Nagy Márton közgazdász, 2015-től 2020 májusáig Magyar Nemzeti Bank alelnöke, 2015–2017 között a Budapesti Értéktőzsde elnöke. 2020 júniusától miniszterelnöki megbízott a negyedik Orbán-kormány Miniszterelnökségén. Lengyelországi útja során, Varsóban kérdeztük a lengyel és magyar gazdasági helyreállítás sajátosságairól és hasonlóságairól.
***
A Polski LAD (Lengyel Helyreállítási Alap) Lengyelország részéről egy egységes választ ad a pandémia okozta gazdasági válságra. Mik a lengyel „megállapodás” elemei, amelyek akár a régiós gazdaságra is hatással lehetnek?
A Lengyel kormány által bejelentett 2030-ig tartó új gazdaságélénkítési „Polish New Deal” (Polski Lad) program célja, hogy Lengyelország felzárkózzon a nyugati országokhoz, miközben csökkenti a keresztény gyökereket fenyegető külföldi támadásokat és megerősíti a középosztályt. Az uniós forrásokból lehívandó 770 milliárd zloty (mintegy 60,5 ezer milliárd forint) mellett Lengyelország az állami költségvetésből 650 milliárd zlotyt (51 ezer milliárd forint) fordít beruházásokra a következő 5-7 évben. Ez azt jelenti, hogy az EU-ból érkező finanszírozásból évente a GDP 5,4 százalékának, saját forrásból a GDP 4,5 százalékának megfelelő, azaz összesen a GDP 9,9 százalékának megfelelő forrást kívánnak beruházásra költeni. A várakozások szerint mindez 500 ezer új munkahelyet teremthet.
Fejleszteni kívánják az atomenergiát, a zöldenergiát, a digitalizációt és a földmegfigyelési műholdrendszert is az elkövetkező években.
A program részeként 2500 kilométer új közút és autópálya építését, 15 ezer kilométer vasút fejlesztését, valamint egy nagy, 45 millió utasforgalmú regionális központi repülőtér megépítését („Solidarity Transport HUB”) is tervezik.
Vannak a programnak szociális aspektusai is?
Az egészségügyi kiadások mértékét a GDP 7 százalékára emelnék a jelenlegi 5,3 százalékról a következő 6 évben. Egészségügyi, kórház-reform egyelőre nem szerepel a tervekben. A családtámogatási rendszer is kiszélesedik a Polski Lad-dal. Létrehoznak egy kedvezményes lakáshitel konstrukciót, maximum 100 ezer zlotyi összegig (8 millió forint), és a második gyermektől kezdve plusz állami támogatás is jár a hitel mellé. Ezen felül a kisebb családi házak építését hatósági engedély nélkül lehet elkezdeni, valamint bevezetésre kerül a „családgondozói tőke” is, aminek keretében anyagi támogatás jár szintén a második gyermek születését követően. Lengyelországban mintegy 18 millió alacsony és közepes jövedelemmel rendelkező lengyelt érintenek majd különféle adókedvezmények. A jelenlegi maximum 8000 zlotyról (628 800 forint) 30 000 zlotyra (2,4 millió forint) emelik az évi jövedelem adómentes összegét. Valamint a magasabb adókulcs (32 százalék) alsó határa is nőni fog. A 2500 zlotynál (196 500 forint) alacsonyabb nyugdíjak adómentesek lesznek, illetve a nyugdíj melletti fizetések is.
Emellett kedvezményes jövedelemadót ajánlanak a külföldre költözött, hazatérő lengyeleknek.