A Városháza-ügy nem került szóba az interjúban, de azt elmondta a főpolgármester, hogy nem sikerült reális klímacélokat kitűznie, és hogy Pest megye tehénlepényként terül el Budapest körül.
Kőkemény felkérdezésben részesítették Karácsony Gergely budapesti főpolgármestert a „politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával” dolgozó Qubit újságírói. A portál csütörtökön közölt hosszú interjút a főváros első emberével.
A beszélgetés elején a főpolgármester kijelenti, hogy „mondjuk négyest” adna a saját városvezetői teljesítményére az elmúlt két évben. Karácsony szerint Budapesten a koronavírus-járvány kezelése jól sikerült, és a kormány „pénzügyi megszorításai” ellenére is sikerült fejlődnie a fővárosnak. Karácsony Gergely szerint „harminc éve először fordul elő, hogy a kormányzati megszorítások miatt nem az állam támogatja Budapestet, hanem a főváros a kormányt, úgy, hogy az elmúlt időszakban az állami bevételek nőttek, a fővárosiak csökkentek”. Karácsony szerint összességében jól teljesít Budapest, viszont „vagy a kormány hozzáállása változik meg, vagy maga a kormány jövő áprilisban”.
A főpolgármester azt is elmondta, hogy a kormány ahhoz az ígéretéhez éppen tartja magát, hogy nem hajt végre olyan fejlesztéseket Budapesten, amelyet a városvezetés nem támogat. Karácsony szerint a szavahihetőség azonban összességében nem jellemző a kormányra.
Reggelig tudnám sorolni, hogy azóta hányszor szegték meg az adott szavukat”
– panaszolja a Qubitnak.
Karácsony a Liget-projekt miatt is panaszkodott egy sort beszélgetőpartnerei kérdésére. Mint utal rá, a nemrég elkészült Néprajzi Múzeum „nagy csalódást okozott építész körökben”. A főpolgármester örül, hogy az új Nemzeti Galéria nem épül fel a Városligetben, mert szerinte erősen vitatható, hogy valóban szükség van-e az épületre. Karácsony szerint „hülyeség”, hogy a múzeumi beruházások nem ártanak a Liget közpark jellegének. A Kőbányai úti kulturális komplexumok fejlesztése viszont üdvözlendő a főpolgármester szerint, igaz, „ott is repkednek a milliárdok, tehát főpolgármesteri székből nézve azért van némi frusztrációm azzal kapcsolatban, hogy ennyi pénzből milyen sok mindent lehetne csinálni, talán olyat is, ami hasznosabb a budapestieknek”.
A főpolgármester töredelmesen bevallja, hogy a főváros saját forrásaiból képtelen előteremteni a klímastratégia megvalósításához szükséges forrásokat. „Az a tapasztalatunk, hogy vissza nem térítendő támogatás nélkül nagyon nehéz lenne ezt a programot végigvinni” – mondja Karácsony, aki annak azért örül, hogy EU-s pénzből van bőven. A párbeszédes politikus hozzáteszi, hogy azt tartották feladatuknak, hogy reális klímacélokat tűzzenek ki – a jelek szerint ez sem sikerült.
Ezzel párhuzamosan Karácsony a kormányt vádolja azzal, hogy a levegőbe beszél klímaügyben. „Az a helyzet, hogy
a duma az megy, miközben azt látjuk, hogy a magyar kormány az európai és nemzetközi fórumokon folyamatosan aláaknázza a globális klímacélok elérését”
– mondja a városvezető, aki szerint „vicc” az, amit klímavédelem terén a kormány tenni akar.
A főváros egyik legsúlyosabb problémájára, a légszennyezésre Karácsony a további erdősítést látja az egyik megoldásnak, de a forgalomcsillapításon is el kell gondolkodni. „Szerintem a dugódíjra ne úgy tekintsünk, mint valami brüsszeli kötelezettségre, végképp ne úgy, mint sarcra, hanem nézzük meg, hogy egy olyan eszköz-e, ami azt a célt szolgálja, hogy a várost zöldítsük” – jelenti ki Karácsony Gergely. A főpolgármester itt is megtalálta a módját a kormánykritikának: szerinte képmutató, hogy „autósüldözéssel” vádolják a városvezetést a nagykörúti kerékpársávok miatt, miközben a kormány éppen most ír ki nemzetközi tervpályázatot a Nyugati tér felújítására, ahol a felüljáró lebontása „nagyságrendekkel nagyobb sokkot” okozna a belváros közlekedésnek, mint a biciklisávok. „A propagandisták által meghatározott közéleti színvonalon, a folyamatos hazug támadások kereszttüzében nehéz lefolytatni olyan okos vitát egy ügyről, amihez társadalmi támogatottság és őszinte párbeszéd szükségeltetik” – kesereg Karácsony.
