Teljesen átalakítják az egészségügyi rendszert, parlament előtt a törvény

Nyár óta napirenden van az egészségügy átalakítása, amelynek terveiről először a Mandinernek beszélt Takács Péter egészségügyi államtitkár még júliusban. Az erről szóló interjúnkat itt olvashatja el:

A javaslatcsomagot kedden éjjel nyújtotta be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, azután, hogy a területért felelős Belügyminisztérium hetekkel ezelőtt eljuttatta a szakmai szervezetekhez véleményezésre. A múlt héten Takács Péter egyeztetett a javaslatról a Magyar Orvosi Kamara elnökségével, a Magyar Kórházszövetséggel, valamint a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarával is. A MOK a héten tette közzé először az előterjesztésről, majd az államtitkárral való egyeztetésről szóló összefoglalóját.

Az eddig kiszivárgott hírek – főleg a Népszava információi – mentén alább összeszedtük a társadalmi vitára alkalmasnak talált tervezet legfontosabb pontjait.

Az orvosok mindennapi munkája, javadalmazása is ennek tárgya:

• a centrumkórházak mint munkáltatók szabadon vezényelhetnék az orvosokat, szakdolgozókat, emellett
• teljesítménytől tennék függővé az orvosok és ápolók bérét: akár 40 százalékkal nőhet és legfeljebb 20 százalékkal csökkenhet a fizetésük

Új szerepkörök és működési elv lépne érvénybe a kórházszervezés terén, jelesül:

• koncentrálnák az ellátásokat: a megyei centrum kórházakba költöztetnék azokat a szakmákat, amelyek biztosításához sok szakemberre van szükség
• ellátások megyei átszervezését az Országos Kórházi Főigazgató koordinálná
• újraszabályoznák a városi és vármegyei kórházak szakmai tartalmát, azt, hogy az egyes kórházak milyen ellátásokat nyújthatnak, a belügyminiszter külön rendeletben határozná majd meg

A másik fontos változás, hogy

• Budapest kivételével az Országos Mentőszolgálatra (OMSZ) bízná az orvosi ügyelet megszervezését

• Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) praxiskezelőként kapna felhatalmazást a háziorvosi körzethatárok kijelölésére, illetve a betöltetlen praxisok kezelésére
• 2028-ig megszüntetnék az 1200 főnél kisebb körzeteket
• önkormányzatok lemondhatnának arról, hogy maguk gondoskodjanak az alapellátásról a településükön, ekkor az OKFŐ alá tartozó praxiskezelő köt szerződést az orvossal, s annak személyét csak véleményezheti az önkormányzat
• a tervezet továbbra is számol az önkormányzati szakrendelők államosításával

Érezhetően a megyei szintű szervezés került a középpontba:

• a jövőben egy megyében egy irányító egészségügyi intézmény működne
• a városi kórházak a megyei irányítók telephelyeiként, társkórházként fogadhatnák a betegeket
• utóbbiakban főként egynapos műtétek, belgyógyászati, valamint szülészeti és sürgősségi ellátások maradnának egyéb társszakmák mellett

• a tartós ápolásra szorulók ellátását és az ahhoz tartozó infrastruktúrát átadnák a szociális szférának
• az úgynevezett szakápolási központok az állami fenntartású egészségügyi intézményekben a korábbi ápolási osztályokból jönnének létre, amelyekben az idős betegek gondozását a szociális ellátókra és az egyházakra bíznák
• az egészségbiztosító által most fizetett 6600 forintos napidíjat is a szociális szektor kapná meg

A korábban valamelyest rapszodikusan működő laborvizsgálatok rendszeréhez is alaposan hozzá akarnak nyúlni:

• központosítanák a laborszolgáltatásokat
• egyetlen cégre, a Nemzeti Orvoslaboratóriumi Diagnosztikai Nonprofit Kft.-re bízná a tervezet a laborvizsgálatokat
• az ország öt régiójában külön közbeszerzéssel biztosítanák ennek a logisztikáját

A tervezetben természetesen fontos helyen szerepel az egészségügyi szakdolgozók bérrendezése:

