Akár 40 százalékkal nőhet és legfeljebb 20 százalékkal csökkenhet az orvosok és ápolók fizetése az egészségügyi rendszer átalakítását célzó javaslatcsomag szerint. Hozzányúlnának az alapellátáshoz, továbbá feladatot kapna a szociális szektor is. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint az egészségügy tervezett egylépcsős átalakítása a rendszer „jelen erőforráshiányos állapotában” „csak komoly ellátásbiztonsági kockázatok árán valósítható meg”.
Nyár óta napirenden van az egészségügy átalakítása, amelynek terveiről először a Mandinernek beszélt Takács Péter egészségügyi államtitkár még júliusban. Az erről szóló interjúnkat itt olvashatja el:
A javaslatcsomagot kedden éjjel nyújtotta be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, azután, hogy a területért felelős Belügyminisztérium hetekkel ezelőtt eljuttatta a szakmai szervezetekhez véleményezésre. A múlt héten Takács Péter egyeztetett a javaslatról a Magyar Orvosi Kamara elnökségével, a Magyar Kórházszövetséggel, valamint a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarával is. A MOK a héten tette közzé először az előterjesztésről, majd az államtitkárral való egyeztetésről szóló összefoglalóját.
Az eddig kiszivárgott hírek – főleg a Népszava információi – mentén alább összeszedtük a társadalmi vitára alkalmasnak talált tervezet legfontosabb pontjait.
Az orvosok mindennapi munkája, javadalmazása is ennek tárgya:
Új szerepkörök és működési elv lépne érvénybe a kórházszervezés terén, jelesül:
A másik fontos változás, hogy
Érezhetően a megyei szintű szervezés került a középpontba:
A korábban valamelyest rapszodikusan működő laborvizsgálatok rendszeréhez is alaposan hozzá akarnak nyúlni:
A tervezetben természetesen fontos helyen szerepel az egészségügyi szakdolgozók bérrendezése:
A MOK a javaslatcsomag kapcsán elsőként „üdvözli azt a tényt, hogy a kormányzat sokéves késlekedés után elkezdi az ellátórendszer érdemi átalakítását”. Ugyanakkor azt is leszögezik, hogy „az egészségügy átalakítása csak komplex folyamatként értelmezhető, ahol egyszerre és összehangoltan történik a kapacitások, az irányítás és a működés átalakítása, amelynek része a finanszírozás, azaz a forráselosztás és az érdekeltségi rendszer, illetve a szakmai szabályozás újraszabályozása”.
és nem foglalkozik olyan megkerülhetetlen kérdésekkel, mint a magán- és az állami egészségügy viszonyának rendezése, ami nélkül szerintük az egészségügy problémái nem oldhatók meg.
Mi lesz a kislétszámú praxisokkal?
Szerintük az egészségügy tervezett egylépcsős átalakítása a rendszer „jelen erőforráshiányos állapotában” „csak komoly ellátásbiztonsági kockázatok árán valósítható meg”. A legnagyobb kockázatot az alapellátási ügyeleti rendszer átalakításában látják. Úgy vélik, az 1200 fős minimális praxislétszámot mindenképpen újra kell gondolni, javasolják a mérethatárokat 800 fő alatti gyermek-, 1100 fő alatti vegyes- és 1400 fő alatti felnőttpraxisokban meghatározni. A későbbi, az egészségügyi államtitkárral való egyeztetés során a MOK szerint Takács Péter nyitott volt erre a felvetésükre. A MOK hiányosságnak tartja továbbá, hogy sem az ellátók, sem a lakosok számára nem tartalmaz a javaslat ösztönzést a szűrésre és a prevencióra.
Részletes megjegyzéseikre válaszolva az alapellátás kapcsán Takács Péter elmondta, az üres praxisok formális felszámolása az elsődleges cél, tehát praxisjogot nem fognak senkitől elvenni, ezért annak a kárpótlása sem merül fel.
„Az az alapvető cél, hogy a tartósan betöltetlen praxisok ne helyettesítéssel legyenek megoldva,
hanem a praxishatárok egyenletesebb méretű elosztásával valóban betöltött körzetekké alakuljanak át”.
Az OMSZ viszi az ügyeleteket
A MOK beszámolójából kiderül, hogy érdemi vita alakult ki az ügyeletek kapcsán, Takács Péter egészségügyi államtitkár elmondta, hogy a koncepció az, hogy kevesebb számú ügyeleti pont lesz az országban, és ezek 16.00-22.00 óráig adnak ügyeletet, és amennyiben ez idő alatt ki kell vonulni, abban az esetben az OMSZ koordinálja a kivonulást és biztosítja az orvos szállítását. Az ügyeleti ellátásra majd vállalkozói vagy megbízási szerződést köt a mentőszolgálat az orvosokkal. A munkáért 8500 forintot számlázhatnak óránként az érintettek. A MOK és az államtitkár egyetértett abban, hogy össze kell rendezni a körzethatárokat és az ügyeleti területek határait.
Bevezetik a teljesítménybért
A MOK alapvetően támogatja a teljesítmény értékelését, de mindezt szerintük fokozatosan, megfelelő előkészítéssel és megfelelő tesztidőszak után lehet alkalmazni. Szerintük
Azt is rögzítették, hogy ebben az időszakban a nettó jövedelemcsökkentést semmiképpen nem tudják elfogadni. Az egyeztetésen Takács Péter elmondta, nem kell annyira félni a teljesítményméréstől, az a közigazgatásban is létezik, és a dolgozók mindössze körülbelül öt százalékát – a szélsőségesen alul- vagy felülteljesítő kollégákat – érinti.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt (Illusztráció)
„Szégyelld magad, amiért hajléktalan emberek pillanatnyi kiszolgáltatott állapotából akarsz politikai tőkét kovácsolni!” – fogalmazott Takács Péter.
Takács Pétert, a János Kórház korábbi igazgatóját, egyben a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkárát kérdezték az egészségügy jelenlegi állapotáról és a legfontosabb eredményekről.
Takács Péter szerint az Európai Bizottságtól kaphatta meg a Tisza Párt elnöke a felújítandó kórházak listáját.
Az ismert gyermeksebész elmondta, milyen felelőssége van a médiának az egészségügyi dolgozók rossz mentális állapotában.
Ötven magyar kórház felújítását blokkolhatja az Európai Unió és Magyar Péter, hogy leváltsák a törvényesen megválasztott magyar kormányt.
Magyar Péter pont azokban a kórházakban kampányol, ahol az EU-s források visszatartása miatt nem tudnak megvalósulni a tervezett fejlesztések.
„Az a kézcsók nem nekem, Kardos Mihálynak, hanem a szent ostyában Jézust tartó papnak szólt” – idézte fel a felejthetetlen pillanatokat Kardos Mihály.
Erdő Pétert tartják a legerősebb konzervatív jelöltnek.
