Inflációról, energiaárakról és a gázvezetékek felrobbantásáról is beszélt a miniszterelnök péntek reggel. Összefoglalónk!
Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádió vendége volt. A miniszterelnök a beszélgetés elején elmondta, vannak akik arról beszélnek, hogy a háborút meg kell nyerni, míg
Magyarország az azonnali tűzszünet és béketárgyalások mellett áll”.
A kormányfő felidézte: „mi egy szabadságharcos nemzet vagyunk, 1956-ban is vállaltuk háborút”. Emlékeztetett: nekünk nem kell elmagyarázni, milyen lehet az oroszokkal harcolni. Ugyanakkor elmondta: mi 1956-ban azért harcoltunk, hogy kikényszerítsük a tűzszünetet és a béketárgyalást, nem pedig azért, mert azt hittük, le tudjuk győzni Oroszországot.
„Valahogy rá kell kényszeríteni a megszállót arra, hogy föladja a terveit, ezt pedig katonai győzelem révén aligha lehet elérni, béketárgyalás kell” – fogalmazott a kormányfő.
Orbán Viktor arra is kitért, hogy van is egy „béketábor”, amelynek tagjaiként többek között Ferenc pápát, valamint Kissingert is említette. A kormányfő szerint a békét elérni kívánók hangja egyre erősebb, és ez hozná el a gazdasági megkönnyebbülést is. Mint fogalmazott:
amíg a háború tart, és a Nyugat szankciókkal válaszol, sem az infláció, sem az energiaárak nem fognak csökkenni.”
A tisztességesebb árakhoz a békén keresztül vezet az út – tette hozzá.
A szankciókról szólva Orbán Viktor elmondta: elszúrták, rosszul van kidolgozva. „Miután hat hónapja sürgetjük az Európai Bizottságot, hogy mindenképpen tegyen le egy árcsökkentési javaslatot a szankciók mellé, de ezt nem tette meg, ezért
most szankciós infláció van, és szankciós felárat fizetünk az energiáért”
– fejtette ki a kormányfő. A rossz szankciók miatt mentek fel az árak – húzta alá.
A miniszterelnök kérdésre válaszolva hozzátette: egyetlen harci taktikánk van, mégpedig, hogy Magyarországot mentesítsék a szankciók alól. Minden szankciós csomag esetében a magyar energiapiacra negatív hatást gyakorló alól mentesítettük magunkat - idézte fel a kormányfő. Ugyanakkor rámutatott: habár hazánk mentesíti magát egyes szankciók alól,
– mutatott rá. A kormányfő elmondta: legközelebb november-decemberben kell majd meghosszabbítani a szankciókat, így lesz lehetősége Brüsszelnek kijavítani a hibákat. A kormányfő tájékoztatott arról is: nő az elégedetlenség, az európai kormányfők között is egyre többen mondják, hogy Brüsszelben nem ezt ígérték.
„Az Európai Bizottság nem ezt ígérte!” – így mentek félre az EU-s szankciók (VIDEÓ)
„Maximalizáljuk az Oroszországra gyakorolt nyomást, ugyanakkor minimalizáljuk a minket és partnereinket világszerte érő járulékos károkat” – ígérte Ursula von der Leyen májusban a szankciókkal kapcsolatban. Mutatjuk, ez hogyan nem sikerült. Bővebben!
Orbán Viktor közölte, az hogy gázvezetékeket robbantottak fel, súlyos dolog. Ezek terrorcselekmény és amelyik állam keze ebben benne volt, az terrorista államok – tette hozzá. „Velem nem etetik meg azt, hogy nem tudják megmondani, hogy mi történt” – fogalmazott a kormányfő, majd hozzátette: „de ez a nagyfiúk dolga, majd kivizsgálják, hogy mi a helyzet” – fogalmazott.
Ami számunkra fontos, hogy „az utolsó nagykapacitású vezeték, amely orosz gázt hoz délről Európába, így Magyarországra, az a török vezeték. Ezen keresztül látjuk el Magyarországot. Világossá tenném, hogy ha ezt valaki fölrobbantja vagy működésképtelenné teszi, azt Magyarország és Szerbia is terrorista támadásnak fogja tekinteni, és úgy is lépünk fel vele szemben” – fejtette ki a miniszterelnök.
A szankciós inflációról szólva a miniszterelnök elmondta, ha az EU belátná, hogy változtatni kellene a szankciós politikán, vagy felfüggesztenék, rövid időn belül a felére esnének vissz az árak. „Az energiaárak 40-50 százalékban közvetlenül felelősek a mostani, általánosan magas árszintért” – mutatott rá a kormányfő. „A legfontosabb az az, hogy az ilyesmit az ember ne tűrje ölbe tett kézzel”, nem szabad tétlenül nézni az infláció alakulását – húzta alá Orbán Viktor.
Szakmailag
„A spekulánsokkal szemben fel kell lépni, a szankciós politika átalakításáért mindent meg kell tenni, újabb, inflációt eredményező szankciók kivetését mindenképpen meg kell akadályozni, tehát vannak lehetőségeink” – részletezte a kormányfő.
