nem fogjuk engedni, hogy a magyar diákok kárvallottjai legyenek bármilyen brüsszeli döntésnek!” Mindezt miniszterelnökséget vezető miniszter is megerősítette. Gulyás Gergely közölte, Navracsics Tibor január 25-én és 26-án folytat majd egyeztetést az EB-vel az Erasmus ösztöndíjak ügyében.
Nyitókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, MTI/EPA/Stephanie Lecocq
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Az Európai Bizottság hosszú távú krízissel, egekbe szökő árakkal és ellátási zavarokkal számol, de érdemi választ nem ad a problémákra.
Donald Trump egyértelmű támogatása és az amerikai–magyar kapcsolatok erősödése teljes idegösszeomlást okozott az uniós elitnél.
Nyílt lapokkal játszik már az Európai Bizottság.
Úgy visszautasította az Európai Bizottság üzemanyagra vonatkozó tervét a kormányfő, hogy öröm nézni.
Budapest belvárosában, a Hild téren került felállításra Keleti Ágnes szobra.
Mutatjuk a konkrét tapasztalatokat!
Így fog véget érni. Ez Donald Trump terve. Biztosíthatom – hangsúlyozta Romano Prodi.
A fővárosi zöld-fehérek rangadót nyertek a DVSC vendégeként.
