Gwendoline Delbos-Corfield elmondta, a vizsgált témák elsősorban az igazságszolgáltatás függetlensége, a média sokfélesége és az alapjogok érvényesülése voltak.
„Jobbára továbbra is fennállnak a Magyarországgal szemben 2018-ban megfogalmazott aggályok” – jelentette ki az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi, bel- és igazságügyi (LIBE) bizottsága Magyarországra küldött tényfeltáró delegációjának vezetője a szervezet pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.
Delbos-Corfield szerint érvényesült a sokszínűség
Gwendoline Delbos-Corfield (Zöldek/Európai Szabad Szövetség, Franciaország) angol nyelvű beszédében kiemelte, megbeszéléseiken néhányan azt mondták nekik, hogy a jogállamiság bizonyos aspektusai romlottak is az eltelt időben. A kapott információt azonban fel kell dolgozniuk, mélységében fel kell tárniuk, és megszövegezve szavazásra kell bocsátaniuk az EP-ben - hangsúlyozta. Hozzátette: az álláspont akkor válik a parlament sajátjává, ha azt a testület megszavazza. Több mint száz emberrel egyeztettek, legalább nyolcvanöttel személyesen. Sokféle véleményt, politikai nézetet hallgattak meg – emelte ki, hozzáfűzve: a delegációban az Európai Parlamentnek mind a hét frakciója helyet kapott, az EP szabályai szerint érvényesült a sokszínűség.
Magyarország 2004 óta tagja az EU-nak, a magyarok minden intézményben képviseltetik magukat, részt vettek az állásfoglalások megszavazásában.
Kérdésre a politikus fő vizsgált témákként az igazságszolgáltatás függetlenségét, a média sokféleségét, az alapjogok érvényesülését, az oktatás szabadságát és a parlament megfelelő működését említette. A háromnapos látogatás alatt az igazságügy, a média, a civil szervezetek, a tudományos élet, a kultúra és az ellenzéki pártok képviselőivel, a főpolgármesterrel, valamint az igazságügyi miniszterrel és a belügyminiszterrel találkoztak – sorolta. Kitért arra: kérdéseket tettek fel a Pegasus-ügyről is, a tárcavezetők azt mondták, a parlament illetékes bizottságát már tájékoztatták, többet nem áll módjukban közölni a kémszoftverről.
Hangfelvétel és szívélyes fogadtatás
A látogatás keretét a hetes cikk szerinti eljárás adta, amelyet az EP indított el 2018-ban Magyarországgal szemben. „Most főként a tanács keretei között folyik az eljárás, de a parlament is követi a folyamatot: ajánlásokat fogalmazhat meg és a döntéshez szükség van a hozzájárulására” – emelte ki Gwendoline Delbos-Corfield.
Azt mondta, hogy szinte mindenütt szívesen fogadták őket, bár megemlített egy médiában dolgozó embert, aki nem volt hajlandó egyeztetni velük. Azt is megjegyezte, hogy a Kúrián és az Alkotmánybíróságon nehezebb dolguk volt: a bíróság bizonyos kérdéseiket elutasította és érezhető volt a delegációval szembeni ellenérzés. Azt mondták nekik, hogy hangfelvételt készítenek a teljes ülésről. Ez nem szokás, „a demokrácia ilyenfajta megfigyelése furcsa” számukra, ezért gondolkodtak rajta, hogy elfogadják-e a felvetést, mivel azonban nincs mit takargatniuk, belementek – hangsúlyozta az EP-képviselő.
Ugyanakkor hozzáfűzte: nem volt öröm olvasni a saját magukról szóló sajtóhíreket, mert azok szerinte kárt okoztak az EP munkájának és integritásának. Kijelentette, hogy nagyra értékeli a tagállamok parlamentjeit és azt várja el, hogy az Európai Parlamentet is ilyen tisztelet övezze.
Nincs baj Donáth Anna szerepével
Kérdésre felelve Gwendoline Delbos-Corfield azt mondta, a média helyzetéről is tájékozódtak. A nem kormánykritikus szereplők azt emelték ki nekik, hogy Magyarországon sokféle médium működik, ami mutatja, hogy érvényesül a pluralizmus. A kapott válaszokat azonban úgy értelmezte – tette hozzá a francia képviselő –, hogy a Médiatanácsnak nem feladata vizsgálni a különböző vélemények arányos megjelenését a médiában. Kormánykritikus forrásokból sokat hallott arról, hogy egyes fontos ellenzéki szereplők soha nem kapnak helyet a közmédia adásaiban – mondta, megjegyezve: Franciaországban arányosan kell megjeleníteni a különböző véleményeket.
csupán az alapjogokkal kapcsolatban érintették az ügyet – emelte ki egy másik kérdésre felelve. Ezzel összefüggésben az EP-képviselő hangsúlyozta, hogy amikor a tagállamok csatlakoznak az EU-hoz, elfogadják, hogy tiszteletben tartanak bizonyos értékeket, jogokat. Arra a kérdésre, miként vehetett részt a delegáció munkájában Donáth Anna, aki a magyar ellenzékhez tartozik, Gwendoline Delbos-Corfield úgy felelt, hogy erre lehetőség van.
Emlékeztetett arra, hogy a múlt héten Szlovákiában és Bulgáriában járt a LIBE, és akkor is jelen volt a bizottság szlovák és bolgár tagja. Megjegyezte: az EP szabályai szerint alapesetben a vizsgált tagállam minden európai parlamenti képviselője kísérheti a delegációt, erre most a járvány miatt nem nyílt mód. Ugyancsak kérdésre válaszolva Gwendoline Delbos-Corfield úgy vélekedett, az alapítványoknak juttatott közpénzekről szóló új magyar jogszabály nem segíti a közpénzek elköltésének átláthatóságát.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán
A külügyi szóvivő azzal viccelődött, hogy az unió a huszadik szankciós csomagban megtiltja a vándormadaraknak, hogy átrepüljenek Oroszország felett.
Az előző 18 szankciós csomag sem rombolta le Oroszország gazdaságát, de azért most megszavazták a tizenkilencediket is.
Főszerepben Ukrajna.
Orbán Viktor bejelentette, mikor jön a következő békecsúcs. A szerdai nap legfontosabb hírei egy helyen.
Úgy módosítaná a szabályokat Brüsszel, hogy semmi és senki ne állhasson Zelenszkij útjába.
Pedig a magyar szabályozást megdicsérték Brüsszelben.
Igaz, 2003-ban sem azzal kábítottak, hogy szabadon szurkolhatsz Salzburgban, hanem azzal, hogy cukrászdát nyithatsz Bécsben.
Az osztrák lapok szerint ezért nem engedték át a határon a Ferencváros-szurkolókat
