A beszélgetés második felében Gerő András felvetette a kormány kapcsán a korlátlanság, valamint az ellenzék tekintetében a felelőtlenség kérdésének problémáját is. Véleménye szerint a kormány bizonyos kérdésekben megoszthatná a felelősséget, amire példaként említette, hogy a munkavédelmi alap élére létre lehetne hozni egy tanácsadó testületet, ahova a feladatra vállalkozó, kompetens ellenzéki politikusokat lehetne kijelölni a válságkezelésre. Ez azzal járhatna együtt, hogy nem kormányzati, ám tanácsadói szinten a felelősséget is meg lehetne osztani.
G. Fodor Gábor szerint eljöhet az a pont, amikor felmerül, hogy kivel lehet megosztani a felelősséget, ám kiemelte, hogy
ez nem elképzelhető azokkal, akiket külföldről irányítanak és pénzelnek.
Elképzelhetőnek tartotta, hogy vannak olyan, az egész nemzetet érintő ügyek és programok, amelyekben az ellenzék – rendszerkonform módon – együtt tudna működni a kormánnyal. Ám azt is kiemelte, hogy a koronavírus-járvány során is lett volna lehetősége az ellenzéknek, hogy bizonyítsa kormányzóképességét, mégis a válságkezelést igyekeztek meggátolni minden eszközzel.
A történészprofesszor szerint a radikálisan ellenzéki Demokratikus Koalíción kívül – amely még kormány legitimitását is tagadja – lehetne gesztust gyakorolnia a hatalmon lévőknek. A politikai filozófus egyetértett, hogy el kell szigetelni Gyurcsány Ferencet – aki már eleve magát zárta karanténba az árnyékkormánnyal –, mivel abból nem lehet politikát építeni, hogy „minél rosszabb az országnak, annál jobb lesz nekem” – fogalmazott.