Az üzleti szférában ért először a csúcsra, majd volt nagykövet, miközben hobbijában, a szépirodalom területén is jelentős (szakmai) eredményekkel vétette észre magát. Nagycsaládos üzletember, aki most a politikai élet első vonalában is bizonyíthat. Portrénk.
A héten került a nyilvánosság elé Orbán Viktor ötödik kormányának névsora. A miniszterelnök (élve reszorttagolási kompetenciájával), ahogy ígérte, részben átalakította a kormányzati struktúrát és új szereplőket is meghívott a felálló kabinetbe. Létrejön például a Kulturális és Innovációs Minisztérium, amelynek szakterületei közé tartozik majd a családpolitika, a kutatás, a tudomány, a felsőoktatás és a gyermekjólét is. A tárca élére pedig egy nagypolitikában újonc, de komoly rutinnal rendelkező vezető, Csák János kerül.
Nem sokkal miniszteri kinevezésének átvétele után tölti be 60. életévét: Csák János 1962. októberében született Budapesten. Végzettsége szerint közgazdász, alma matere a Budapesti Corvinus Egyetem jogelődje, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, ahol pénzügy és szociológia szakon szerzett diplomát. Hazai tanulmányait az évtizedek során több külföldi képzési programmal egészítette ki, melyek között szerepel a Harvard Business School és a Michingani Egyetem executive programja is.
Csák vérbeli üzletember, aki nagyvállalatok igazgatói pozícióiban és igazgatótanácsában fordult meg. Az „itthon és külföldön” mintázat tanulmányaihoz hasonlóan karrierjében is visszaköszön: idehaza olyan vállalatok irányításában jutott neki oroszlánrész, mint a Matáv, a MOL-csoport, a T-Mobile, a Budapest Bank, vagy éppen a Richter Gedeon Nyrt., míg külföldön többek közt a Falcon Oil és az Ameritech Corporation irányításában való részvétellel kamatoztatta tudását.
illetve abban, hogy annak hatására a magyar olajipari vállalat a régiós piac vezető szereplőjévé nőhette ki magát, több mutató tekintetében pedig a kulcsfontosságú iparág nemzetközi összehasonlításban is jelentős aktorává vált. De Csák vezette azt az folyamatot is, amelynek keretében a Matáv megjelent a New York-i tőzsdén (a világ legnagyobb és legjelentősebb tőzsdéjén) és ott 1 milliárd amerikai dollár értékű részvény kibocsátásával jelentős forrásokhoz jutott.
Tudását és tapasztalatát a kultúra és a sajtó területén is kamatoztatta. Az új évezred első évtizedében megújította a Helikon kiadót, valamint kimentette a csődközeli helyzetből és sikeres pályára állította a Heti Választ. Mindezeken felül 2007 és 2010 között tanácsaival segítette az akkori köztársasági elnök, Sólyom László államfői tevékenységét.
Új, de a korábbiakhoz hasonlóan fontos elem volt pályafutása során a nagyköveti poszt. Csák János három éven keresztül, 2011 és 2014 között szolgált a magyar külügy kötelékében, ráadásul fajsúlyos állomáshelyen: Magyarország nagyköveteként Londonban dolgozott. Lapunk külügyi forrásai nyolc év elteltével is úgy tekintenek vissza erre az időszakra, mint eredményes gazdaságpolitikai és diplomáciai évekre a két ország kapcsolata szempontjából és hatékony időszakra a magyar érdekek képviselete terén.
Csák például
publicisztikákban és nyilatkozatokban védte erélyesen a magyar álláspontot.
