A közgyűlés döntött arról is, hogy időalapú – 30, illetve 90 perces – mobiljegyeket vezetnek be a BKK járatain március 1-jétől, amelyek nem korlátozzák az átszállások számát.
Fővárosi Közgyűlés mai ülésén vette napirendre a Városháza eladása kapcsán felállított vizsgálóbizottság jelentését.
A bizottság alelnöke, a momentumos Soproni Tamás hétfőn hozta nyilvánosságra a testület megállapításait, amelyet a baloldali többségű grémium fogadott el aznap, leszavazva egyben Kovács Péter (Fidesz-KDNP) bizottsági elnök által készített 36 oldalas tervezetet.
A jelentés lényege, hogy a főváros jelenlegi vezetése részéről nem született a Városháza eladásáról szóló döntés, a Főpolgármesteri Kabinet csupán az épület további fejlesztésére vonatkozó irányokat határozott meg 2020 novemberében. Emellett az ingatlanértékesítések teljes dokumentációját átnézve nem találtak bizonyítékokat az irányított pályázatokra, sőt a fővárosi önkormányzat ingatlanértékesítési eljárása „a teljes átláthatóságra épül”. A baloldali többség által elfogadott összegzés emellett odáig ment, hogy – Karácsony Gergely nyilatkozataihoz hasonlóan – orosz titkosszolgálati hátteret sejtet az ügy mögött.
A Kovács Péter által készített összegzés szerint ugyanakkor
Kovács Péter a szövegben kitért arra is, hogy a bizottság eredményes munkája a kezdetektől szándékosan kudarcra volt ítélve, mivel a közgyűlés a Fidesz-KDNP javaslatával szemben baloldali többségű bizottságot szavazott meg, a grémium baloldali tagjai a kezdetektől nyíltan a prekoncepcióikat hangoztatták.
A délelőtti szavazás előtti vitában Kovács leszögezte: több alkalommal akadályozták a bizottság munkáját, ennek ellenére egyértelműen bebizonyosodott, hogy napirenden volt a Városháza eladása, még az is kiderült, hogy 40 milliárdot kértek volna az épületért.
Mint mondta, 28 ilyen gyanús esetet találtak. Kovács Péter beszélt arról is, hogy a felvételeken az azokon megnevezett személyek szerepeltek, így például Bajnai Gordon volt miniszterelnök. Kiderült az is, hogy Mocsárosdűlő egy része is eladó volt. Kovács összegezése szerint a baloldal egyszerűen el akarja tussolni ezt az ügyet.
Ezzel szemben Soproni Tamás azt hangoztatta, hogy a Fidesz által beterjesztett javaslat nem volt más, mint a propagandaállításaik felmondása. A terézvárosi polgármester inkább megköszönte a közgyűlésnek, hogy lehetőséget adott egy ilyen vizsgálóbizottság felállítására.
Horváth Csaba, Zugló szocialista polgármestere felszólalásában azt hangoztatta, hogy semmilyen tényt, dokumentumot, adatot nem sikerült felmutatni, amely alátámasztaná a vádakat. Önök az első pillanattól tudták, hogy ez az egész egy hazugság – mondta Horváth, aki jelezte: javaslatot nyújtottak be az V. és VII. kerületi szerintük gyanús ingatlaneladások vizsgáló bizottság felállítására
A KDNP-s Bagdy Gábor ugyanakkor arra emlékeztetett:
Ugyanezt emelte ki Láng Zsolt, a Fidesz frakcióvezetője aki arra mutatott rá, hogy baloldal ugyanazt mondta a botrány kirobbanásának elején, minta mit végül megállapított. Hangsúlyozta: a nyomozóhatóság ki fogja derítnei, hogy ki hazudott ebben az ügyben. Láng egyben furcsának tartja, hogy baloldalt nem érdekli, miket mondott Bajnai Gordon a hatpárti baloldali koalíció működéséről elmondott.
Ismert, a vizsgálóbizottságot azután állították fel, hogy az Index tavaly novemberben azt állította: a Karácsony Gergely féle városvezetés el akarja adni a Fővárosi Önkormányzat műemléki védelem alatt állóépületét. Később a magát az Anonymusként feltüntető-álarcos alak több hangfelvételt is nyilvánosságra hozott, amely az alapállítást alátámasztó beszélgetések hangzanak el.
