Megtörtént, amire senki sem számított: rémisztő ütemben kezdett terjedni a járvány

Az orvosokat is meglepte a váratlan fordulat.

A kutatásban arra is rámutattak, 32-szer nagyobb eséllyel hunytak el a 18-79 éves oltatlanok, mint a teljesen oltottak.
Összesen 6097 haláleset lett volna megelőzhető a koronavírus tavaly őszi negyedik (delta) hullámában és az ötödik (omikron) hullám januári felfutó szakaszában, ha az elhunyt oltatlan fertőzöttek teljesen, vagyis emlékeztető oltással együtt be lettek volna oltva – állapította meg hét szakértő közös tanulmánya.
365 670 regisztrált fertőzött adatainak vizsgálata alapján a szakértők arra jutottak, hogy a koronavírussal összefüggő halálozás kockázatát a teljes oltottság a delta-hullám idején 90–95%-kal, az omikron-hullám során pedig 80% körül csökkentette – idézte a tanulmányt a Portfolio.
– mutattak rá a szakértők.
A kutatásnak két célja volt: egyrészt bemutatni a megbetegedési, újrafertőződési és halálozási arányok különbségét az oltatlan és az emlékeztető oltással is oltott embereknél, másrészt az oltásokkal elkerülhető többlethalálozást. Hozzátették, azért ebben az időszakban vizsgálták mindezt – tavaly augusztus elejétől február elejéig –, mert ekkora már az emlékeztető oltások is kifejthették aktív védőhatásukat.
A kiderült továbbá, hogy a teljesen oltottak között valamivel több mint 111 ezer megbetegedés és 1250 haláleset történt, míg az oltatlanoknál közel 254 ezer megbetegedés és kicsit több mint 6800 haláleset. A kutatók arra jutottak, hogy
a negyedik járványhullámban 16-szor nagyobb valószínűséggel betegedtek meg a 18–69 éves oltatlanok, mint a teljesen oltottak, és
– hangsúlyozta a portál.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay