Mint múlt héten megírtuk: lemondott Kende Anna a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Pszichológiai Tudományos Bizottságban betöltött tagságáról, mert így kíván tiltakozni az ellen, hogy az MTA 26 új rendes tagja között a nők száma nulla.
Kende Anna feminista pszichológus, habilitált egyetemi docens, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézet Társadalom- és Neveléspszichológiai Tanszékén a Pszichológiai Intézet intézetigazgatója, a Szociálpszichológia Tanszék tanszékvezetője.
A Mandiner azonban megtudta: az MTA éve óta tesz lépéseket a nők arányszámának növelése érdekében.
Az MTA-ba frissen megválasztott tagok levelező tagok lesznek, s ha megfelelő színvonalon dolgoznak, akkor hat év – két közgyűlési időszak – múlva lehetnek rendes tagok. Való igaz, hogy hat éve nem választottak nőt a levelező tagok közé, de miután észlelték ezt a problémát, létrehozták a Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottságot, és azóta az MTA 11 osztályát is ösztönzik arra, hogy válasszanak női tagokat is.
A női akadémikusok aránya egyébként épp 2022-ben érte el a 10,4 százalékot (38/363); ez hat éve még 6 százalék volt. Ezzel lényegében az MTA a brit Royal Society-vel azonos helyzetben van, ahol 2020-ban a női akadémikusok aránya 11 százalék volt. Ráadásul az MTA hat vezetőjéből kettő nő: Erdei Anna főtitkárhelyettes és Lamm Vanda alelnök.