MSZP-sként megbukott szocik építik Magyar Péter Tisza Szigeteit, s éltetik a pártvezért
De felbukkan a szocik feminista–marxista tagozatának egyik alapítója is a tiszás politikus körül.
Az '56-os forradalom és szabadságharc ideje alatt magyar hősök ezrei veszítették életüket, a mohácsi vész után pedig hazánk elveszett.
„Tisztelt Honfitársaim! Csapataink harcban állnak” – idézte szerdai videójában Márki-Zay Péter Nagy Imre szavait. A politikus szerint ugyanis az előválasztás ideje alatt is az 1956-os eseményekkel megegyező eseményeket élhetünk át. Mint a miniszterelnökjelölt-jelölt fogalmazott: „most azt kell mondjam önöknek, hogy ugyanilyen történelmi napokat élünk”.
„Az 1956-os forradalom és szabadságharc Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én [...]”
„A harcokban a titkosítás alól 1993-ban feloldott statisztikai adatok szerint 2652 magyar és 720 szovjet állampolgár esett el. A forradalom következményeként hozzávetőleg 176 ezer, más adatok alapján mintegy 200 ezer magyar hagyta el az országot, túlnyomó többségük Ausztria felé menekülve.
1957 januárjától a forradalom résztvevőit tömegesen börtönözték be, majd sokukat kivégezték. A brutális megtorlást és a magyar nép elnyomását az ENSZ és a világ közvéleménye egyaránt elítélte.”
„A mohácsi csata 1526. augusztus 29-én zajlott le Mohács környékén a II. Lajos király vezette Magyar Királyság és az I. Szulejmán szultán vezette Oszmán Birodalom hadai között. A magyar hadtörténelem egyik legtöbbet emlegetett ütközete. A vereség okai és jelentősége a mai napig éles viták tárgya [...]”
Azonban „azzal, hogy az uralkodó, II. Lajos odaveszett, s vele az ország vezetőinek jelentős része, új hatalmi rend kialakulása vette kezdetét. A két nagyhatalom, a Habsburgok és a török porta közé ékelődött Magyarország még jobban belesüllyedt a pártküzdelmekbe, aminek egyenes következménye lett a kettős királyválasztás, majd ezzel együtt az ország két részre szakadása. A bomlási folyamatot betetézte Buda elvesztése 1541-ben, amelynek eredményeként az oszmánok tartósan megvetették lábukat az országban, beékelődve a korábbi két országrész közé, és másfélszáz esztendőre állandósítva a háborús állapotokat.”
Nyitókép: Facebook