Alexander De Croo szerint kollektív szolidaritásra van szükség.
„Minden európai uniós tagállamnak ki kell vennie a részét a migráció kezeléséből” – mondta Alexander De Croo belga miniszterelnök pénteken, az EU-tagállamok brüsszeli csúcstalálkozójának második napjára érkezve.
A kormányfő újságíróknak elmondta, hogy a déli tagországoknak először is meg kell erősíteniük határaikat, amelyhez az EU további pénzeszközöket fog nyújtani. Ugyanakkor hozzátette, hogy kollektív szolidaritásra van szükség a kérdés kezelésében. „Nem lehet hagyni, hogy csak néhány ország tegyen erőfeszítéseket a rászorulók befogadására, ahhoz, hogy megoldásokat találjunk, európai szinten kell kötelezettséget vállalni” – jelentette ki De Croo.
Gitanas Nauseda litván elnök a csúcstalálkozóra érkezve azt hangsúlyozta, hogy az Aljakszandr Lukasenka vezette fehérorosz rezsim migrációs nyomás alá helyezi az EU-t politikai céljai elérése érdekében. Mint mondta, nagy szükség van az illegális migránsokat visszatartani hivatott,
Nauseda továbbá tiszteletét fejezte ki Angela Merkel távozó német kancellár felé, aki – mint mondta – stabilizáló szerepet töltött be az európai politikában. „Merkel kancellár a legkritikusabb pillanatokban is hatékonyan fel tudott lépni, és segített megoldásokat találni” – mondta.
A német kancellár távozásával kapcsolatban Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök a csúcstalálkozóra érkezve elmondta: Angela Merkel „nagy űrt fog maga után hagyni Európában”. Bettel „kompromisszumgépként” jellemezte Merkelt, aki véleménye szerint „akkor is talált megoldást, amikor a megegyezés szinte lehetetlennek tűnt.” A luxemburgi kormányfő emellett azt is elmondta, hogy szeretne kevesebb időt eltölteni azzal, hogy a csúcstalálkozók alkalmával a jogállamiság kérdésével foglalkozzon. „Örülnék, ha kevesebb idő menne el azzal, hogy olyan alapvető kérdésekről tárgyaljunk, mint hogy hogyan működjön Európa. Egyes tagállamok azonban nagyon nehézzé teszik helyzetünket” – jelentette ki.
Arról is beszámolt, hogy a közelmúltban levelet küldött Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnöknek, amelyben arra emlékeztette, hogy az EU egy demokratikus testület,
A fehérorosz kormány által generált migrációs válsággal kapcsolatban felhívta a figyelmet Oroszország szerepére, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy az uniós válaszintézkedéseknek „összhangban kell lenniük az emberi jogokkal”. Alexander Schallenberg osztrák kancellár felszólította az EU-tagállamokat, hogy támogassák Litvániát a migrációs válság kezelésében. Azt is felvetette, hogy akár falat is lehetne építeni a litván-fehérorosz határon, de mint mondta, ez a megoldás sokak számára nehezen emészthető lenne.
(MTI)
Nyitókép: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Norbert Hofer tisztázta a helyzetet.
Didier Reynderst akár öt év szabadságvesztésre is ítélhetik.
Fricz Tamás szerint „az amerikai befolyás az Unióra nézve egy régi dolog. Így Donald Trumpot figyelembe kell vennie a brüsszeli elit tagjainak.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Miközben a kormányok óvatosságra intenek, Európa-szerte egyre többen vetik fel, hogy itt az ideje az Aszad-rezsim elől elmenekült szíriaiaknak visszatérni az országukba.
A kisfiút 24 évvel ezelőtt, 2000 májusában gyilkolták meg.
Több tucat bűnözőnek ad kegyelmet utolsó napjaiban az amerikai elnök.
