Klímatárcát akar a választás után az ellenzék

A 2022-es nemcsak országgyűlési, de klímaválasztás is lesz – állították LMP-s, párbeszédes és független politikusok közös online sajtótájékoztatójukon.

Szél Bernadett független képviselő azt mondta, ha a jelenlegi kabinet marad hatalmon, akkor az ország védtelen marad a klímaválsággal szemben. A kiemelt beruházásokról beszélve hangsúlyozta, az elmúlt időszakban több mint 3000 olyan beruházás történt, amelyek során a felgyorsított folyamatok miatt a zöld szempontok már nem tudtak érvényesülni. Magyarország nagyon nagy mértékben függ az orosz gáztól, miközben elmaradt a házak szigetelése – mutatott rá a politikus, aki vállalta, hogy kormányváltás esetén évente 150 ezer lakást szigetelnek. A megújuló energiákra való átállást sürgető képviselő azt mondta, hogy

Szavai szerint az ellenzék ugyanis leginkább egy korrupciós projektnek látja a Paks2 beruházást. A képviselő bejelentette, vállalják, hogy 2030-ra Magyarország 35 százalékban megújuló energiaforrásokra áll át.

Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke arról beszélt, hogy azt elmúlt 12 évben a Fidesz-kormány és Orbán Viktor miniszterelnök óriási károkat okozott a természet- és környezetvédelem területén. A környezetvédelem hatósági rendszerét azért rombolták le, hogy ezekben a hivatalokban „bólogató Jánosok” dolgozzanak és „gátlástalanul lehessen Magyarországon a zöldfelületet pusztítani” – fogalmazott. Az elmúlt években az látszott, hogy

– állította az éghajlatváltozás megfékezését sürgető politikus. A hatpárti közös programból kiemelte, hogy 2030-ra az 1990-es értékhez képest hatvan százalékkal akarják csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást. Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt és az ellenzéki pártok készek arra, hogy létrehozzák az önálló, független, környezetvédelmi, klímaügyi tárcát és az ahhoz kapcsolódó hatósági rendszert – zárta szavait.

Tordai Bence, a Párbeszéd politikusa elmondta, a légszennyezés és a dugók mérsékléséért céljuk a kényszerű helyváltoztatási igények csökkentése. Olyan városokat, városrészeket kell kialakítani, ahol negyedóra alatt gyalog vagy kerékpárral minden városi funkció elérhető – magyarázta az elképzelést. A közösségi és a nem motorizált közlekedésnek az autós közlekedés valódi alternatívájává kell válnia, ezért a közösségi közlekedési bérleteket a kafetéria rendszer részévé teszik – ígérte. Hozzátette, kiemelten támogatják a tömegközlekedésben az elektromos, a hidrogén és egyéb alternatív hajtású járművek elterjedését. Tordai Bence hangsúlyozta, ahol a forgalmi igények indokolják és nem jár környezetpusztítással, ott folytatják a vasútvonalak villamosítását. A munkaerőhiány csökkentéséért elengedhetetlen a közlekedési dolgozók bérrendezése és megfelelő munkakörülményeinek biztosítása – jelentette ki a politikus. A gyalogos, kerékpáros közlekedést, illetve a mikromibilitási és az autómegosztási szolgáltatásokat olyan mértékben kell fejleszteni, hogy a városokban a rövid utak során ezek legyenek az emberek elsődleges választásai – mondta. A képviselő, aki támogatást ígért a kerékpárral és közösségi közlekedési munkába járóknak, szükségesnek nevezte a kerékpáros infrastruktúra fejlesztését is. A gépjárműveket és üzemanyagokat terhelő adók helyett hosszú távon, fokozatosan át kell állni a használatarányos útdíjakra, a legszennyezőbb járműveket pedig állami támogatással kell kivonni a forgalomból – érvelt.

(MTI, fotó: MTI/Kovács Tamás)