Érték- és életvédő keresztények egyöntetű álláspontja, hogy az új szabály emberi életeket fog megmenteni és sokakat rádöbbenthet, nem egy „sejtcsomó” növekszik az édesanya méhében. A lapunk által megszólaltatott lelkészek vallják, az élet értékét közösen kell osztanunk, vallási meggyőződéstől függetlenül. Körképünk.
„A szívhangok az édesanyákért dobognak, nem ellenük” – kezdte minapi bejegyzését közösségi oldalán Kocsis Fülöp. A görögkatolikus érsek hangsúlyozta, az új rendelet segíteni akarja az anyák döntését, nem pedig nehezíteni azt, a döntés ugyanis életre szóló, nem csak egy aktuális helyzet megválaszolását szolgálja.
A katolikus főpásztor megfogalmazása szerint „ezek a hangocskák egy egész életnyi üzenetet hordoznak. Ha elhallgattatjuk őket, attól semmi nem lesz jobb.” Kocsis Fülöp szerint, ha elhallgatjuk a várandós édesanyák elől a szívdobogás hangját, „csak elodázzuk a szembesülést: volt egy élet…”. Hozzátette: akkor csapjuk be az édesanyákat, édesapákat, a súlyos döntés előtt állókat, ha eltussoljuk előttük az igazságot. „Lehet, hogy az adott pillanatban könnyebbnek tűnik kioltani az életet, de a halálnak is következménye van. Aki behunyja a szemét, befogja a fülét, az ettől még nem fog jobb döntést hozni. A szívhangok meghallásával felnyílhat a szem” – fogalmazott a görögkatolikus érsek, aki azzal zárta gondolatait:
„A megváltozott jogi környezet tulajdonképpen azt írja elő, hogy minden édesanyáknak a saját élő gyermekével legalább egyszer találkoznia kell”, értékeli a helyzetet a Mandinernek nyilatkozva Molnár Ambrus. A református lelkész szerint a módosítással a várandós nő esélyt kap, hogy lelkileg is meg tudjon érkezni arra az állapotra, ahol a teste tart, mégpedig, hogy édesanya lett. Rajta kívül esélyt kap a magzat is, hogy ne lehessen tovább letagadni valóságos életjeleit, segítve ezzel, hogy az élete megtartásához hozzájáruló döntés születhessen felőle. „Az új szabály hallhatóvá és láthatóvá teszi az emberi életet annak a legkiszolgáltatottabb, legtörékenyebb, a legnagyobb gondoskodást és óvást igénylő állapotában”, mondja a lelkész.
A liberális véleményformálók reakcióival kapcsolatban Molnár Ambrus rámutat, bár sokan szeretnék kiforgatni, besározni, elnyomásként felmutatni a rendeletet, ám az minden valótlan híreszteléssel ellentétben nem kényszerről, hanem a találkozásról szól a legalapvetőbb emberi egység, a szülő és a gyermeke között.
A református lelkész szerint, ha megtanulunk úgy gondolkozni az emberi életről, mint ami nem a véletlenből jön, hanem tervezett, és nem a semmibe megy, hanem van értelme és célja, akkor ez megváltoztathatja az emberi életről vallott általános felfogásunkat is. Rámutat:
„Ahhoz, hogy ez megváltozzon és eljussunk oda, hogy az emberi élet céljáról egyáltalán gondolkodni akarjunk, először abban kell segíteni az embereket, hogy felismerjék; minden emberi élet értékes a fogantatástól kezdve” – fogalmaz. Úgy látja, szükség van rá, hogy végre le tudjuk cserélni a valóságról azt a hazug képet, hogy a világ és az élet annyi, amennyit látunk. „A világ több ennél. Ott is van hozzánk hasonló, valóságos emberi élet, ahol szemmel még nem látjuk, füllel még nem halljuk, de megfelelő eszközökkel felismerhetjük!”, mondja a Mandinernek.
„Ha jogi szabályozásra hivatkozva kezdjük megállapítani azt, hogy kinek van joga az élethez és kinek van joga dönteni más élete felett, akkor ezzel utat nyitunk egy olyan világ számára, melyben a kiszolgáltatott és gondoskodásra szorulókról az aktuálisan ki nem szolgáltatott és gondoskodásra nem szorulók döntenek”, figyelmeztet Molnár Ambrus.
