Ha meleg vagy, maradhatsz! – egyre több bevándorló játssza ki a rendszert az Egyesült Királyságban
A szkeptikusok szerint sokan a pozitív elbírálás reményében „adják ki magukat melegnek”.
A Védett Társadalom kurátora cikkében azt írja, Magyarországon is egyre inkább kiéleződik a vita a pro-LGBT és a konzervatív értékalapú, a terápiás szabadságot szorgalmazó körök között.
A terrorról és a valódi szabadságról fejtette ki gondolatait Földi-Kovács Andrea a VDTA blogon. Az ismert műsorvezető, jelenleg a Védett Társadalom kurátora azt írja, az LMBTQ-lobbicsoportok által a 60-as évek óta terjesztett – a közelmúltig egyeduralkodónak számító – nézet, mely szerint „homoszexuálisnak csak születni lehet”, annak ellenére futott be irigylésre méltó karriert, hogy minden tudományos alapot nélkülöz. Földi-Kovács Andrea szerint az elmúlt évtizedekben számos kutatást folytattak az állítás alátámasztására, ezek eredménye szinte minden esetben a feltételezés cáfolataként értelmezhető.
A kurátor azt állítja, a legújabb transzparens kutatások azonban, amelyek már az emberi genomot vizsgálták, egyértelműen bizonyítják, hogy a homoszexualitás nem genetikailag determinált. A szerző hivatkozik a Science folyóiratban publikált első nagy, több mint 470 000 ember bevonásával lebonyolított genomszintű, a szexuális orientációról szóló asszociációs tanulmányra, amelyben a kutatók nem találtak semmiféle eltérést az azonos és az ellentétes nemű emberekhez vonzódók között.
Földi-Kovács úgy véli, az elmúlt években folytatott ezirányú vizsgálatok egybehangzó megállapításai nem okoztak nagy meglepetést a témában jártas és elismert szakembereknek. Részben ezen fejlemények hatására módosította az álláspontját az Amerikai Pszichológiai Szövetség, valamint a Brit Királyi Sebészkollégium az elmúlt öt-hét évben a homoszexualitás genetikai összetevőjével kapcsolatban – írja. A tudományos állásfoglalás konklúziója ezúttal minden korábbinál világosabb és egyértelműbb: a gének keresése véget ért, nincs bizonyítható erős örökletes behatás tehát a személy szexuális irányultságát illetően. Ezért a kurátor úgy véli, itt lenne az ideje, hogy a szélesebb nyilvánosság is felzárkózzon a tudomány megállapításaihoz, de legalábbis határozottan tiltakozzon a különféle szexuális kisebbségek nevében fellépő csoportok
Ha tehát a homoszexualitás nem genetikailag determinált, – és egy feltételezett ”meleg gén” helyett egyéb, külső tényezők kombinációjából ered –, akkor eleve elrendelt sem lehet minden egyes esetben – vonja le a következtetést Földi-Kovács, aki szerint számos kutatásból kiderül továbbá, hogy a szexualitás mindkét irányba változhat. Sőt – bár erről kevesebbet hallunk mostanság – a heteroszexuális irányba történő változás jóval gyakoribb, mint azt gondolnánk – jegyzi meg a cikk szerzője. Lisa Diamond szexuálpszichológiai munkájából kiderül, hogy a heteroszexuális irányultság a legmarkánsabb, legstabilabb és leggyakoribb, a második nagy csoport a biszexuális érzelemvilág, a legkisebb halmaz a kizárólag homoszexuális csoport, férfiaknál, nőknél egyaránt.
A szerző úgy véli, mindezek alapján azt is feltételezhetnénk, hogy a sokszínűséget, az elfogadás kultúráját és a szexuális orientáció szabad megváltoztatását pártoló közösségek nyitottak az ellentétes – heteroszexuális identitás – irányába történő elmozdulás elősegítésére is. A logikus és kézenfekvő következtetésekkel ellentétben azonban a melegjogi szervezetek és lobbicsoportok jó ideje nyilvánvalóvá tették, hogy a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer közösségbe csak belépni lehet.
Mindezek ismeretében minimum meglepő, de semmiképpen sem komolyan vehető a szexuális kisebbségeket tömörítő lobbicsoportok e témában tanúsított álságos magatartása – vélekedik Földi-Kovács. Amikor ugyanis az addig heteroszexuális életvitelt folytató személyről kiderül,hogy ő a továbbiakban vele azonos neműekkel képzeli el az életét, az ünneplendő cselekedet, amit az LMBTQ-szervezetek minden lehetséges módon támogatni igyekeznek. Amikor azonban egy addig meleg életmódot folytató személy arra jut, hogy megpróbálna heteroszexuális formában élni, akkor olyan falakba ütközik, amelyeken – ezen szervezetek akarata szerint – nincs átlépés. Az alapítvány kurátora kijelenti,
és ennek elidegeníthetetlen része a heteroszexuális és a nem kívánt homoszexualitásból a heteroszexualitáshoz visszatérő állampolgárok szexuális orientációjának,döntésének tiszteletben tartása is.