A főpolgármestert a Fudan-ügyről is kérdezték. Karácsony szerint „az eddigi tiltakozások, az ellenállás, amit az ellenzék és a budapestiek többsége tanúsított” eltántorították a kormányt és Kínát a Fudan Egyetem kampuszának felépítésétől, noha „Palkovics László minisztériumában” még sokan nem engedték el a projektet, „ahogyan a kínai érdekek szolgálatát sem”. A Párbeszéd társelnöke szerint az ellenzék még a tavaszi választás előtt újra tematizálni szeretné a kérdést.
Az teljesen elfogadhatatlan, hogy ezt Magyarország legértékesebb telkén próbálták megvalósítani, ahová a kormánnyal közösen álmodtuk meg a Diákvárost,
és ezt megállapodásba is foglaltuk” – mondja Karácsony.
Karácsony Gergely szerint Budapest egy súlyos negatív spirálban van. Mivel nagyon drágák az ingatlanok, sokan kiköltöznek a városból, viszont kocsival jönnek be dolgozni és iskolába, amitől csak még rosszabb lesz a levegő a városban. „A közép-magyarországi régió tehénlepényként terül el Budapest környékén, és arra vagyunk berendezkedve, hogy mindenki autóval megy mindenhova. Ez maga a rémálom” – fogalmazott Karácsony Gergely.
A beszélgetésen szóba került a nők védelme és a férfiak kérdése is. Karácsony megpróbált kitérni a családon belüli erőszak áldozatai számára kijelölendő védett lakásokat firtató kérdés elől, de végül kénytelen volt bevallani, hogy eddig egy ilyet sem sikerült átadni az áldozattá váltaknak. A főpolgármester szerint jól áll a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség megteremtése Budapesten. Karácsony kiemelte: a legnagyobb budapesti cég, a BKK élén is egy nő, Walter Katalin áll. Karácsony kitart korábbi megjegyzése mellett, miszerint „a legnagyobb bajokat sokszor öregedő urak okozzák és sokszor a nők hozzák helyre”. A főpolgármester szerint ezt az is bizonyítja, hogy a koronavírus-válság során
a legnagyobb bajokat sokszor öregedő urak okozzák és sokszor a nők hozzák helyre”.
Azt azonban Karácsony Gergely is elismeri, hogy odahaza „vannak elmaradásai” a fizetetlen házimunkában, bár szerinte erre az volt a megoldás, hogy múlt vasárnap hosszú órákon át takarított otthon.
Karácsony Gergely miniszterelnök-jelöltsége kapcsán kijelentette, hogy ő nem mikromenedzser, „hanem olyan típusú vezető, aki rátermett embereket hoz helyzetbe”. Azt nem részletezte, hogy a főváros melyik „rátermett” munkatársaira célzott ezzel. A főpolgármester amiatt is panaszkodott kicsit, hogy „orosz módszer szerint felépített hazug lejárató kampányt indítottak ellenünk, amihez már a rendőrség is asszisztál” – ez utóbbi megjegyzéssel a Városháza-ügyre utalva, amiről egyébként csak szőrmentén esett szó a „közszolgálati hevülettel” dolgozó Qubit interjújában.
Közszolgálati jelleggel a Qubit újságírói a következő kérdést is feltették Karácsonynak: „Az elmúlt időszakban szokássá vált az egymásra mutogatás, egyszerű aláírások ügyében is. A Biodóm esetében a fővárosi önkormányzat azt állította, hogy többször kereste levélben a kormányt egyeztetés céljából, mire a kormány azzal vágott vissza, hogy hozzájuk nem jutott el ilyen levél. A BKV finanszírozása körüli hercehurcában szintén válaszra sem méltatott levelek, és aláírásra váró papírok játszották a főszerepet. Minek köszönhető ez a kommunikációs zűrzavar?”. A főpolgármester szerint a zűrzavarnak az az oka, hogy
A Biodóm esetében kicsit az előző városvezetésre is mutogatott Karácsony, majd kijelentette, hogy ha a fővárosnak lenne felesleges 20 milliárdja, akkor „vennénk belőle buszt meg villamost, vagy ültetnénk fát, de az biztos, hogy nem a Biodómra költenénk”. A főpolgármester egyébként azt is elmondta, hogy ő Tarlós István méltóságának megőrzése céljából nem kommentálja az előző főpolgármester rá vonatkozó kijelentéseit.