Mint múlt héten megírtuk: lemondott Kende Anna a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Pszichológiai Tudományos Bizottságban betöltött tagságáról, mert így kíván tiltakozni az ellen, hogy az MTA 26 új rendes tagja között a nők száma nulla.
Kende Anna feminista pszichológus, habilitált egyetemi docens, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézet Társadalom- és Neveléspszichológiai Tanszékén a Pszichológiai Intézet intézetigazgatója, a Szociálpszichológia Tanszék tanszékvezetője.
A Mandiner azonban megtudta: az MTA éve óta tesz lépéseket a nők arányszámának növelése érdekében.
Az MTA-ba frissen megválasztott tagok levelező tagok lesznek, s ha megfelelő színvonalon dolgoznak, akkor hat év – két közgyűlési időszak – múlva lehetnek rendes tagok. Való igaz, hogy hat éve nem választottak nőt a levelező tagok közé, de miután észlelték ezt a problémát, létrehozták a Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottságot, és azóta az MTA 11 osztályát is ösztönzik arra, hogy válasszanak női tagokat is.
A női akadémikusok aránya egyébként épp 2022-ben érte el a 10,4 százalékot (38/363); ez hat éve még 6 százalék volt. Ezzel lényegében az MTA a brit Royal Society-vel azonos helyzetben van, ahol 2020-ban a női akadémikusok aránya 11 százalék volt. Ráadásul az MTA hat vezetőjéből kettő nő: Erdei Anna főtitkárhelyettes és Lamm Vanda alelnök.
Tájékozódásunk alapján a nők akadémiai kutatói pályán tartása a szülés és anyaság miatt nehezebb, mint a férfiaké, de ezt is igyekeznek megoldani, többek közt a Fiatal Kutatók Akadémiájának segítségével. Emellett a nők vonakodnak attól, hogy „kvótanők” legyenek.
Azaz a Kende Anna által kifogásolt problémát már kezelik, viszont a hat éve megválasztott levelező tagok most lettek rendes tagok. Ugyanakkor, mint arra az mta.hu aktuális nyitócikkének címe is utal, „több évtized versenyhátránya nem hozható be néhány év alatt”. Tudomásunk szerint az MTA berkein belül is értetlenül fogadták, hogy Kende Anna lemondott, mivel ismernie kellett a helyzetet.
Levelező tagból jelenleg 71, rendes tagból 293 van. Az akadémiába való bekerüléshez rendszerint több évtizedes kutatói pályafutás szükséges, körülbelül a kutatói társadalom 1 százaléka kerül be.
2025-ben várhatóan már 10 nő kerül az új rendes tagok közé.