Tiltott toborzás – ez a tényállás tartalmazza a magyar Btk.-ban az idegen fegyveres erőkhöz való csatlakozás vagy az erre való toborzás büntethetőségét.
Ahogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón is egyértelművé tette:
aki azt tervezi, hogy önkéntesként harcolna Ukrajnában, az a magyar törvények szerint bűncselekményt követ el.
A Btk. alapján ugyanis „aki Magyarország területén idegen fegyveres szervezetbe – szövetséges fegyveres erőn kívül – katonai szolgálatra, katonai érdekű egyéb szolgálatra toboroz, vagy ilyen szolgálatra vállalkozókat közvetít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.
Ugyanekkora büntetésre számíthat „az a magyar állampolgár, aki – szövetséges fegyveres erőn kívül – nemzetközi vagy nem nemzetközi fegyveres összeütközésben részt vevő idegen fegyveres szervezetbe önként belép, erre ajánlkozik, vagy ilyen fegyveres szervezetben kiképzésen vesz részt”.
Ukrajna korábban jelezte, várja az önkénteseket, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig nemrég arról beszélt, hogy 16 ezer önkéntes érkezik hazájába, hogy harcoljon az oldalukon. A jelenlegi hírek alapján egy Angliában élő magyar férfiről tudni, hogy Ukrajnába készül. „Magyar vagyok. Ukrajna a szomszédom. Nem bírom elviselni, ami ott történik” – nyilatkozta a férfi a Daily Mail-nek, hozzátéve, tudja, hogyan kell fegyvert használni és azzal is tisztában van, hogy meg is halhat a harcokban.
Az önkéntes fegyveresek ügyének kapcsán ugyanakkor Boris Johnson miniszterelnök szintén arra figyelmeztetett, hogy a brit törvények ellen vét, aki Ukrajnába megy harcolni. Az ilyen személyek ellen akár terrorizmus miatt vádat is emelhetnek később.
Törvény tiltja a külföldi hadseregekben történő szolgálatot Csehországban is, erre csak az államfő, mint a hadsereg főparancsnokának engedélye alapján van lehetőség. Miután azonban a hírek szerit több százan jelentkeztek, hogy harcolnának Ukrajnában az oroszok ellen, Milos Zeman cseh államfő és Petr Fiala kormányfő büntetlenséget ígért nekik.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője ugyanakkor a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy a Kijev megsegítésére érkező „nyugati zsoldosokat” a nemzetközi humanitárius jog alapján nem fogja megilletni a hadifogoly-státus. A legjobb, ami rájuk várhat elfogásuk esetén, az a büntetőjogi felelősségre vonás lehet – tette hozzá. Konasenkov ezért azt tanácsolta, hogy
„hétszer is gondolja meg”, aki Ukrajnába akar utazni, hogy ott az oroszok ellen harcoljon.
Elmondta azt is, hogy bekérették Horvátország katonai attaséját, akivel közölték: Moszkvának tudomása van róla, hogy az elmúlt héten mintegy kétszáz horvát zsoldos csatlakozott egy ukrán nacionalista zászlóaljhoz Ukrajna délkeleti részén.
A Belügyminisztérium bűncselekményekre vonatkozó adatai szerint hazánkban igen ritkák az ilyen esetek,
2013-óta mindössze három bűncselekményt regisztráltak tiltott toborzás tényállása alapján.
Az ügyészség sajtóadatbázisa szerint 2018 októberében a Pécsi Ítélőtábla két év – négy évre felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélt egy paksi férfit, aki a „2014. április 7. napján kikiáltott és önálló állami szuverenitással, valamint nemzetközi jogalanyisággal sem rendelkező Donyecki Népköztársaság hadseregébe lépett be saját elhatározásából”. A férfi két évig harcolt a fegyveres erő tagjaként, több alkalommal részt vett harcokban, amelyek során kétszer meg is sebesült. A férfi ellen már távollétében megindult a büntetőeljárás, amely hazatérte után 2018 őszén fejeződött be.
Ezen felül a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda 2019-ben két olyan férfit is körözött, akik a hírek szerint a korábbi, kelet-ukrajnai harcokban vettek részt.
Nyitókép: egy Ukrajnába készülő férfi a lengyel-ukrán határnál lévő Medykában (Fotó:MTI/AP/Markus Schreiber)