Áttörés: végre azoknak a magyaroknak is születhet gyereke, akik eddig nem is reménykedhettek benne, a baloldali média rögtön neki is esett a programnak

A parlament előtt van az a törvényjavaslat, amely nyomán január elsejétől Magyarországon is elérhető lehet az olyan petesejt-donáció, amikor fizetséget kaphatnak az adományozók – jelentette be Takács Péter egészségügyi államtitkár a Magyar Kórházszövetség múlt heti rendezvényén. Petesejtet adományozni most is lehet, csak tilos azért pénzt elfogadni. Nagy segítség volna ez a meddőséggel küzdő pároknak, hiszen eddig ezért külföldre kellett menniük.

Takács Péter a rendezvényen arról beszélt, hogy terveik szerint a beavatkozásra vállalkozó nőknek a mindenkori minimálbér dupláját fizeti az állam. A politikus szólt arról is, hogy a meddőségkezelés 2017-es államosítását követően két és félszer annyi meddőségkezelési ciklus indult, és a kezelések nyomán megszületett babák száma több mint a duplájára nőtt. Kiemelte azt is, hogy már nemcsak férfi ivarsejtek, hanem női petesejtek lefagyasztásra is van már lehetőség. 

Meddőség: kampánytémává silányítaná a baloldali média a gyermekvállalással küzdők helyzetét

A törvényjavaslat kapcsán a Népszava kedden egy nagyobb lélegzetvételű cikket közölt . Ebben az írásban beszámolnak arról, hogy a KSH-hoz fordultak, hogy megtudják, hány lombikbébi született a meddőségkezelés államosítása előtt és után. „Ám kiderült, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ezeket az adatokat nem gyűjti, vagy ha igen, akkor azok nem nyilvánosak. Ezen az általunk segítségül hívott statisztikusok is meglepődtek, mivel a meddőségkezelési adatok az Unió más államaiban bárki számára hozzáférhetők” – rögzítik a cikkben.

Ennek kapcsán a Belügyminisztérium Egészségügyi Államtitkársága arról tájékoztatta a Mandinert, hogy a Népszava állítása nem tükrözi a valóságot, ugyanis 

Megtudtuk azt is, hogy jelenleg is az adatok harmonizációján dolgozik az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság (ESHRE). Számos probléma van ugyanis az adatok pontos lekérdezhetősége kapcsán – tájékoztattak, hozzátéve, ezek a problémák „épp a magáncégekre, illetve azok nem megfelelő adatszolgáltatására vezethető vissza”.

Mint megtudtuk, a meddőségkezelési adatok pontos lekérdezhetőségét az alábbi akadályok nehezítik:

• az esetleges külföldi beültetés tényéről a nőgyógyász csak a kismamától értesül,
• a beültetést végző intézmény nem minden esetben ismeri a terhesség kimenetelét,
• adatok csak az állam által finanszírozott kórházakban történt születésekről vannak, magánkórháztól jellemzően nincsenek. 

 – tájékoztatott az államtitkárság.

A Népszava megszólaltatta Kaáli Nagy Gézát, aki a kilencvenes évek elején Magyarországon létrehozta hat városban működő meddőségkezelő intézetét. A magyar-amerikai állampolgárságú Kaáli számára az államosítás ma is nehezen feldolgozható történet – olvasható a cikkben. Kaáli a Népszavának az állította, hogy „az államosítás előtt a Kaáli intézetben évente 1600 gyerek született, ebből általában 1200-1300 volt magyar állampolgár”. 

Ennek kapcsán az államtitkárság arról tájékoztatta a Mandinert, hogy „a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adataiból az látszik, hogy 

A Népszava a cikkben azt a kérdést is pedzegeti, hogy nem tudni, vajon a kormány konzultált-e az egyházzal az anonim petesejt-beültetés törvénytervezetéről. Mint ismert, a katolikus egyház álláspontja szerint a mesterséges megtermékenyítés nem elfogadható módszere a gyermekáldásnak. Ennek kapcsán a Katolikus Egyház Katekizmusa az iránymutató, amelyben rögzítik: „azok a technikák, amelyek a házaspár számára idegen, harmadik személy bevonásával (sperma vagy petesejt adományozásával, méh bérbeadásával) a közös szülőséget fölbontják, súlyosan erkölcstelenek”. 