Földi-Kovács állítja, nemcsak az ex-melegeket nem tűri meg a szivárványos inkvizíció, de tudományos gettóba zárnak minden olyan szakembert is, aki a nem kívánt szexuálisorientációval élő embereknek szakmai segítséget nyújtana. Összehangolt nemzetközi offenzívájuknak hála, szinte kivétel nélkül minden nyugat-európai országban betiltatták vagy ellehetetlenítették a reparatív terápiákat.
A betiltást követelő érdekvédelmi csoportok és az általuk dominált szakmai és egyházi fórumok érvelése ellentmondásos, tudományosan nem megalapozott, és általában köszönő viszonyban sincs a tényleges, korszerű terápiás, szociálpedagógiai vagy lelkigondozói gyakorlattal. Ellenben sok esetben rágalmazó, minden esetben sérti az érintett személyek, kliensek önrendelkezési jogait és lelkiismereti szabadságát, és súlyosan korlátozza a vallásszabadságot – jelenti ki a szerző, aki úgy véli, az LMBTQ-propaganda felháborodását nem az vezérli, hogy kifejezzék egyet nem értésüket, hanem kizárólag a példastatuálás gondolata. Teljesen mellékes számukra, mi megfontolandó vagy mi elvetendő ellenfeleik érveiből, totális megsemmisítésre törnek, mert ennek van üzenetértéke mindenki felé, soha, semmilyen mértékben sem kérdőjelezheted meg a lobbi alapvetéseit. A kényelmetlen igazságok nem csak azért kimondhatatlanok, mert egyeseknek fájnak, hanem éppen azért, mert
Magyarországon a segítő és gyógyító szakmákon belül is egyre inkább kiéleződik a vita és a politikai harc a pro-LGBT és a konzervatív értékalapú, a terápiás szabadságot szorgalmazó körök között. Néhány közelmúltbeli esemény kifejezetten arra enged következtetni, hogy a terápiatilalom Magyarországra való kiterjesztése sürgősségi projekt.
Eddig bármely országban indult el a követelőzés, sikerrel jártak, a terápiás szabadság korlátozására irányuló törekvéseiket ugyanis nemcsak „meleg témaként”, sokkal inkább súlyozott, szimbolikuspolitikai ügyként kezelik a lobbicsoportok és az őket támogató pártok és politikai körök.
Idén ötödik alkalommal ad majd helyszínt Magyarország az International Federation for Therapeutic and Counselling Choice (IFTCC) éves konferenciájának – jegyzi meg Földi-kovács. Az IFTCC eltökélt küzdelmet folytat a kutatási és terápiás szabadságért, azért, hogy legális legyen segítséget nyújtani azoknak az embereknek, akik a nem kívánt szexuális vonzalommal vagy énidegen késztetésekkel élnek. Az eseményen reparatív terápiát végző szakemberek osztják meg tapasztalataikat világszerte. A közgyűlést azért Magyarországon rendezik, mert Nyugaton egy ilyen eseményt elképzelhetetlen volna lebonyolítani a tiltakozó aktivisták miatt. Az eseményt azonban itthon is évről évre titokban tartják meg, mert a szervezők attólfélnek, hogy a homoszexuális és genderlobbi, illetve az általuk
Az IFTCC-ben aktív szakemberek most közös nyilatkozatban állnak ki az önrendelkezésés terápiaszabadság mellett. A nyilatkozat rövid, de egy részletes, aktuális és érvényesforrásokkal és kutatási eredményekkel alátámasztott, angol és magyar állásfoglaláson alapszik. A Védett Társadalom Alapítvány magyarországi székhelyű nemzetközi szervezetként ez év májusában csatlakozott a nyilatkozat támogatóihoz – fejezi be cikkét a szerző.
Nyitókép: A 27. Budapest Pride résztvevői vonulnak Budapest Belvárosában 2022. július 23-án. Az LMBTQ-közösség (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer emberek) és támogatóik a XIII. kerületi Dráva utca és a Carl Lutz rakpart találkozásánál gyülekeztek, onnan indult el a Szivárvány Misszió Alapítvány által szervezett felvonulás a Szabadság térre. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd