A lehallgatást a legtöbbször huzamosabb felderítő folyamat előzi meg. Interjú.
„Rengeteg információ, dezinformáció jelent meg a sajtóban az elmúlt időszakban a titkosszolgálati lehallgatásokról. A téma érzékeny, hiszen nem lehet arról beszélni, hogy kiket hallgatnak le és kiket nem, ez ugyanis államtitok.
Azért azt már az elején rögzítsük, hogy a titkosszolgálati munka nem egyenlő a lehallgatással, a megfigyeléssel, még akkor sem, ha az emberek többségében ez a hamis kép él. Amennyiben csak erről lenne szó, nem is igazán kellenének a nemzetbiztonsági szolgálatok. Ez komoly intellektuális munka, amelyben rendkívül fontos a törvényesség, a célirányosság és az arányosság elvének a betartása. A lehallgatást a legtöbbször huzamosabb felderítő folyamat előzi meg. Ennek része lehet a híváslisták, a cellainformációk elemzése is. Amikor már megfelelő mennyiségű információ gyűlt össze, akkor is csak a független bíróság vagy az Igazságügyi Minisztérium illetékesének engedélyével kezdődhet meg a célszemély lehallgatása.
Az igazságügyi miniszter vagy az államtitkár elé kerül tehát egy indítvány. Mit tartalmaz ez?
A művelet ismertetését, az összegyűlt információk értékelését, illetve annak az indoklását, hogy miért szükséges valakinek a lehallgatása.
Előfordult, hogy a tárca illetékese vagy a bíró nem engedélyezte a megfigyelést?
Persze, számos alkalommal megtörtént, hogy az indokokat nem találták elégségesnek az engedély megadásához. Ilyenkor általában további bizonyítékok beszerzését kérték. De ez így van rendjén, ezek az erős külső kontrollelemek biztosítják a törvényes működést. Csak úgy, hasraütésszerűen nem lehet akárkit lehallgatni.
Egyáltalán, miképpen válik valaki gyanússá, célszeméllyé?
Valamilyen módon a titkosszolgálatok látókörébe kerül az illető. Ez számtalan formában megtörténhet. Az elemzőmunka során kiderül például, hogy egy állami tisztségviselő kapcsolatot tart fenn egy személlyel, akit korábban egy ellenérdekelt szolgálat ügynökeként azonosítottak be. Ilyenkor fel kell tárni ennek a viszonynak a természetét, mélységét. Minél gyorsabban meg kell tudni, hogy az illető tényleges kockázatot jelenthet-e, tapasztalhatók-e konspirációs jelek. Amennyiben ez megtörtént, és a szakemberek szükségesnek látják, hogy az információáramlás tartalmának megismerése nélkülözhetetlen, szükség van a lehallgatás kezdeményezésére.”
Forsthoffer Ágnest jelölte az Országgyűlés elnökének a Tisza Párt. A 45 éves, Balatonfüreden élő közgazdász közel húsz éve vezeti családi szállodavállalkozásukat. A leendő házelnök pénzügy-számvitel és marketing szakon végzett, és 2025 ősze óta a Tisza Párt alelnöke. Megválasztásával az európai parlamenti modell érvényesülhet Magyarországon is.
A szakértők egyetértenek: kampányhajrára időzített destabilizáció zajlik. Külföldi titkosszolgálatok és a Tisza körei együtt dolgoznak a magyar állam ellen.
A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója szerint a kormány nem pánikot kelt, hanem a dolgát végzi, amikor a közel-keleti helyzet és az ukrán fenyegetés miatt biztonsági intézkedéseket tesz.
A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a jelenlegi helyzetben nem zárta ki egy ukrán szabotázs lehetőségét sem.
Horváth József szerint az a cél, hogy eltereljék a figyelmet az Európai Unió elhibázott politikájáról.
Horváth József biztonságpolitikai szakértő hangsúlyozta, számos körülményt figyelembe kell venni a kiválasztás során.
Egy szintbe kell hozni az amerikaiak és az oroszok biztonsági protokollját a magyaréval.
Havas a Tisza Párt elnökét „prosztó csávóként” jellemezte.
Lesznek kérdések, amelyekben az EU vezetése igazodást vár el tőlük, és ezekben a kérdésekben igazodni is fognak.