A grémium egyébként múlt héten Karácsony Gergely főpolgármestert is meghallgatta, aki már azt is érthetetlennek nevet, hogy miért működik egyáltalán a bizottság, hiszen ők soha nem akarták eladni a városházát. A főpolgármester orosz titkosszolgálati módszerekkel végrehajtott politikai rágalomhadjáratnak titulálta az ügyet.
A főpolgármester kamu hangfelvételekről beszélt, majd miután Kovács Péter XVI. kerületi polgármesternek (Fidesz-KDNP) erre visszakérdezett, hogy ezzek azt állítja-e, hogy ezek a felvételek nem valósak, úgy válaszolt: „azt állítom, hogy sz...rok rá, hogy mi van ezeken a hangfelvételeken", ugyanis emberek beszélgetnek egymás között, így semmit nem bizonyít a felvétel.
A Fővárosi Közgyűlés a vita után először megszavazta Karácsony Gergely azon javaslatát, amely szerint a testületnek nem kell figyelembe vennie a vizsgálóbizottság kisebbségi véleményét,
A közgyűlés a mai ülésen megszavazta azt a baloldali előterjesztést is, hogy hozzanak létre egy, az V. és a VII. kerület 2019 előtti ingatlanértékesítési gyakorlatát vizsgáló eseti bizottságot. Erre már a hét elején javaslatot tett Karácsony Gergely, arra hivatkozva, hogy a letartóztatásban lévő Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke korábban gyanús ingatlanügyletet kötött két fideszes vezetésű kerülettel.
Elterelő hadművelet a Fidesz szerint
A Fidest-KDNP képviselői revansnak és figyelemelterelésnek tartják az úk vizsgálóbizottság felállítását, ezért nem is delegáltak tagokat a testületbe. Szentgyörgyvölgyi Péter, az V. kerület Fidesz-KDNP-s polgármestere a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén közölte: a főváros vezetése a zűrös ügyekről akarja elterelni a figyelmet a vizsgálóbizottsággal, és kérdésesnek nevezte, hogy a főváros gyakorolhat-e felügyeletet a szuverén önkormányzat felett.
Láng Zsolt, a fővárosi Fidesz-KDNP frakcióvezetője szerint nagy tévedés, hogy a főváros a független V. kerület gyakorlatát kívánja vizsgálni, és felvetette, hogy így akár nemzetközi ügyekben „vagy űrkutatási ügyekben” is vizsgálódhatnának. Úgy vélte, a bizottság létrehozása arról szól, hogy a városvezetés „meg akar szabadulni a Városháza-ügy terhétől”, az egyfajta „revansnak” tekinthető, és felvetette, miért nem a VII. kerület vizsgálja a korábbi önkormányzat ingatlanértékesítéseit, hiszen neki lenne erre kompetenciája. Wintermantel Zsolt (Fidesz-KDNP) szerint
és elképzelhetetlennek nevezte, hogy egy másik önkormányzat ügyeibe ilyen szinten beavatkozzon a főváros. A politikus azt firtatta, ha a Schadl-ügy miatt akarja a kerületi ingatlanértékesítést vizsgálni a főváros, akkor vajon a Schadl-ügyben érintett egyetemek vizsgáztatási gyakorlatát is vizsgálni fogják-e. Pokorni Zoltán (Fidesz-KDNP) XII. kerületi polgármester dicséretesnek nevezte a főpolgármester beismerését, hogy viszontválasz a bizottság felállítása. A politikus „a legsötétebb demagógia felé tett lépésnek” nevezte a bizottság felállítását.
Karácsony Gergely főpolgármester a bizottság felállítását a többi között azzal indokolta, hogy „ha kivizsgáltuk a semmit, vizsgáljuk ki a valamit is”, hiszen – mint mondta – rengeteg ingatlaneladás történt, ami szoros összefüggésben van az elmúlt 30 év legnagyobb korrupciós ügyével. Szerinte szükséges megnézni az V. és VII. kerületi ingatlaneladásokat, ahol - mint fogalmazott - "bűnözők" vásároltak ingatlanokat a piaci ár töredékéért. Niedermüller Péter (DK) VII. kerületi polgármester szerint az ingatlaneladások összefüggésben vannak a kormány igazságügyi államtitkárát is érintő korrupciós üggyel, és meg kell érteni, hogyan tudott egy ilyen rendszer működni.
