Egy súlyos következménye mégis lett a dolognak: a napokban hirtelen elbocsátották a Városgazdától az ügyet intéző Antalóczyt. „Aznap reggel még műszaki elhárításon meg más feladataimon dolgoztam, aztán csörgött a telefonom, és közölték, azonnali hatállyal ki vagyok rúgva” – emlékezett vissza elkeseredetten.
„Küzdöttem az infarktussal”
– mondta. Úgy vélte, ha hibázott volna, akkor sem ez lett volna a módja a munkaszerződés felbontásának, „én ennél jóval többet tettem a kerületiekért”. Hibáról pedig szerinte szó sem volt, teljesen a megszokottak szerint járt el ebben az ügyben is. A Városgazda eljárásmódja különösen méltatlan volt szerinte, hiszen, miután megkapta a hírt, immár volt feletteseivel többszöri próbálkozása ellenére sem tudott kapcsolatba lépni, a felmondólevelét sem tőlük vette át, hanem a humánerőforrás-osztálytól. Ami a felmondás indokát illeti: kérdésünkre Antalóczy nem szeretett volna pontos részletekkel szolgálni, ám azt elárulta, hogy elbocsátásában döntő szerepe lehetett a Bagi-ügynek. Ahol szerinte mindössze annyit vétett, hogy feladatának és a szerződésnek eleget téve tájékoztatta az ügyfelet.
Az azt firtató kérdésünkre, vajon miért ragaszkodik a szóban forgó ingatlanhoz ennyire az önkormányzat, azt válaszolta, hogy „az ingatlanpiaci értékek oly mértékben elcsúsztak, hogy az önkormányzat bizonyos embereiben felvetődött, egy ilyen értéket meg kell őrizni”. Mint fogalmazott:
„rosszul értelmezett önkormányzati érdeket sejtek a háttérben, érezhető az erős önkormányzati akarat”.
.