Aki parizerrel akar kormányt váltani – Jakab Péter portréja

A 41 éves Jakab Péter eredetileg tanári pályára készült. A gimnázium elvégzése után 2004-ben szerzett történelem-tanári diplomát a Miskolci Egyetemen, de nem töltött sok időt a tábla mellett állva. Hat év leforgása alatt három helyen is tanított, először a Budai Gimnáziumban, majd visszatérve szülővárosába Miskolcra, az Eötvös József Szakközépiskola, Szakképző és Kollégium nevelőtanára lett. De itt is csak két évig dolgozott, 2009-ben a szintén miskolci Kalyi Jag Roma Nemzetiségi Szakközép- és Szakiskolába ment, ahol újra történelmet oktatott. Ez sem tartott azonban sokáig, az iskola igazgatója egy év múlva kiadta az útját.

De nem a szakmai munkájával volt baj, hanem politikai szerepvállalásával.

Jakab ugyanis ekkor csatlakozott a 2003-ban párttá alakult és 2009-re már a harmadik legerősebb poltikai erővé fejlődő Jobbikhoz, és a párt színeiben el is indult az önkormányzati választáson az egyik miskolci körzetben.

A szakközépiskola igazgatja már jelöltsége idején jelezte neki, hogy a tanár szerepvállalása az akkor még erőteljesen cigányellenes retorikát folytató Jobbikban nem egyeztethető össze azzal, hogy az iskolában oktat. 

Jakab egyébként munkaügyi pert indított eltávolítása miatt, de elveszítette.

Az első lépések a pártban 

A tanári pályától ezzel el is búcsúzott, és elkezdte építeni politikai karrierjét. 2010-ben a Jobbik Miskolci Alapszervezetének alelnöke, majd 2012-től a párt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei alelnöke lett. A 2014-es önkormányzati választáson a Jobbik már őt jelölte polgármesternek a borsodi megyeszékhelyen. Kampányában rendet és megélhetést ígért valamit azt, hogy „véget vetnek annak, hogy a városban etnikai alapon osztogatnak érdemtelenül milliókat”.

Jakab húsz százalékos eredménnyel most is csak harmadik lett, a több mint kétszerannyi szavazatot szerző, így polgármesteri posztot elnyerő fideszes Kriza Ákos és a baloldali jelölt Pásztor Albert mögött. A polgármesteri versennyel párhuzamosan

Ez azt jelentette, hogy most is csak kompenzációs listán tudott bekerülni a közgyűlésbe. Ennek ellenére pártja helyi frakcióvezetője lett.

Két évvel később az akkori pártelnök Vona Gábor – már a 2018-as országgyűlési választásra készülve – a Jobbik egyik szóvivőjévé nevezte ki.

Újabb választás, újabb kudarc

Mindez már jelezte az újabb lépcsőfokot a karrierben: az időközben ideológiát váltó Jobbik az országgyűlési választáson a miskolci választókörzetben indította el egyéniben. Pártja nagyon bízott Jakab győzelmében, a választás előtt még maga Vona is ellátogatott a megyeszékhelyre. Jakab végül szoros küzdelemben, mindössze 127 szavazattal kapott ki a fideszes Csöbör Katalintól, ám a párt országos listájáról bejutott a parlamentbe.

Itt sem állt meg azonban, 2019 januárjában frakcióvezető-helyettes lett, majd júniusban – Gyöngyösi Márton EP-képviselővé választása után – már ő vette át a képviselőcsoport irányítását.

A 2018-as választási vereséggel együtt a párt elnöki posztjáról távozott Vona Gábor, akit ekkor Sneider Tamás váltott. Jakab ebbe a versenybe még nem szállt be, de a 2019 őszén, miután Sneiderék a gyenge EP-választási eredmények miatt távoztak, már esélyesként léphetett fel a tisztújításon.

Be is jelentkezett az elnöki posztra, végül azonban visszalépett, miután nem teljesítették azt a feltételét, hogy az új elnökség mandátuma csak a 2022-es választás után járjon le. Ehhez alapszabályt kellett volna módosítani, de miután ezt a választmány nem támogatta, Jakab elállt a jelöltségtől. Annyit ugyanakkor elért, hogy a tisztújító kongresszust 2020-ra halasszák. 

A parlamenti önéletrajza szerint a magát „kitartónak, határozottnak, nagy munkabírásúnak, dinamikusnak, megbízhatónak, rugalmasnak és humorosnak" nevező pártelnök ügyesen alkalmazkodott a Jobbik politikájának gyökeres átalakulásához. Vezetők és tagok jöttek-mentek, tagszervezetek oszlottak fel, sokan fordítottak hátat az egykori radikális pártnak, ő viszont maradt.

Pedig a múltját ő sem tudta letagadni, 2019-ben érdekes felvételek kerültek elő róla, amelyekben félreérthetetlenül üzen a uszító hangnemben a cigánysának.

Beszólások és paprikás krumpli

Bár pártelnökként mostanában ugyanúgy uszít mint évekkel ezelőtt, de már a kormány és a miniszterelnök szerepel a legfontosabb célpontjai között. Az utóbbi időben erős médiaoffenzívát megvalósító Jakab egyfajta „megmondóember” lett, bárhol képes „nagyokat és erőseket” mondani, a Parlamentben, az utcán vagy a közösségi oldalán egyaránt.

Miközben provokatív személyiségként viselkedik, nagyon igyekszik erősíteni a „nép egyszerű gyermeke, az egy vagyok közületek” imindzset. Az Orbán Viktor fenyegető, parízeres kiflivel és paprikás krumplival pózoló Jakabról azonban már számos esetben kiderült, hogy a valóság, és az, amit mutat magáról, nem feltétlen fedi egymást. Ezekről és, hogy a Jobbik hová jutott vele, itt olvashat.

A múltjáról előkerült felvételek és egyéb botrányok azonban nem akadályozta meg abban, hogy ellenzéki miniszterelnök-jelölti álmokat dédelgessen, és nagy reményekkel indult neki az előválasztásnak.

A Jobbik első embere csupán a negyedik lett, 14 százalékos eredményével csak a nála is nagyobbat bukó momentumos Fekete-Győr Andrást tudta megelőzni, így be sem jutott a második fordulóba.

Jakab vereséghez vezető kampányát részletesen elemezte elődje, Vona Gábor, többek között rámutatva arra, hogy a „lájkok pörgése”, a felturbózott médiajelenlét még önmagában nem garancia a sikerre, a mennyiség nem egyenlő a minőséggel. Ráadásul a „parizer is bosszút állt”, miután a Jakab képtelen volt időben kilépni az ebből generálódott vitából, pedig az egyre kellemetlenebbé vált.

Ezzel együtt feltételezhetően nem fog kizuhanni az Országgyűlésből, annak ellenére, hogy egyéniben sem indul. A közös pártlistán ugyanis pártelnökként előkelő helyen szerepel, így nagyon nem kell aggódnia a mandátumért.

A nem hivatalos ellenzéki előválasztást is figyelembe véve ugyanakkor tény: Jakab még egyetlen választást sem nyert meg mióta politizálásra adta a fejét, és úgy néz ki, ez 2022-ben sem fog megváltozni.

Nyitókép: Jakab Péter a parlamentben. (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)