Varga Judit a FAZ-nak: az Európai Bíróság és az Európai Bizottság azt akarja, hogy engedjük be a migránsokat

Az Európai Bíróság és az Európai Bizottság azt akarja elérni a „Stop Soros” törvénycsomag ügyében hozott ítélettel, hogy Magyarország engedje be a migránsokat, törekvésük azonban nem éri el célját, mert a „Magyarország Erőd áll még” – mondta Varga Judit a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak (FAZ). Az igazságügyi miniszter a konzervatív német lap szombati számában megjelent interjúban egészen elképesztőnek nevezte az Európai Unió Bíróságának kedden kihirdetett ítéletét, miszerint Magyarország megsértette az uniós jogot azzal, hogy büntethetővé tette a nemzetközi védelemre nem jogosult emberek menekültügyi eljárásának kezdeményezését segítő tevékenységet. Kijelentette: éppen

és annak törvénytelen támogatásától, „tehát lényegében az Európai Bíróság és az Európai Bizottság azt akarja, hogy Magyarország engedje be az illegális migránsokat”. 

Az európai jog nem működik hatékonyan

Kifejtette, hogy „az Európai Unió migrációs rendszere nem működik”, Magyarországon viszont volt egy „nagyon jól működő jogi szabályrendszer”, amely a schengeni térség felé zárt, a biztonságos harmadik országok felé pedig nyitott tranzitzóna intézménye révén „biztosította, hogy Európa-szerte csökkenjen az illegális migráció”. Azonban a tranzitzónákat meg kellett szüntetni, ezért illegálisan az állam területén maradnak mindazok az elutasított menedékkérők, akiket nem lehet hazaküldeni, ez pedig „ellentmond a szuverenitás Alaptörvényben rögzített elvének. Ettől függetlenül nem engedünk be illegális migránsokat, Magyarország Erőd áll még” – húzta alá Varga Judit. Mint mondta, az ügy nem arról szól, hogy a közösségi jogot kell-e alkalmazni, hanem arról, hogy „az európai jog nem működik hatékonyan”. Ezt mutatja a Litvánia és Lengyelország határán kialakult válsághelyzet is, amelyben nem lehetett valamilyen uniós határozatra várni, hanem „a szuverén tagállamok azonnali fellépésére és kreatív megoldásokra volt szükség”.    

Hozzátette, hogy üdvözli azon európai politikusok nyilatkozatait, akik „korábban a kerítés ellen voltak, most pedig támogatják”. Kiemelte, hogy „irracionális és erkölcsileg megkérdőjelezhető, hogy

Aláhúzta, hogy Magyarországnak is pénzügyi támogatást kell kapnia a határkerítés megépítéséhez. Ez 1,6 milliárd eurónak megfelelő összegbe került, amelynek eddig csupán egy százalékát térítették vissza – mondta. Arra a kérdésre, hogy mi a következő lépés a folyamatban, kijelentette, hogy a kötelezettségszegési eljárásokat mindaddig le kell állítani, amíg nincs „közös, működőképes megoldás a migrációs válság kezelésére”.  

Az uniós jog elsőbbsége csak közösségi hatáskörökben érvényesülhet

Kifejtette: a magyar rendszer alapelve az volt, hogy addig kell eldönteni, hogy beléphet-e valaki az Európai Unióba, amíg az illető még a közösség területén kívül van. Ezt az elképzelést most már más tagállamok is osztják, „sokan mások pedig kerítéseket építenek” – jegyezte meg. Arra a kérdésre, hogy ha konfliktusba kerül a nemzeti jog és az uniós jog, akkor melyik élvez elsőbbséget, kiemelte, hogy az uniós jog elsőbbsége csak közösségi hatáskörökben érvényesülhet. Mint mondta, az uniós szerződések világosan kimondják, hogy mely területeket osztották meg a többi tagállammal és az európai intézményekkel, és melyek maradnak száz százalékban a tagállamok hatáskörében. Azt pedig elsőként az alkotmánybíróságnak kell tisztáznia, hogy egy adott ügy mely hatásköri területhez tartozik, méghozzá az ügy eldöntése előtt.    

„Szomorú, hogy a lengyel alkotmánybírósági ügyről szóló vitát a média ennyire eltorzítja, és senki sem teszi meg ezt a különbséget. Természetesen az élet színes, és mindig lehet vitatkozni arról, hogy hol húzódnak a közösségi és a nemzeti hatáskörök közötti határok. De azt semmiképpen nem mondhatjuk, hogy a kérdés nem legitim” – mondta Varga Judit.

(MTI)

Nyitókép: Varga Judit Facebook-oldala