Kőolajszármazékokból és élelmiszer-alapanyagokból előállított műanyagok kiváltása a célja a Bay Zoltán kutatóintézet legújabb projektjének.
A kőolajszármazékokból és élelmiszer-alapanyagokból előállított műanyagok minél nagyobb arányú kiváltása a célja a Bay Zoltán kutatóintézet legújabb projektjének, amelyben biológiailag lebomló polimerek kifejlesztésébe kezdenek a kutatók – írja a Világgazdaság.
„Magyarországon jelenleg a műanyaggyártás mindössze 1 százalékát teszik ki a biológiailag lebontható polimerek, a maradék 99 százalék kőolajszármazékokból vagy egyéb alapanyagforrásokból készül. Ugyanakkor Európa-szerte egyre erőteljesebb az a törekvés, amely az egyszer használatos műanyagok forgalomból való kivonására irányul” – fejtette ki a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. divízióigazgatója a VG-nek adott nyilatkozatában.
A szakember arról is beszélt, hogy ma a biopolimerek rendre élelmiszer-alapanyagokból készülnek, vagyis olyan forrásból, amely élelmezésre lenne fordítható, ez pedig értelemszerűen sokak nemtetszését váltja ki.
Ezért a mi célkitűzésünk az, hogy megtaláljuk az olyan, idehaza szezonálisan elérhető biomasszákat, hulladékokat, ipari melléktermékeket, amelyek már nem használhatók élelmezési célokra”
– magyarázta, példaként említve a learatott lucerna maradékát. „Maga az eljárás úgy nézne ki, hogy ezekből az anyagokból fermentációval tejsavat állítanának elő, azt polimerizálnák, majd az így létrejövő polimerből műanyagot lehetne gyártani.”
Magyarországon jelenleg nincs ilyen polimerizációs képesség, nincs biopolimer-üzemünk.”
A Bay Zoltán kutatóintézet víziója azonban az, hogy előkészítsen egy olyan tudományos anyagot, amely egy ilyen üzem létrehozására vonatkozó szándék esetére minden szükséges információt tartalmaz egyebek mellett a költségekről, az időzítésről, az erőforrásokról, sőt még a karbonlábnyomról is. A három évig tartó polimerkutatási projektben erre fog koncentrálni a kutatócsoport, amelynek csaknem kétmilliárd forint áll rendelkezésére – olvasható a Világgazdaság cikkében.
A Világgazdaság azon kérdésére, hogy a hazai műanyaggyártásban a lebomló polimer mindössze 1 százalékos aránya mikor és milyen mértékben növelhető, Vida Ádám úgy reagált: „ez nagyon sok mindentől függ, például attól, hogy a járműiparban megszületik-e az a döntés, hogy biológiailag lebontható polimerekből gyártsanak elemeket az autókba”.
Nem lesz száz százalékban bioműanyag minden, ami most a piacon van, de ha a jelenlegi 1-ről felugrunk 5-10 százalék körüli értékre, akkor már nagyon jól fogunk állni”
– mondta a szakember.
Nyitókép: Kallus György / VG
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Ezek voltak a szerdai nap legolvasottabb hírei a mandiner.hu-n.
A felmérés szerint még a gyerekvállalási kedvet is növelné, ha a Tisza Párt nyerné a választást.
Több millió forintnyi közpénzből kutatta ki a Fidesz, illetve Magyar Péterék állítólagos támogatottságát a Závecz-cel az ELTE egyik szociológia intézete – tudta meg a Mandiner.
A Műcsarnokban február 1-jéig látható kiállítás nem csupán az építész születésének méltó ünneplése, de bennünk is képes összekötni az eget a földdel. Farkas Anita írása.
Az USA-ban zöld utat kapott az első kis moduláris reaktor (SMR), miközben Európa lassabban halad, Magyarország viszont akár tíz SMR-rel is beszállhat a regionális élmezőnybe.
Egy román vasúti portál szerint Magyarország integrált vasútfejlesztési stratégiája évekkel előzi meg Romániát – és a különbség rohamosan nő.
Csak erre koncentrált.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
