Kevés értelmetlenebb dolog van egy vizsgálóbizottságnál, de a főváros újra próbálkozik

A Fővárosi Közgyűlésből a különböző vizsgálóbizottságokba tették át a pártok a politikai küzdelmeik helyszíneit, bár az eddigi fejleményekből teljesen nyilvánvaló, ők sem gondolják, hogy bármilyen komolyan vehető eredményre jutnak. Elsőként az elmúlt 25 év korrupciógyanús ügyei után kutakodó testület állt fel 2020 nyarán, tehát ennek tagjai már másfél éve úgy tesznek, mintha serénykednének, ám sokra nem jutottak. Ami persze nem meglepő, hiszen a laikusokból álló, egyébként alapvetően mással foglalkozó politikusoknak sem szakértelmük, sem idejük, sem energiájuk nincs arra, hogy ilyen horderejű ügyeket felderítsenek.

Baranyi Krisztina kontra Horváth Csaba

Ennek ellenére a látszat az, hogy dolgoznak. Amióta a koronavírus-járvány engedi, havonta összejönnek, konstatálják, hogy a meghallgatásra meghívottak nagy része nem jelenik meg, a tagok időnként összevesznek, s nem csak a fideszesek a városvezetőkkel, hanem ez utóbbiak egymással is, mint ahogy ez a parkolás megvitatásakor Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester, a téma felelőse és Horváth Csaba között történt. A tavaly nyári ülésen épp a zuglói polgármester ismerte be, hogy

A gyakran érdektelenségbe, unalomba fúló üléseket pedig ritkán dobják fel olyan sztorik, mint amikor Tarlós István és Havasi Gábor, a bizottság elnöke esett egymásnak. Egyébként épp az egykori főpolgármester másik akciója világított rá, hogy miért is van kudarcra ítélve a testület munkája. Kezébe került ugyanis annak az ülésnek a jegyzőkönyve, amelyen a 4-es metró építése körüli bonyodalmak voltak terítéken. Tarlós a bizottsági elnöknek írt levelében pontról pontra haladva bizonyította, hogy miért járnak tévúton.

Rosszak a gömbtányérok

Ha pedig egy-egy szakértő mégis megjelenik a bizottság előtt, akkor a két politikai térfél képviselői igyekeznek a maguk számára kedvező részeket kihámozni a mondandójából, ha egyáltalán megértik, amit a szakemberek mondanak. Ezt jól bizonyítja a legutóbbi ülés is, ahol a 3-as metró felújításáról beszélgettek, s amelyen a BKV üzemigazgatója, Héri József hosszasan beszélt a rossz minőségű gömbtányérokról. Egyébként annyi kiderült, a BKV mintegy 35 millió eurót követel az orosz járműgyártól, amely egyrészt a kötbérből, másrészt a rendelkezésre állási kárátalányból tevődik össze. Az oroszok meglehetősen silány munkát végeztek a járművek felújítása során, de azzal elégedett a magyar közlekedési cég, ahogy a gyártók hozzáállnak a problémák megoldásához,

A januári ülésen arról is döntött még a testület, hogy kiket akarnak meghallgatni egy másik rendkívül bonyolult projekt, a Rácfürdő építéséről. Ebben legalább nem volt vita, egyhangúlag megszavazták a listát.

Két, homlokegyenest ellenkező jelentés

A Városháza-ügyet vizsgáló bizottság ennél sokkal gyorsabb volt. November végén döntöttek a megalakulásáról, hét ülést tartottak, amelyen számos embert meghallgattak, többnek írásbeli kérdéseket tettek fel, és alig több mint két hónap múlva már ítéletet is hirdettek. Igaz, hogy kettőt, egymással ellentéteset, s ezek közül az lett a hivatalos, amelyet többen támogattak. S miután a testületben négy ellenzéki – azaz a városvezetést képviselő –, illetve három Fidesz-KDNP-s tag volt, nem véletlen, hogy a Karácsony Gergelyéket „felmentő” szöveg győzött. Ezt Soproni Tamás, a bizottság momentumos, Terézváros polgármestere alelnöke állította össze, s ezt fogadta el a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülése.

Eszerint a 2019 októberében megválasztott városvezetés nem döntött arról, hogy a Városháza épületét eladják.

