Egy év, tíz év, soha? Ukrajna uniós csatlakozását vitatták meg a szakértők

Ma az EU vezetőinek egyik kiemelt célja Ukrajna uniós csatlakozásának a megvalósítása, amelyet azonban a felmérések szerint a magyar lakosság többsége nem támogat. A csatlakozásról szakértői beszélgetést tartottak a a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. 

Ukrajna nem áll készen a csatlakozásra

Az eseményen elsőként Bendarzsevszkij Anton tartott egy előadást a koppenhágai kritériumokról. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója elmondta: a koppenhágai kritériumok az Európai Unióhoz való csatlakozás 1993-ban meghatározott alapvető feltételei. Ezeknek célja, hogy az adott ország alkalmassá váljon a csatlakozásra, és ne destabilizálja a többi tagországot. 

Az elemző elmondta: politikai, gazdasági, és adminisztratív kritériumok vannak, és a tárgyalási folyamat összesen 35 fejezetből, és 6 klaszterből áll, és minden újabb lépéshez az összes tagország támogatására van szükség. 

Ukrajna jelenleg a „fundamentals first” (alapok az elsők) elvnél tart, ami azt jelenti, hogy demokratikus és gazdasági reformokat kellene végrehajtania. Ezek közé tartozik: 

• bírósági reform, 
• a korrupció felszámolása, 
• az oligarchák uralmának megszüntetése 
• és az ukrán törvények összehangolása az uniós joggal. 

Bár Volodimir Zelenszkij azt ígérte, hogy 2027 elején már készen fognak állni, ez egy lehetelen küldetés egy háborúban álló ország számára. A szakértő megjegyezte, hogy ő bízik benne, hogy az ukránok egy nap csatlakoznak az Európai Unióhoz, de ehhez még egy hosszú folyamat vezet. 

Az Európai Bizottság 2025-öt végén megállapította, hogy ugyan Ukrajna elkötelezett a reformok mellett, de elismerték, hogy a korrupcióval és a demokráciával is problémák vannak. Ráadásul a háborús helyzet miatt nincs normálisan működő szabad piac, és az ország külföldi segélyekből tartja fenn magát. A csatlakozásban az is akadályt jelent, hogy az államadósság idén elérheti a 107%-ot. 

Mikor lesz vége a háborúnak?

Az uniós csatlakozás még a közép-európai országoknak is egy évtizedes folyamat volt, Ukrajna pedig már a háború előtt is sok problémával küzdött. A lehetséges befejezésről Kutasi Gábor, a projekt vezetője kérdezte Demkó Attilát, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programvezetőjét. A szakértő elmondta: jelenleg nem látszik a háború vége. A technológiai fejlődés, vagyis elsősorban a drónok nagyon megnehezítik a hadseregeknek a támadást: az oroszok nem tudnak támadni, de az ukránok se tudnak ellentámadni. Ez a konfliktus befagyásához vezetett. 

Demkó Attila megjegyezte: a technológia változása miatt az sem segítene Ukrajnának, ha Amerika minden erejéből támogatná őket. Hozzátette: gyors megoldást jelenthetne a Donbász feladása, de ezt Ukrajna érhető módon nem akarja megtenni. A szakértő hozzátette: az iráni háború is rontott a helyzeten, mert Amerika és szövetségesei sok légvédelmi rakétát használnak fel. Demkó Attila leszögezte: a Közel-Kelet mindig fontosabb volt Amerikának, mint Ukrajna, és ez így volt Biden alatt is, és most is. 

Bendarzsevszkij Anton elmondta, hogy ő optimista volt a béketárgyalásokkal kapcsolatban, azonban az iráni háború mindent felülírt. 

A szakértők kitértek arra is, hogyan reagáltak a közép-európai országok a háborúra. Demkó Attila elmondta: a V4 mindig is inkább volt laza együttműködés, mint azonos érdekekkel rendelkező szövetség. A lengyelek inkább orosz-ellenességből támogatják Ukrajnát, míg a magyarok összetett érzéseket táplálnak mind a két fél iránt. Megjegyezte: a magyaroknak szüksége van az orosz energiára, ez egy olyan kitettség, ami nem preferencia, hanem tény. 

Demkó Attila arról is beszélt, hogy több olyan ország van, amelynek gazdasági okokból nem érdeke az ukrán uniós csatlakozás, ezért 

A szakértő megjegyezte: az európai gazdák számára nem szolidaritás kérdése, hogy Ukrajna csatlakozzon-e vagy nem, hanem a személyes túlélésük múlik rajta, hogy ez ne történjen meg.  

A beszélgetés végén a moderátor a magyar választásról kérdezte a két szakértőt, hogy vajon várható-e változás az ukrán-magyar kapcsolatokban. Demkó Attila elmondta: még nem lehet mindent tudni az új kormány külpoltikájáról, ami eddig kiderült, az egy pragmatikus vonalnak tűnik. Hozzátette: az utóbbi időben elmérgesedett a magyar-ukrán kapcsolat, várhatóan udvariasabb lesz mostantól a kommunikáció. Azt is megjegyezte: a magyar érdekek nem változnak egy új kormánnyal, legyen szó az ukrajnai magyar kisebbségről, vagy az energiáról. 

Nyitókép: Kenzo TRIBOUILLARD / AFP