• Az alap- és középfokú végzettségűeknek átlagosan 32 százalékos, míg diplomásoknak átlagosan 55 százalékos emelést javasolnak
• az emelés forrásigénye 168 milliárd forint lenne az előterjesztő szerint
• a béremeléssel párhuzamosan több bérpótlékot megszüntetnének, illetve egy részük beépülne az alapbérbe

A MOK a javaslatcsomag kapcsán elsőként „üdvözli azt a tényt, hogy a kormányzat sokéves késlekedés után elkezdi az ellátórendszer érdemi átalakítását”. Ugyanakkor azt is leszögezik, hogy „az egészségügy átalakítása csak komplex folyamatként értelmezhető, ahol egyszerre és összehangoltan történik a kapacitások, az irányítás és a működés átalakítása, amelynek része a finanszírozás, azaz a forráselosztás és az érdekeltségi rendszer, illetve a szakmai szabályozás újraszabályozása”.

és nem foglalkozik olyan megkerülhetetlen kérdésekkel, mint a magán- és az állami egészségügy viszonyának rendezése, ami nélkül szerintük az egészségügy problémái nem oldhatók meg.

Mi lesz a kislétszámú praxisokkal?

Szerintük az egészségügy tervezett egylépcsős átalakítása a rendszer „jelen erőforráshiányos állapotában” „csak komoly ellátásbiztonsági kockázatok árán valósítható meg”. A legnagyobb kockázatot az alapellátási ügyeleti rendszer átalakításában látják. Úgy vélik, az 1200 fős minimális praxislétszámot mindenképpen újra kell gondolni, javasolják a mérethatárokat 800 fő alatti gyermek-, 1100 fő alatti vegyes- és 1400 fő alatti felnőttpraxisokban meghatározni. A későbbi, az egészségügyi államtitkárral való egyeztetés során a MOK szerint Takács Péter nyitott volt erre a felvetésükre. A MOK hiányosságnak tartja továbbá, hogy sem az ellátók, sem a lakosok számára nem tartalmaz a javaslat ösztönzést a szűrésre és a prevencióra.

Részletes megjegyzéseikre válaszolva az alapellátás kapcsán Takács Péter elmondta, az üres praxisok formális felszámolása az elsődleges cél, tehát praxisjogot nem fognak senkitől elvenni, ezért annak a kárpótlása sem merül fel.

hanem a praxishatárok egyenletesebb méretű elosztásával valóban betöltött körzetekké alakuljanak át”.

Az OMSZ viszi az ügyeleteket

A MOK beszámolójából kiderül, hogy érdemi vita alakult ki az ügyeletek kapcsán, Takács Péter egészségügyi államtitkár elmondta, hogy a koncepció az, hogy kevesebb számú ügyeleti pont lesz az országban, és ezek 16.00-22.00 óráig adnak ügyeletet, és amennyiben ez idő alatt ki kell vonulni, abban az esetben az OMSZ koordinálja a kivonulást és biztosítja az orvos szállítását. Az ügyeleti ellátásra majd vállalkozói vagy megbízási szerződést köt a mentőszolgálat az orvosokkal. A munkáért 8500 forintot számlázhatnak óránként az érintettek. A MOK és az államtitkár egyetértett abban, hogy össze kell rendezni a körzethatárokat és az ügyeleti területek határait.

Bevezetik a teljesítménybért

A MOK alapvetően támogatja a teljesítmény értékelését, de mindezt szerintük fokozatosan, megfelelő előkészítéssel és megfelelő tesztidőszak után lehet alkalmazni. Szerintük

Azt is rögzítették, hogy ebben az időszakban a nettó jövedelemcsökkentést semmiképpen nem tudják elfogadni. Az egyeztetésen Takács Péter elmondta, nem kell annyira félni a teljesítményméréstől, az a közigazgatásban is létezik, és a dolgozók mindössze körülbelül öt százalékát – a szélsőségesen alul- vagy felülteljesítő kollégákat – érinti.

Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt (Illusztráció)