A közgyűlés úgy döntött, felállítja a héttagú bizottságot Niedermüller Péter vezetésével. A testületnek a közgyűlés márciusi ülésén kell beszámolnia, a bizottságba a Fidesz-KDNP nem delegált tagokat. A bizottságnak meg kell vizsgálnia
hogy megfelelnek-e a felelős vagyongazdálkodás előírásainak, nyilvánosságuk és a pályázati határidők hossza megfelelő-e, továbbá az ingatlanértékesítésekről szóló döntések nyilvánossága megfelelő-e. Azt is vizsgálnia kell, hogy az önkormányzatok az elővásárlási jog gyakorlása tekintetében a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményei szerint jártak-e el. A közgyűlés többsége még a vizsgálóbizottság felállítása előtt úgy döntött, él elővásárlási jogával nyolc V. kerületi ingatlan – raktár, üzlethelyiség – esetében, 850 millió forintért.
A vitában Láng Zsolt azt mondta, politikai akciónak tartja a döntést, amire elszór egymilliárd forintot a főváros, és azt firtatta, valóban mindegyik helyiségre elengedhetetlen szüksége van-e a fővárosnak. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes jelezte: az ingatlanokat a megvásárlás után még ebben az évben szeretnék eladni. Karácsony Gergely főpolgármester szerint az V. kerületi önkormányzat nevében eljáró ügyvéd mindent megtett, hogy a főváros ne tudjon élni elővásárlási jogával, ezért fontos az V. és VII. kerületi ingatlaneladásokat vizsgáló bizottság felállítása.
A közgyűlés döntött arról is, hogy időalapú – 30 illetve 90 perces – mobiljegyeket vezetnek be a BKK járatain március 1-jétől, amelyek nem korlátozzák az átszállások számát. Az időalapú jegyek ugyanazokra a BKK-járatokra lesznek érvényesek, mint egy vonaljegy, Budapest közigazgatási határán belül a MÁV-HÉV vonatjain és a Volánbusz "kék" járatain is elfogadják majd őket. A 30 perces mobiljegy 530 forintba kerül majd, a 90 perces 750 forintba.
egy újabb BKK járatra, és azzal el lehet utazni Budapest határán belül bármeddig, így a jegyek nem csak 30 illetve 90 percig használhatók. Az időalapú jegyeket kizárólag mobiltelefonnal lehet majd megvásárolni, a mobiljegy-applikáción keresztül. A közgyűlés elfogadta a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. 2022-es üzleti tervét, amely egész éves nyitvatartással és fokozatosan emelkedő vendégforgalommal számol. A vendégforgalmat a 2020-2021-es válságévek alacsony, 1,5-1,7 millió fős bázisáról közel 3 milliós szintre tervezi növelni a BGYH. A társaság a 2021-es 1,3 milliárd forint veszteséggel szemben erre az évre 1 milliárd forint adózott eredménnyel számol.
A BGYH az árbevételt közel kétszeresére, 12 milliárd forintra kívánja növelni, amit többnyire a forgalom fokozatos emelkedésével és jegyáremeléssel kíván elérni. A tervek szerint július 1-jétől 8,7 százalékkal nőnek a belépőjegyárak, a nemzetközi turizmusban érintett fürdők esetében pedig 20 százalékos emelést terveznek. A társaság júniusban elkezdi a Gellért-fürdő felújítását, a Széchenyi fürdőt a klasszikus üzemidőn kívül rendezvényhelyszínként is használják majd, a Rácz-fürdőt pedig a tervek szerint novemberben nyitják meg.
A mai ülés elején letetette képviselői esküjét a fideszes Wintermantel Zsolt, aki az összeférhetetlenség miatt lemondott Nagy Gábor Tamás a helyét foglalja el a Közgyűlésben.
A nyitóképen: Demonstrálók a Fővárosi Közgyűlés 2021 november 21-i ülésén. (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
A Fővárosi Közgyűlés elvetette a Fidesz-KDNP azon javaslatát, mely szerint csak az európai gazdasági térségen belüli állampolgároknak lenne lehetősége budapesti önkormányzati bérlakásokba költözni.
Politikai elemzőt kérdeztünk Budapest működésképtelenségéről, a szavazási rend megváltoztatásáról, döntésképtelenségről és a közgyűlés ülésének elhúzódásáról.
Riportunk a Fővárosi Közgyűlés szerdai üléséről.
Összefoglalónk az új önkormányzati ciklus második közgyűléséről.
A fővárosi lakhatási válság kezelése érdekében.
Bohár Dániel szúrta ki a színművészt.
Áll a bál Amerikában: Tim Walztól nem idegenek a hasonló kijelentések, korábban Orbán Viktort is „diktátornak” titulálta.
Tíz híd található a túlzsúfolt szerb fővárosban, az egyiket lerombolják.
