A röpködő békegalamb hete
Nem tudjuk, hogy egyáltalán létezik-e tényleges, konkrét magyar javaslat a tűzszünetre.
A háborús konfliktusba Magyarországot belesodorni képes javaslatokat megfogalmazó Márki-Zay Péter támogatóinak köre nem növekedett – derül ki az Alapjogokért Központ közvélemény-kutatásából.
A választási részvételüket biztosra ígérő válaszadók körében Orbán Viktor népszerűsége 2021 novembere óta töretlen: az utóbbi 18 hétben a hivatalban lévő miniszterelnök támogatottsága 52-58 százalék között mozgott, az országgyűlési választás kampányhajrájában pedig 58 százalékon áll. Baloldali kihívója ezúttal sem tudott népszerűtlenségén javítani: Márki-Zay Pétert csupán a szavazni szándékozók 25 százaléka szeretné kormányfői pozícióban látni,
– derül ki az Alapjogokért Központ aktuális közvélemény-kutatásából, amely az elmúlt 18 hét adatait összegzi.
Az országosan reprezentatív kutatások 2021 utolsó hat, illetve 2022 első tizenkettő hetében mérték fel azt, hogy Orbán Viktor miniszterelnököt, illetve Márki-Zay Péter baloldali miniszterelnök-jelöltet az aktív szavazók hány százaléka szeretné kormányfői pozícióban látni. A kutatási trendek a vizsgált időszakban végig azt mutatták, hogy a válaszadók abszolút többséget meghaladó arányban Orbán Viktort szeretnék miniszterelnöknek. A 2010 óta hivatalban lévő kormányfő népszerűsége az ukrán-orosz konfliktus kitörése óta még növekedni is tudott: az őt támogató, aktív szimpatizánsok aránya a háború kitörése utáni két hétben 52-ről 61 százalékra emelkedett, majd az utóbbi két hétben 58 százalékon állt. Mindez azt jelenti, hogy a Magyarországot a háborútól távoltartó, stratégiai nyugalmat és biztonságot hirdető kormányfői hozzáállással a magyarok döntő többsége azonosulni tud.
A Gyurcsány Ferenccel összefogott hódmezővásárhelyi polgármestert az aktív szavazók csupán egynegyede támogatta miniszterelnöki ambícióinak megvalósításában a legutolsó adatfelvételkor, de korábban sem tudott 29 százalékos népszerűségi indexnél jobbat elérni. Márki-Zay népszerűtlensége szembeötlő: továbbra sincs olyan társadalmi csoport, ahol meg tudná szorongatni Orbán Viktort. Ezt igazolja, hogy míg Márki-Zay Pétert két héttel ezelőtt a kormánnyal kritikus, önmagukat ellenzékinek mondó válaszadóknak a 71 százaléka szerette volna miniszterelnökként látni, addig a mostani felmérésben már csak 58 százalékuk. Ráadásul a baloldali miniszterelnök-jelölt a liberálisok által gyakran hivatkozott „fiatalok”, a 18-29 évesek körében is komoly lemaradásban van: 53 százalékuk ugyanis nem őt, hanem Orbán Viktort szeretné miniszterelnöknek és csak 22 százalékuk Márki-Zayt. Sőt, az ellenzéki listavezető lemaradása Budapesten is nőtt: a fővárosiak két héttel ezelőtt 45-42, a mostani felmérésben pedig 46-35 százalékos arányban álltak a hivatalban lévő miniszterelnök mellé. Az aktív magyarok 17 százaléka pedig továbbra sem tudja, vagy nem akarja elárulni, hogy kit támogatna a két politikus közül.
Márki-Zay Péter lemaradása azért lehet még mindig ilyen tetemes, mert a szomszédban zajló háború kirobbanása előtti és azt követő hetekben is hibát hibára halmozott, következetlenül és össze-vissza beszélt, majd utólag nem győzött magyarázkodni. Emlékezetes, hogy korábban
Mindemellett a korábbiakban kritizálta a rezsicsökkentést, a minimálbért, a 13. havi nyugdíjat vagy az alapvető élelmiszerek és az üzemanyagok hatósági árstopját is. Az utóbbi négy hétben ráadásul több alkalommal is „javaslatot” tett arra, hogy Magyarország küldjön katonákat és fegyvereket a szomszédban zajló háborúba, a kárpátaljai magyarokat pedig oroszbarátsággal vádolta meg, veszélyeztetve ezzel biztonságukat.
Nyitókép: MTI/Benko Vivien Cher