A lehallgatást a legtöbbször huzamosabb felderítő folyamat előzi meg. Interjú.
„Rengeteg információ, dezinformáció jelent meg a sajtóban az elmúlt időszakban a titkosszolgálati lehallgatásokról. A téma érzékeny, hiszen nem lehet arról beszélni, hogy kiket hallgatnak le és kiket nem, ez ugyanis államtitok.
Azért azt már az elején rögzítsük, hogy a titkosszolgálati munka nem egyenlő a lehallgatással, a megfigyeléssel, még akkor sem, ha az emberek többségében ez a hamis kép él. Amennyiben csak erről lenne szó, nem is igazán kellenének a nemzetbiztonsági szolgálatok. Ez komoly intellektuális munka, amelyben rendkívül fontos a törvényesség, a célirányosság és az arányosság elvének a betartása. A lehallgatást a legtöbbször huzamosabb felderítő folyamat előzi meg. Ennek része lehet a híváslisták, a cellainformációk elemzése is. Amikor már megfelelő mennyiségű információ gyűlt össze, akkor is csak a független bíróság vagy az Igazságügyi Minisztérium illetékesének engedélyével kezdődhet meg a célszemély lehallgatása.
Az igazságügyi miniszter vagy az államtitkár elé kerül tehát egy indítvány. Mit tartalmaz ez?
A művelet ismertetését, az összegyűlt információk értékelését, illetve annak az indoklását, hogy miért szükséges valakinek a lehallgatása.
Előfordult, hogy a tárca illetékese vagy a bíró nem engedélyezte a megfigyelést?
Persze, számos alkalommal megtörtént, hogy az indokokat nem találták elégségesnek az engedély megadásához. Ilyenkor általában további bizonyítékok beszerzését kérték. De ez így van rendjén, ezek az erős külső kontrollelemek biztosítják a törvényes működést. Csak úgy, hasraütésszerűen nem lehet akárkit lehallgatni.
Egyáltalán, miképpen válik valaki gyanússá, célszeméllyé?
Valamilyen módon a titkosszolgálatok látókörébe kerül az illető. Ez számtalan formában megtörténhet. Az elemzőmunka során kiderül például, hogy egy állami tisztségviselő kapcsolatot tart fenn egy személlyel, akit korábban egy ellenérdekelt szolgálat ügynökeként azonosítottak be. Ilyenkor fel kell tárni ennek a viszonynak a természetét, mélységét. Minél gyorsabban meg kell tudni, hogy az illető tényleges kockázatot jelenthet-e, tapasztalhatók-e konspirációs jelek. Amennyiben ez megtörtént, és a szakemberek szükségesnek látják, hogy az információáramlás tartalmának megismerése nélkülözhetetlen, szükség van a lehallgatás kezdeményezésére.”
Káncz Csaba a Szőlő utcai ügy kapcsán került reflektorfénybe. A Telex megkeresésére elárulta, hogy korábban egy szolgálati fedőcéggel állt szerződésben, de erről „nem volt tudomása”.
A politikai erőszak a hazai ellenzéki oldalon is egyre nyíltabban jelenik meg, de a politikusok még lecsillapíthatják a kedélyeket – figyelmeztet Horváth József.
„Európa feladta önmagát, az értékeit, gyakorlatilag kiszolgáltatottá vált az illegális bevándorlásnak” – fogalmazott Horváth József.
A biztonságpolitikai szakértő szerint a szabotázsakciók az ukrán hadsereg számára is problémát okoznak.
Horváth József nemzetbiztonsági szakértő szerint sokkal nagyobb annak a realitása, hogy a háromoldalú csúcs, a végső megállapodás helyszíne lehet a magyar főváros.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
Kedves Edina, a logikádat követve. kinek is kellene itt hőbörögnie akkor most? Véletlenül nem a balos, libsi hisztigépezetnek? Ráadásul még az emberek sem hőzöngenek.
Hatalmas az érdeklődés az Ákosról szóló portréfilm iránt, a premier előtti vetítések sorra megtelnek egy héttel a bemutató előtt.
