A miniszter reméli, az Európai Bizottság „nem a magyar diákokkal akartja megfizettetni a magyar kormánnyal esetleg fennálló vitájának a költségét”. Szerinte egyébként nem volt szó a tárgyalásokon arról, amit most sajtóinformációk szerint Brüsszel kockázatosnak talál az alapítványi fenntartású egyetemeknél.
Navracsics Tibor, az uniós forrásokért is felelős területfejlesztési miniszter az RTL Híradónak nyilatkozott arról, a Népszava által megírt sajtóértesülésről, hogy az Európai Bizottság leállíthatja az Erasmust azon egyetemeknél, amelyek alapítványi intézményekké váltak.
Mint ismeretes, a Népszava szerint az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságai december végén levélben értesítették a pénzek kezelésével megbízott nemzeti hatóságokat, hogy nem kaphatnak friss támogatásokat az Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból.
A csereprogram hazai megvalósítását koordináló Tempus Közalapítvány a Népszava kérdésére azt közölte, hogy
a jogállamisági határozatnak nem címzettje az Erasmus+ program.
Navracsics Tibor kifejtette az RTL-nek:
Nagyon bízom benne, hogy csak egy félreértésről van szó, és az Európai Bizottság nem a magyar diákokkal akartja megfizettetni a magyar kormánnyal esetleg fennálló vitájának a költségét”.
Kifejtette, az Európai Bizottság két kéréssel fordult hozzájuk: hogy a közbeszerzési eljárás hatálya alá tartozzanak a közérdekű alapítványok beszerzései is – ezt teljesítették is –, valamint hogy dolgozzanak ki egy szigorú összeférhetetlenségi szabályrendszert – ezt kidolgozták, a Bizottság pedig jóvá is hagyta. „Mind a kettő feltétel teljesült” – szögezte le. „A tárgyalásokon hivatalosan soha nem volt szó arról, hogy kockázatosnak tartaná az Európai Bizottság, hogy aktív politikusok részesei a közérdekű alapítványok kuratóriumának, úgyhogy ez még tisztázásra vár” – tette hozzá.
Navracsics újságírói kérdésre válaszolva kifejtette, hogy meg fogják keresni a Bizottságot, hogy kiderítsék, egészen pontosan mire gondoltak. „Hiszen amit kértek, azt teljesítettük.”
A sajtóhírre reagált az Kulturális és Innovációs Minisztérium is. Mint írták, „az Európai Bizottság decemberi döntése a jelenleg futó csereprogramokat nem érinti a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozóan”. Kifejtették, „a jelenleg futó és 2023-ban az egyetemek által pályáztatott felsőoktatási hallgatói, oktatói csereprogramokat nem érinti az Európai Bizottság tavaly év végi döntése. Az erre vonatkozó pénzügyi keretek biztosítottak, így a hallgatókat semmilyen hátrány nem érheti”.
A Népszava az alábbi címmel számolt be a fejleményről: „Az Európai Bizottság levelet írt, búcsúzhatnak az Erasmsutól a fideszes irányítás alatt álló alapítványi iskolák.”
Az Európai Bizottság képviseletétől cikkünk megjelenését követően érkezett válasz, melyben mindenek előtt leszögezték:
„A Népszava értékeléseit nem tudjuk kommentálni.”
Ugyanakkor arról tájékoztatták a Mandinert, hogy az EU Tanácsának december 15-i 2022/2506 számú végrehajtási határozata értelmében – mely az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek magyarországi megsértésével szembeni védelmét szolgáló intézkedésekről rendelkezik – „amennyiben (…) a Bizottság közvetlen vagy közvetett irányítás keretében hajtja végre az uniós költségvetést, nem tehető jogi kötelezettségvállalás semmilyen, a 2021. évi IX. magyar törvény alapján létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, illetve semmilyen, az ilyen közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott jogi személlyel”.
Így folytatták: „Az Erasmus+ program esetében a Bizottság az uniós költségvetést főként közvetett irányítás keretében hajtja végre. A hivatkozott rendelet kihirdetésre került az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Ezen túlmenően a Bizottság decemberben külön tájékoztatta az Erasmus+ végrehajtását Magyarországon támogató nemzeti hatóságot a Tanács döntéséről. Hangsúlyozni kell, hogy
a tanácsi döntés nincs hatással futó projektekre, vagyis olyanokra, amelyekkel összefüggésben már december 15. előtt jogi kötelezettségvállalás született.”
Ugyanakkor megerősítették: új kötelezettségvállalások nem lesznek lehetségesek mindaddig, amíg a „magyar fél teljes körűen és megfelelő módon végre nem hajtja azokat az intézkedéseket, amelyekről a jogállamisági feltételrendszer keretében folyamatban lévő üggyel összefüggésben megállapodott a Bizottsággal”.
Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Ursula von der Leyen nemrég beismerte, a gyermekvédelmi törvény áll a háttérben.
Egy jelentésből kiderül, Brüsszel mégis elvenné a 13. havi nyugdíjat.
Az Európai Bizottság cinikusan használja a jogállamiság fogalmát.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