A Főpolgármesteri Kabinet 2020. november 26-ai ülésén a főpolgármester az ingatlan további fejlesztésére vonatkozó irányokat határozott meg. A bizottság áttekintette a 2019 októbere óta elindított vagy lezárt ingatlanértékesítések teljes dokumentációját (értékbecslések, pályázati dokumentációk, beérkezett pályázatok, bontási jegyzőkönyvek, adásvételi szerződések, elővásárlási jogról való lemondások, birtokbaadási jegyzőkönyvek), „ez alapján egyetlen bizottsági tag sem tudott megjelölni olyan szűkítő feltételt a pályázati kiírásban, amely a hangfelvételeken szereplő „irányított pályázatra” vonatkozó sejtetéseket alátámasztotta volna” – áll az anyagban.

A fővárosi ingatlanértékesítések döntés-előkészítésében több, számos hatáskörrel rendelkező szerv vesz részt, megosztják a munkát, egymást ellenőrzik, így az eljárás a teljes átláthatóságra épül. „Az ingatlanértékesítés integritását sértő, befolyásolásra irányuló kísérletek erre figyelemmel olyan sok személy bevonását tennék szükségessé, amely azok titokban maradásának esélyét lényegében kizárják” – írják.

Soproniék: Nem volt jutalékos rendszer

Az elfogadott dokumentum szerint a megvágottan nyilvánosságra hozott hangfelvételeken Gansperger Gyula által emlegetett „jutalékos rendszer” kapcsán megállapítást nyert, hogy a rendszert állítólagosan működtető Berki Zsolt nem ismeri és nem volt kapcsolatban Karácsony Gergely jelenlegi, Tarlós István volt főpolgármesterrel és Kiss Ambrus mostani főpolgármester-helyettessel sem. A vizsgálóbizottság az általa megvizsgált anyagok, az írásbeli és szóbeli nyilatkozatok alapján nem találta semmilyen nyomát, hogy a hangfelvételeken szereplő „jutalékos rendszer” működött volna a Fővárosi Önkormányzat értékesítései során.

A vizsgálóbizottság rögzítette, hogy szakértőt hallgatott meg a hangfelvételek készítésének, annak összevágásának és nyilvánosságra hozatalának módja milyen egyezést mutat az orosz típusú dezinformációs kampányokkal. A testület megállapította, nem tud kellő mélységű vizsgálatokat elvégezni, ugyanakkor kimondta, hogy a szakértői vélemény alapján az idei magyar parlamenti választások az orosz biztonságpolitikai törekvések szempontjából kiemelt jelentőséggel bírnak, s felvetődik annak lehetősége, hogy választásokba az oroszok esetleg beavatkozhatnak.

A fideszes bizottsági elnök,

A 35 oldalas, rendkívül részletes anyag, az ügy kipattanásától kezdve (2021. november 4-én jelent meg egy cikk az Indexben, hogy el kívánják adni a Városházát) veszi kronologikus sorrendbe a történéseket, minden Anonymus-felvételt, sajtótájékoztatót, Facebook-bejegyzést, majd részletesen ismerteti az üléseken történteket. Végül összegző megállapításokat tesz.

Karácsonyék megpróbáltak tagadni

Először is, a városvezetés és Karácsony Gergely a botrány első pillanatától kezdve megpróbálta tagadni és eljelentékteleníteni a nyilvánosságra kerülő tényeket. A főpolgármester, érzékelve a napvilágra került dokumentumok és hangfelvételek hatását a közvéleményre, először a vagyonkezelő igazgatója számára adott, írásbeli látszatfegyelmi büntetéssel próbálta elfojtani az érdeklődést. Később a Fidesz-KDNP-frakció előterjesztésére a közgyűlés támogatta, hogy vizsgálóbizottság kezdje meg munkáját. Az is szerepel az anyagban, hogy

miután az eredeti javaslathoz képest baloldali többségű testület állt fel, nagyon rövid volt a határidő, a közgyűlési határozat pedig tételesen meghatározta, hogy mit vizsgálhat a bizottság, az abban helyet foglaló baloldali képviselők pedig a kezdetektől nyíltan a prekoncepciójukat hangoztatták.

„A bizottság előtt személyesen megjelenő, vagy írásban részbeni válaszokat adó fővárosi alkalmazottak és külső személyek nyilatkozataiból egyedül egy állítás tűnik egybehangzónak,

– szerepel a dokumentumban, de azzal folytatódik, hogy – „ennek ellentmond azonban az a tény, hogy Karácsony Gergely 2022. januárjában úgy nyilatkozott, hogy előző évi munkájáért jutalomban részesítette Bartsot. Ez pedig kizárja, hogy a befektetők előtt tett kijelentéseit a vezérigazgató a Főpolgármester tudta nélkül, sőt az ő utasításával ellentétesen tette.”

