Ukrajna várja az önkéntes katonákat, hogy az ő oldalukon harcoljanak az oroszokkal szemben – jelezte korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki szerint már 16 ezer önkéntes érkezik a segítségükre. A más országok fegyveres konfliktusaiban való részvételt azonban több ország is tiltja, így Magyarország is. Hazánkban ugyanakkor kevés büntetőeljárás indult ilyen ügyben az elmúlt években.
Tiltott toborzás – ez a tényállás tartalmazza a magyar Btk.-ban az idegen fegyveres erőkhöz való csatlakozás vagy az erre való toborzás büntethetőségét.
Ahogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón is egyértelművé tette:
A Btk. alapján ugyanis „aki Magyarország területén idegen fegyveres szervezetbe – szövetséges fegyveres erőn kívül – katonai szolgálatra, katonai érdekű egyéb szolgálatra toboroz, vagy ilyen szolgálatra vállalkozókat közvetít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.
Ugyanekkora büntetésre számíthat „az a magyar állampolgár, aki – szövetséges fegyveres erőn kívül – nemzetközi vagy nem nemzetközi fegyveres összeütközésben részt vevő idegen fegyveres szervezetbe önként belép, erre ajánlkozik, vagy ilyen fegyveres szervezetben kiképzésen vesz részt”.
Ukrajna korábban jelezte, várja az önkénteseket, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig nemrég arról beszélt, hogy 16 ezer önkéntes érkezik hazájába, hogy harcoljon az oldalukon. A jelenlegi hírek alapján egy Angliában élő magyar férfiről tudni, hogy Ukrajnába készül. „Magyar vagyok. Ukrajna a szomszédom. Nem bírom elviselni, ami ott történik” – nyilatkozta a férfi a Daily Mail-nek, hozzátéve, tudja, hogyan kell fegyvert használni és azzal is tisztában van, hogy meg is halhat a harcokban.
Az önkéntes fegyveresek ügyének kapcsán ugyanakkor Boris Johnson miniszterelnök szintén arra figyelmeztetett, hogy a brit törvények ellen vét, aki Ukrajnába megy harcolni. Az ilyen személyek ellen akár terrorizmus miatt vádat is emelhetnek később.
Törvény tiltja a külföldi hadseregekben történő szolgálatot Csehországban is, erre csak az államfő, mint a hadsereg főparancsnokának engedélye alapján van lehetőség. Miután azonban a hírek szerit több százan jelentkeztek, hogy harcolnának Ukrajnában az oroszok ellen, Milos Zeman cseh államfő és Petr Fiala kormányfő büntetlenséget ígért nekik.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője ugyanakkor a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy a Kijev megsegítésére érkező „nyugati zsoldosokat” a nemzetközi humanitárius jog alapján nem fogja megilletni a hadifogoly-státus. A legjobb, ami rájuk várhat elfogásuk esetén, az a büntetőjogi felelősségre vonás lehet – tette hozzá. Konasenkov ezért azt tanácsolta, hogy
Elmondta azt is, hogy bekérették Horvátország katonai attaséját, akivel közölték: Moszkvának tudomása van róla, hogy az elmúlt héten mintegy kétszáz horvát zsoldos csatlakozott egy ukrán nacionalista zászlóaljhoz Ukrajna délkeleti részén.
A Belügyminisztérium bűncselekményekre vonatkozó adatai szerint hazánkban igen ritkák az ilyen esetek,
Az ügyészség sajtóadatbázisa szerint 2018 októberében a Pécsi Ítélőtábla két év – négy évre felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélt egy paksi férfit, aki a „2014. április 7. napján kikiáltott és önálló állami szuverenitással, valamint nemzetközi jogalanyisággal sem rendelkező Donyecki Népköztársaság hadseregébe lépett be saját elhatározásából”. A férfi két évig harcolt a fegyveres erő tagjaként, több alkalommal részt vett harcokban, amelyek során kétszer meg is sebesült. A férfi ellen már távollétében megindult a büntetőeljárás, amely hazatérte után 2018 őszén fejeződött be.
Ezen felül a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda 2019-ben két olyan férfit is körözött, akik a hírek szerint a korábbi, kelet-ukrajnai harcokban vettek részt.
Nyitókép: egy Ukrajnába készülő férfi a lengyel-ukrán határnál lévő Medykában (Fotó:MTI/AP/Markus Schreiber)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az ukrán elnök lengyelországi látogatásán beszélt arról, mihez kezdene a Brüsszelből várható 90 milliárd euróval.
Figyelmeztetett az orosz elnök.
Az orosz elnök az évértékelőjén nem finomkodott: nyíltan megfenyegette azokat, akik az orosz vagyonhoz nyúlnának, és bírósági harcot ígért.
A gigahitel csupán konzerválja a véres konfliktust, és ha az oroszok fokozzák a nyomást, ez a pénz is semmivé válik – a döntés valójában csak elodázta az ukrán hadsereg összeomlását. Brüsszel fellélegzett, de ez csak tűzoltás volt, nem megoldás.
„Most, hogy már az EU saját pénze forog kockán, a diplomácia is elkezd elmozdulni.”
Az orosz elnök az évértékelőjén tiszta vizet öntött a pohárba: Moszkva hajlandó a békére, de csak ezekkel a feltételekkel.
Kusovszky Imréné elkezdett utánaszámolni, és a Tisza-csomagban eddig mintegy 30 ezer forint havi mínuszt egészen biztosan talált, amit a nyugdíjasok zsebéből vennének ki.
Az ukrán elnök lengyelországi látogatásán beszélt arról, mihez kezdene a Brüsszelből várható 90 milliárd euróval.