Orbán Viktor a nemzeti konzultációról szólva úgy fogalmazott, hogy egy nemzetközi csata kellős közepén vagyunk. Az egyik tábor hisz a szankciós politikában, míg a másik megváltoztatná azt. Emlékeztetett: eddig hazánk ki tudott maradni a szankciós politikából, mert mentesítéseket harcoltunk ki, és a szankciók közvetett mechanizmusokon keresztül gyötörnek bennünket. Ha nem tudtuk volna magunkat mentesíteni a szankciók alól, akkor az infláció és az energiaárak a mainál is magasabban lennének, „ráadásul nem is lenne elegendő energia”.
Magyarország ma ott tart, hogy az éves fogyasztásnak körülbelül 48,5 százaléka bent van a tározókban gázból, vagyis,
ha valamilyen okból hirtelen nem jönne gáz, Magyarország hat hónapig akkor is zavartalanul tudna működni. Ez fantasztikus teljesítmény, alapvetően a külügyminiszter urat dicséri és az első háromba tett bennünket
az Európai rangsort figyelembe véve az energiabiztonság szempontjából” – tájékoztatott Orbán Viktor.
A miniszterelnök a szankciók kapcsán ugyanakkor rámutatott arra is:
a szankciókat nem demokratikus módon vezették be. Erről nem kérdeztek meg senkit. Ezekről a szankciókról döntöttek a brüsszeli bürokraták meg az európai elit.
De sehol egész Európában, senkit nem kérdeztek meg az emberek közül, egyetlen országban sem, hogy mégis ők mit gondolnak erről” – fogalmazott. Ugyanakkor „Magyarország ebben az élen jár, mert a legnehezebb európai kérdésekben rendszeresen meg szoktuk kérdezni, sőt, a döntésekbe is be szoktuk vonni a magyar embereket” – húzta alá a kormányfő, a migrációval, valamint a koronavírussal kapcsolatos nemzeti konzultációt is felidézve.
Orbán Viktor a migrációval kapcsolatban kérdésre válaszolva elmondta, „be kell látnunk, hogy a határvédelmet a Frontex nevű, közös európai határvédelmi intézmény nem tudja megoldani.
Én elismerem a munkájukat, de ha jól megnézi valaki, a Frontex nem egy határvédelmi szerv, hanem egy utazási ügynökség.”
Szinte beengedik a migránsokat – fejtette ki a miniszterelnök. A kormányfő rámutatott: „nekünk arra van szükségünk, hogy tényleges katonai, fizikai erővel is meg tudjuk védeni a határainkat az illegális határátlépéssel szemben, mert az illegális határátlépés bűncselekmény”.
Ezért van Magyarország déli határán kerítés és ezért vannak ott a határvadászaink, akiknek a munkáját ezúton is nagy tisztelettel – talán mindannyiunk nevében is – megköszönhetem”
– tette hozzá a miniszterelnök.
A kormányfő tájékoztatott: majdnem 200 ezer illegális határátlépési kísérlet történt idén, valamint hazánk elfogott 2 ezer embercsempészt, akit büntetőeljárás alá is vont. „Már-már a 2015-ös nagy migrációs inváziós hullámra emlékeztető számok vannak” – tette hozzá a kormányfő. Rámutatott: a valódi megoldás ugyanakkor az lenne, ha Szerbia déli határát védenénk.
Kérdésre válaszolva a szolidaritási mechanizmusról szólva a kormányfő elmondta: valójában azt jelenti, hogy szétosztjuk egymás között a migránsokat. Ez teljes mértékben elfogadhatatlan, mindenképpen meg kell akadályoznunk, és eddig mindig sikerült is megakadályozni – tette hozzá.
Itt menekülttábor nem lesz, ide migránsok nem jönnek, nekünk nem fogják megmondani máshonnan, hogy kikkel éljünk együtt.
Az, hogy Magyaroszágon kik élnek, kikkel akarunk élni, kizárólag a magyar emberek és az általuk megválasztott parlament és kormány döntése lehet” – zárta szavait a kormányfő.
A miniszterelnöki interjút itt hallgathatja vissza:
Tovább bővülhet a szuverenisták tábora az Európai Unióban. A globalizmus elleni harc már meghaladta a jobb- és baloldalra való felosztást – véli Jorge Buxadé spanyol EP-képviselő, aki Magyar Péternek is nekiment Brüsszelben.
Nem kell kitalálnunk, hogy ők mit akarnak, nekünk erről mindig adnak papírt – fogalmazott a miniszterelnök.
Az újságíró nem kegyelmezett a Tisza Párt elnökének.
Orbán Viktor miniszterelnök Nagy Elekkel, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökével tartott sajtótájékoztatón ahol Tarr Zoltán, a Tisza Párt EP-képviselőjének szavaira reagált.
A miniszterelnök szerint ez nagy lépés Csehországnak, és jó hír Európának.
Bejelentették, a mikro- kis és középvállalkozások számára fix 3 százalékos hitelt nyújt a kabinet a Széchenyi Kártya Programon keresztül.
Az internet nem felejt.
Azonban a jelölést a Szenátusnak még jóvá kell hagynia, a folyamat várhatóan októberben kezdődhet.