„Végre az anyaméhben lévő gyermek is hallathatja hangját, méghozzá a legszebb hangját, a szív hangját”, fogalmaz Kiss Máté. Az evangélikus lelkész hálás ugyan a lépésért, de úgy látja, mindez még nem elég, nagyon fontos ugyanis, hogy képesek legyünk a maga komplexitásában látni a kérdést. Úgy gondolja, fontos tényező lehet a tudatos biblikus tanítás a szexualitásról és a segítő, szerető személy megjelenése a krízishelyzetben. Hasonlóképpen fontosnak tartja az örökbefogadási rendszert is jóval hangsúlyosabban képviselni a témában.
A lelkész úgy gondolja,
Ugyanakkor a krízist nem lehet egy másik krízissel megoldani. „Több lelkigondozó számolt már be arról, hogy idős asszonyok fordulnak hozzájuk azzal, hogy a több tíz éve elkövetett abortusz kísérti őket egész életükben és nem tud megnyugodni a lelkük. A krízis ezen vetületéről legtöbbször hallgatnak, a döntésük azonban nem múlik el nyomtalanul. Éppen ezért én azt remélem, hogy ez a lépés egy komplex életvédő program első eleme, amely mind a segítő rendszerre, az örökbefogadási hálózatra, és a további jogi szabályozásra is ki fog terjedni” – mondja a Mandinernek Kiss Máté.
Az evangélikus lelkész várakozásai szerint a rendeletmódosítás eredményeként több olyan megfogant gyermek is életben fog maradni, akik e nélkül nem születhettek volna meg. Eközben lelkigondozóként arra készül, hogy azok az anyák, szülők, családok, akik a szívhang meghallgatása ellenére mégis az abortusz mellett döntenek, nagyobb traumát élhetnek át, hiszen szembesülnek azzal, hogy az abortált gyermek egy élő magzat, nem pedig csak egy sejtcsomó volt. „Ezért késznek kell lenni arra, ha a döntés kapcsán többen kérnek majd lelkigondozói segítséget ilyen okból”, mondja a Mandinernek.
Amikor arról kérdezzük, milyen hogyan érvelne a szívdobbanás-szabály mellett nem vallásos vitapartnereinek, Kiss Máté azt mondja, nem gondolja, hogy más érvelésre van szükség, ennek alapja pedig, hogy az emberi élet nem csak a vallásos emberek számára kell, hogy védendő érték legyen.
Éppen ebben látom ennek a rendeletnek az erejét, hogy a szívhang által a megfogant gyermek azt üzeni, élek. Én is élő ember vagyok”
– fogalmaz. Azt tanácsolja azoknak, akik nem kívánt várandóssággal élnek, hogy látogassanak meg egy csecsemőt, gyönyörködjenek az életben és miután meghallják saját gyermekük szívhangját, adjanak utat az életnek. „Utána pedig keressenek fel egy támogató, szerető személyt, közösséget, gyülekezetet, akik valóban segíthetnek nekik kikerülni a krízisből”, kéri az evangélikus lelkész.
Nyitókép: A National Geographic Channel által 2005. április 14-én közzétett felvételen egy magzat látható az anyaméhben. (MTI/EPA/National Geographic Channel)
Pröhle Gergely, Stefano Bottoni és Szilvay Gergely arról beszélgettek, hogy a kereszténység tette-e a Nyugatot gazdasági, kulturális szempontból a világ vezető hatalmává.
A szívem pont ugyanannyira trikolor, mint amennyire szivárványos. Interjú.
Mondja, kérem, ön is elhatározta, hogy a szentévben több hidrogénezett kókuszzsírt fog enni? Francesca Rivafinoli írása.
A nyolcadik évad első epizódjában négy külföldi származású személyt mutatnak be, akik a Kárpát-medencében leltek otthonra.
Ezért okot keresnek az Egyház hitelének és hitelességének csorbítására.
A Kárpát-medencében élő, de külföldi származású embereket mutatnak be, akik itt leltek hazára az évek során.
Bosszant az a trend, hogy mostanában divatja lett a nemzetünk kigúnyolása, csúfolása, leszólása.
George Simion reakciójában azt írta: „a hatalom honatyái” gúnyt űznek a parlamenti procedúrákból, és azzal fenyegette őket, hogy hamarosan üt az ő órájuk”.