A Népszava cikkében idézi Kaáli Gézát, aki azt mondta, „szívesen megkérdezné Semjén Zsoltot, hogy vajon volt-e a törvénymódosításról egyeztetés az egyházzal, s vajon kér-e az egyház azért cserébe valamit, hogy ezúttal elhallgatja elutasító álláspontját az ügyben.”

Az Egészségügyi Államtitkár szerint 

egy kormányzati intézkedés kapcsán”. Arról is tájékoztattak, hogy a kormány mindenkivel, így az egyházakkal is konzultál, ez a Parlament előtt lévő javaslatcsomag kapcsán is így történt, kétszer is konzultáltak a történelmi egyházakkal, először 2024 októberében, majd 2025 áprilisában.

Kaáli a Népszavának arról is beszélt, hogy „a mostani döntés időpontját nem tartja véletlennek, szerinte a kormány a választáshoz közeledve igyekszik sikeresnek feltüntetni meddőség elleni harcának látszólagos eredményeit, és az se lehet véletlen, hogy épp most hajlandó olyan törvénymódosításra, ami szembe megy az egyház tanításaival”.

Ennek kapcsán az egészségügyi államtitkárság arról tájékoztatott, hogy az állami rendszer megerősítése 2017. óta tartó folyamat, melynek része a Parlament előtt most lévő javaslatcsomag. „A kormányzat egyik fő célkitűzése, hogy minden vágyott gyermek megszülethessen, ez tehát nem kampányeszköz, hanem az egyik legfőbb célkitűzésünk” – rögzítik. Mint hozzáteszik: 

Az egészségügyi államtitkárság cáfolja a Népszava azon állítását, miszerint a meddőségi centrumok súlyos munkaerőgondokkal küszködnének. Arról tájékoztattak, hogy szó sincs munkaerőhiányról: nagyságrendileg ugyanannyian dolgoznak a Kaáli utódintézetekben, mint korábban, sőt az állami rendszerben és az egyetemeknél is folyamatos a dolgozói felvétel. Azt, hogy nem küzdenek ezek az intézmények munkaerőhiánnyal, az államtitkárság szerint mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az első bejelentkezéstől számítva 30 napon belül már fogadni tudják a meddő párokat az első konzultációra.

A cikk állami kapacitások növelésére vonatkozó megjegyzésére az államtitkárság úgy reagált: folyamatosan nyitják a meddőségi szakambulanciákat. Jelenleg nyolc helyen van ilyen és további négy ambulancia kezdheti meg a jövőben a működését. Mint rögzítik: továbbra is dolgoznak a kapacitások bővítésén: jövőre megkezdheti működését a Semmelweis Egyetem megújult központja is, amely önmagában összesen ötezer mesterséges megtermékenyítéses ciklust tud elvégezni évente.

Az egészségügyi államtitkárság szerint a Népszava cikkében megtévesztő módon szerepel, hogy szemben a mostani intézményi rendszerrel, a Kaáli Intézetben minden lehetőség meg volt arra, hogy minden vágyott gyermek megszülethessen. Szerintük ezzel szemben a valóság az, hogy amíg 2018-ban a mesterséges megtermékenyítéses (IVF) kezelések száma nem érte a 7 ezret, addig 2024-ben 18 ezer IVF beavatkozás történt és az a céljuk, hogy ez a szám a 30 ezret is elérje.

Rögzítik azt is, hogy „a meddőségkezelések hatékonyságára vonatkozó, cikkben szereplő állításokat az adatok semmilyen módon nem támasztják alá, sőt valójában a NEAK adatai alapján a kumulatív élve-születési ráta jelenleg mintegy 24 százalék, míg a Kaáli Intézet esetében ugyan ez az érték mintegy 20 százalék körül mozgott”.

Összeségében a számok az államtitkárság szerint magukért beszélnek: míg 2018 előtt mintegy 1500 gyermek született a meddőségkezelési programoknak köszönhetően, addig 2024-ben már mintegy 3000 gyermek látott napvilágot.

A törvényjavaslatról egyébként jövő héten kedd lesz a zárószavazás.