Az üzlettől a nagykövetségen át a miniszteri posztig – kicsoda Csák János?

A héten került a nyilvánosság elé Orbán Viktor ötödik kormányának névsora. A miniszterelnök (élve reszorttagolási kompetenciájával), ahogy ígérte, részben átalakította a kormányzati struktúrát és új szereplőket is meghívott a felálló kabinetbe. Létrejön például a Kulturális és Innovációs Minisztérium, amelynek szakterületei közé tartozik majd a családpolitika, a kutatás, a tudomány, a felsőoktatás és a gyermekjólét is. A tárca élére pedig egy nagypolitikában újonc, de komoly rutinnal rendelkező vezető, Csák János kerül. 

Nem sokkal miniszteri kinevezésének átvétele után tölti be 60. életévét: Csák János 1962. októberében született Budapesten. Végzettsége szerint közgazdász, alma matere a Budapesti Corvinus Egyetem jogelődje, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, ahol pénzügy és szociológia szakon szerzett diplomát. Hazai tanulmányait az évtizedek során több külföldi képzési programmal egészítette ki, melyek között szerepel a Harvard Business School és a Michingani Egyetem executive programja is. 

Sikert sikerre halmozva

Csák vérbeli üzletember, aki nagyvállalatok igazgatói pozícióiban és igazgatótanácsában fordult meg. Az „itthon és külföldön” mintázat tanulmányaihoz hasonlóan karrierjében is visszaköszön: idehaza olyan vállalatok irányításában jutott neki oroszlánrész, mint a Matáv, a MOL-csoport, a T-Mobile, a Budapest Bank, vagy éppen a Richter Gedeon Nyrt., míg külföldön többek közt a Falcon Oil és az Ameritech Corporation irányításában való részvétellel kamatoztatta tudását.

illetve abban, hogy annak hatására a magyar olajipari vállalat a régiós piac vezető szereplőjévé nőhette ki magát, több mutató tekintetében pedig a kulcsfontosságú iparág nemzetközi összehasonlításban is jelentős aktorává vált. De Csák vezette azt az folyamatot is, amelynek keretében a Matáv megjelent a New York-i tőzsdén (a világ legnagyobb és legjelentősebb tőzsdéjén) és ott 1 milliárd amerikai dollár értékű részvény kibocsátásával jelentős forrásokhoz jutott. 

Tudását és tapasztalatát a kultúra és a sajtó területén is kamatoztatta. Az új évezred első évtizedében megújította a Helikon kiadót, valamint kimentette a csődközeli helyzetből és sikeres pályára állította a Heti Választ. Mindezeken felül 2007 és 2010 között tanácsaival segítette az akkori köztársasági elnök, Sólyom László államfői tevékenységét. 

Főszerepben a diplomáciai érzék

Új, de a korábbiakhoz hasonlóan fontos elem volt pályafutása során a nagyköveti poszt. Csák János három éven keresztül, 2011 és 2014 között szolgált a magyar külügy kötelékében, ráadásul fajsúlyos állomáshelyen: Magyarország nagyköveteként Londonban dolgozott. Lapunk külügyi forrásai nyolc év elteltével is úgy tekintenek vissza erre az időszakra, mint eredményes gazdaságpolitikai és diplomáciai évekre a két ország kapcsolata szempontjából és hatékony időszakra a magyar érdekek képviselete terén.  

Csák például

publicisztikákban és nyilatkozatokban védte erélyesen a magyar álláspontot. 

Voltak, akik már akkor tudták...

A sajtó már közel tíz éve is arról cikkezett, hogy Csákból miniszter lehet – akkor úgy vélték, a 2014-ben felálló 3. Orbán-kormányban Matolcsy György utódaként a gazdaságpolitikáért felel majd. 2016-ban is sokszor említették nevét újságcikkek, amikor nyolcadmagával a budapesti olimpiai pályázat egyik nagykövete lett, nem utolsó sorban diplomáciai tapasztalata és elképesztően széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszere miatt. (Azóta tudjuk, hogy a magyar olimpiarendezés álmát a Momentum megfúrta…)

Még mindig 2016-ot írtunk, amikor társtulajdonos lett a Design Terminalban és a Brain Bar jövőfesztivált szervező cégben, mely érdekeltségeitől néhány évvel később elbúcsúzott. Csák János életében mozgalmas év volt a 2019-es is: ettől fogva társelnöke a Magyar-Szlovák Kereskedelmi- és Iparkamarának (Világi Oszkárral közösen) és tagja a Magyar Olimpiai Bizottság etikai bizottságának.

A jövőt ismerő Csák János

Hogy miért esett Orbán Viktor választása a nagycsaládos, négygyermekes Csák Jánosra? A választ éppen maga a miniszterelnök adta meg még akkor, amikor a kormányalakítással kapcsolatos egyeztetések a háttérben zajlottak. A kormányfő akkor arról beszélt, mindenek előtt fel kell mérni, milyen funkcióátalakításokra van szükség és milyen kihívások elé állítja a magyar társadalmat – és ezen keresztül természetesen a kormányt – a közeljövő.

és oktatásának bevezetése – hol máshol, mint a Budapesti Corvinus Egyetemen, amelyet e fiatal tudományág központjává kívánt alakítani. Az új kormánytag ugyanakkor egyszerre ismeri ki magát a Nyugat kulturális világában és Keleten: a jövőt nagy erővel meghatározó Kínáról például éppen a Mandineren jelent meg értelmező esszéje. 

És ha már esszé: a műfaj közel áll Csák Jánoshoz, aki – mintegy kedvtelésként, érdeklődési körének hódolva – gyakran publikál tanulmányokat, cikkeket, de mára fordítói munkássága is jelentős; filozófiai műveket és regényeket egyaránt átültetett anyanyelvünkre. 

Az elmúlt bő tíz év során Csák Jánost több rangos elismeréssel is kitüntették.

tavaly pedig Gránit Oroszlán díjat vehette át, amelyet a kimagasló példát állító üzletembereknek ítélnek oda. 

S hogy miként gondolkodik Csák János a nemzetünk előtt álló kihívásokról? A választ ő maga adta meg lapunk hasábjain, amikor arról írt: „A magyar jövő három tényezőn múlik: a magyar elit és középosztály anyagi, szellemi és lelki felkészültségén; erőforrásainkkal való gazdálkodásunkon; valamint az egyensúly fenntartásán a változó nemzetközi erőviszonyok között”.

Nyitókép: Mandiner, Földházi Árpád