Kovács Péter: Igen, el akarták adni a Városházát

A legfontosabb kérdésre – azaz, hogy Budapest vezetése a Városházát opcionálisan el akarta-e adni? – a 7. pont adja meg a választ. Kovács Péter által elkészített jelentés erre igennel felel, s bizonyítékul a hangfelvételeket, a megjelentek nyilatkozatait említi. S rögzíti, hogy a Főpolgármesteri Kabinet 2020. november 26-i ülésének jegyzőkönyvből sem egyértelmű, végül is melyik változatot támogatta a Főpolgármesteri Kabinet, csak azt írják, az előterjesztésben támogatott változatok alapján készüljön részletes program a Városháza-együttes hosszú távú fejlesztésére.

S az előbbi bizonyítékok alapján arra a kérdésre is igenlő választ ad a bizottsági elnöki anyag, hogy működött vagy működik-e jutalékos rendszer a fővárosi ingatlaneladások körül. De miután ezt mindenki tagadta, ezt a nyomozóhatóság tudja kideríteni.

Kovács is kitért az orosz titkosszolgálat esetleges részvételére, de erre szerinte semmi bizonyíték nincs. Úgy fogalmaz, az „egész téma felvetése csak figyelemelterelés, a bizottsági munka komolytalanná tétele, az ügy valódi lényege háttérbe szorításának kísérlete”. Bajnai Gordon egykori miniszterelnök szerepét a főváros működésében és az ingatlanok értékesítésében azonban nem tudta tisztázni a bizottság, miután nem jelent meg és írásban sem adott releváns válaszokat. Itt is a nyomozóhatóságra hárul a feladat.

Terítéken az V. és a VII. kerület

Az eddigi kudarcok nem szegték kedvét a Fővárosi Közgyűlés ellenzéki többségének, újabb vizsgálóbizottságot hoztak létre, amely az V. kerületi fideszes, valamint a 2019 ősze előtti – addig szintén kormánypárti vezetésű – VII. kerületi ingatlaneladásokat tekinti át. Karácsony Gergely ugyanis a Városháza-gate kirobbanását követően többször arról nyilatkozott, hogy nem a fővárosban, hanem ebben a két kerületben kell keresni a törvénytelenségeket, miután az előzetes letartóztatásban ülő

A főpolgármester azt is elmondta, az V. kerületi önkormányzat nevében eljáró ügyvéd mindent megtett, hogy a főváros ne tudjon élni elővásárlási jogával.

A koalíció Niedermüller Pétert bízta meg a testület vezetésével, az erzsébetvárosi polgármester azt mondta, meg kell vizsgálniuk az önkormányzatok ingatlanértékesítési pályázatait, megfelelnek-e a felelős vagyongazdálkodás előírásainak, nyilvánosságuk és a pályázati határidők hossza, az ingatlanértékesítésekről szóló döntések nyilvánossága megfelelő-e. Minderről a Fővárosi Közgyűlés márciusi ülésén kell beszámolniuk.

A Fidesz nem delegált tagokat

A héttagú bizottságba a Fidesz és a KDNP nem delegált tagokat. Szentgyörgyvölgyi Péter, az V. kerület polgármestere szerint

és kérdésesnek nevezte, hogy a főváros gyakorolhat-e felügyeletet a szuverén önkormányzat felett. Láng Zsolt, a fővárosi Fidesz-KDNP frakcióvezetője úgy vélte, a bizottság létrehozása arról szól, hogy a városvezetés „meg akar szabadulni a Városháza-ügy terhétől”, az egyfajta revansnak tekinthető.

Wintermantel Zsolt (Fidesz-KDNP) szerint egyik kerület esetében sincs joga vizsgálódni a fővárosnak, és elképzelhetetlennek nevezte, hogy egy másik önkormányzat ügyeibe ilyen szinten beavatkozzon a főváros. A politikus azt firtatta, ha a Schadl-ügy miatt akarja a kerületi ingatlanértékesítést vizsgálni a főváros, akkor vajon a Schadl-ügyben érintett egyetemek vizsgáztatási gyakorlatát is vizsgálni fogják-e.

Nyitókép: A Fővárosi Közgyűlés rendes ülése a Városháza Dísztermében 2022. január 26-án (MTI/Bruzák Noémi)