A Nemzeti közönsége az óvatossággal együtt is visszatérni látszik

„2019-ben nyolcmillió nézője volt a magyar színházaknak, most pedig a jövő évadot beharangozó sajtótájékoztatón említette, hogy a 2021/22-es évadra ilyen eredményt nem merne becélozni. Hangsúlyozta, milyen erős az évad, csupa fajsúlyos darab, nemzetközi vendégrendező. Ha így van, miért nem remél a korábbi évekhez hasonló nézőszámot?
Azért, mert az emberek okosak és félnek. Aggódnak a saját életükért, a szeretteik életéért, és kell egy idő, míg ez a borzalom, amit megéltünk, feloldódik bennük.

De ha színházba járnak, feloldódik a szorongásuk, nem? Miért nem bízik a nézők igényeiben?
Én abszolút bízom, de ez nem egyik napról a másikra fog bekövetkezni. Nemcsak magunkról beszélek. Folyamatosan monitorozom a vidéket, a fővárost, érdeklődöm a kollégáktól, hogyan megy náluk a nyitás. Van, ahonnan nagyon pozitív dolgok jönnek vissza, például a nyíregyházi szabadtéri színpadról, de van, ahonnan negatívak. Pesten például két kolléga jelezte, hogy sokkal nehezebben mennek el a jegyek, mint korábban. Amíg ez fölépül, visszatér az eredeti szintre, az még évek. Ha három év múlva azt tudja mondani a magyar színházi szakma, hogy újra nyolcmillió jegyet adtunk el, az már zseniális lesz.

Én is tudok olyan budapesti magánszínházról, ahol egyelőre nem mernek jegyet venni a nézők, csak a beragadt jegyeiket használják fel. Önöknél mi a helyzet? Veszik már a jegyeket a következő évad fajsúlyos darabjaira?
Nagyon hálásak vagyunk a közönségünknek azért, hogy ezt a – remélhetőleg – mögöttünk hagyott járványidőszakot ilyen megértően viselte. Csak a Madách nemzetközi találkozót (Mitem) kétszer kellett elhalasztanunk, és a Mitem-bérletesek minden esetben rugalmasak voltak. A Nemzeti közönsége az óvatossággal együtt is visszatérni látszik. A Rómeó és Júlia című új bemutatónk vagy a Tizenhárom almafa című előadásunk iránt óriási az érdeklődés. Remélem, nem töri meg ezt a lelkesedést egy újabb őszi hullám.

Úgy tudom, a Nemzeti Színház lesz az állandó gyakorlati játszóhelye az új SZFE-n végzős diákoknak. Így nem fognak hátrányt szenvedni a kaposvári egyetem végzősei, akik eddig mentek gyakorlatra a Nemzetibe?
Nem pontosan tetszett hallani, mert a Nemzeti csak az egyik gyakorlószínház lesz, folyamatosan tárgyalásban vagyunk színházakkal. Többen jelezték, hogy szívesen fogadnak vizsgaelőadásokat. Most például az az osztály, amelyik épp fönn van a nagyszínpadon a Rómeó és Júliával, Uray Péter harmadik évfolyamos kaposvári osztálya, akik, miután lejátszották Shakespeare-t, és megcsináljuk belőle az osztálytermi előadást is, rögtön Pécsre mennek Godspellt játszani. És miért ne lehetne ezt mindenütt a végzős osztályokkal megtenni, hogy folyamatosan jelen vannak gyakorlaton mindenütt, vidéken és a fővárosban is?”