Tudjuk. Azért is vagyunk politikusok, hogy azok is kapjanak, akik máshova születnek.
„Nézzük a plafont. Ujjainkkal köröket, vonalakat, pontokat rajzolunk a levegőbe és próbáljuk kitalálni, hogy ki milyen képet festett. Asszociálunk. Tanulja a szót. Ugye érted, a csillagkép is csak asszociáció? – kérdezem, ő meg érti hét és fél évesen.
A másikak is még csak kisgyerekek voltak. Mindenfajta emberek jöttek, ilyenek, olyanok. Beszélgettünk. Ha nem magyarul, akkor leginkább angolul, Klára meg még három-négy másik nyelven, ha csak az maradt.
Nincs tévé a nappaliban. Soha nem volt. Igaz, volt hogy menekültek fekhelye az igen.
Nincs tiltott kérdés. Inkább bátorítás van. Aztán fejtörés, hogy egy kisgyerek szintjén mit, hogyan lehet, kell elmagyarázni.
Ha nincs tiltott gyümölcs, akkor mindegyik egyformán édes lesz vagy éppen ízetlen és ezért érdektelen.
Sokaknál könnyebb életük van.
Tudjuk.
Azért is vagyunk politikusok, hogy azok is kapjanak, akik máshova születnek.
Mert megérdemlik. Mert nem a nehézséget, hanem a lehetőséget kell örökül hagyni nekik.
Ezért csináljuk.
Ezért készülünk.”
Nyitókép: Facebook