A sajtó már közel tíz éve is arról cikkezett, hogy Csákból miniszter lehet – akkor úgy vélték, a 2014-ben felálló 3. Orbán-kormányban Matolcsy György utódaként a gazdaságpolitikáért felel majd. 2016-ban is sokszor említették nevét újságcikkek, amikor nyolcadmagával a budapesti olimpiai pályázat egyik nagykövete lett, nem utolsó sorban diplomáciai tapasztalata és elképesztően széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszere miatt. (Azóta tudjuk, hogy a magyar olimpiarendezés álmát a Momentum megfúrta…)
Még mindig 2016-ot írtunk, amikor társtulajdonos lett a Design Terminalban és a Brain Bar jövőfesztivált szervező cégben, mely érdekeltségeitől néhány évvel később elbúcsúzott. Csák János életében mozgalmas év volt a 2019-es is: ettől fogva társelnöke a Magyar-Szlovák Kereskedelmi- és Iparkamarának (Világi Oszkárral közösen) és tagja a Magyar Olimpiai Bizottság etikai bizottságának.
Hogy miért esett Orbán Viktor választása a nagycsaládos, négygyermekes Csák Jánosra? A választ éppen maga a miniszterelnök adta meg még akkor, amikor a kormányalakítással kapcsolatos egyeztetések a háttérben zajlottak. A kormányfő akkor arról beszélt, mindenek előtt fel kell mérni, milyen funkcióátalakításokra van szükség és milyen kihívások elé állítja a magyar társadalmat – és ezen keresztül természetesen a kormányt – a közeljövő.
és oktatásának bevezetése – hol máshol, mint a Budapesti Corvinus Egyetemen, amelyet e fiatal tudományág központjává kívánt alakítani. Az új kormánytag ugyanakkor egyszerre ismeri ki magát a Nyugat kulturális világában és Keleten: a jövőt nagy erővel meghatározó Kínáról például éppen a Mandineren jelent meg értelmező esszéje.
És ha már esszé: a műfaj közel áll Csák Jánoshoz, aki – mintegy kedvtelésként, érdeklődési körének hódolva – gyakran publikál tanulmányokat, cikkeket, de mára fordítói munkássága is jelentős; filozófiai műveket és regényeket egyaránt átültetett anyanyelvünkre.
Az elmúlt bő tíz év során Csák Jánost több rangos elismeréssel is kitüntették.
tavaly pedig Gránit Oroszlán díjat vehette át, amelyet a kimagasló példát állító üzletembereknek ítélnek oda.
S hogy miként gondolkodik Csák János a nemzetünk előtt álló kihívásokról? A választ ő maga adta meg lapunk hasábjain, amikor arról írt: „A magyar jövő három tényezőn múlik: a magyar elit és középosztály anyagi, szellemi és lelki felkészültségén; erőforrásainkkal való gazdálkodásunkon; valamint az egyensúly fenntartásán a változó nemzetközi erőviszonyok között”.
Nyitókép: Mandiner, Földházi Árpád
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Fontos dolga van az amerikai alelnöknek.
Kövesse velünk élőben a választás minden apró rezdülését, szakértőkkel.
Minden, amit az Egyesült Államok 50. alelnökéről tudni érdemes.
A Vekker legújabb adásában, Húsvéthétfőn egy rendhagyó, lélekemelő beszélgetéssel várja Önöket Gyürky Enikő, vendégével Böjte Csaba ferences rendi szerzetessel. Az ünnep kapcsán a kiengesztelődés fontosságáról és a mindannyiunkban ott rejlő békéről mesél Csaba testvér, aki szerint a szeretet a legfőbb világformáló erő.
Kijöttek a legfrissebb adatok: Magyarország szárnyal, kiderült, miért irigykednek hazánkra az egész Európai Unióban.
Húsvétvasárnap délután két órakor ünnepélyes keretek között nyitja meg kapuit a főváros egyik legfontosabb jelképe, a teljesen megújult Citadella.
Tóth Máté kifejtette, Magyar Péter nem ugyanazt képviseli a nyilvánosság előtt, mint amit valójában gondol.
Úgy tűnik, nem a Tisza árad, hanem az obszcenitás és a gyűlölet.
