A szakértő kiemeli: bár értelemszerűen sokakban negatívan csapódhat le, hogy míg a pápa például Fidel Castro kubai elnökkel bensőségesnek tűnő találkozón egyeztetett, ehhez képest – a hírek szerint – most nem akar találkozni a magyar közjogi méltóságokkal, vagy hogy Magyarországon alig néhány órát tölt, Szlovákiában meg három napot, az ügy háttere nem egészen az, ami a sajtóban körbejárt: eleve ez egy egyházi esemény, nem világi.
Ezt erősítette meg egy másik, a helyzetre rálátó forrásunk, hogy
a pápát eleve csak a kongresszus zárómiséjére hívták meg, és lelkipásztori látogatásról van szó, azaz a pápa egyházfői minőségben jön,
nem tudni, hogy államfői minőségben is meghívták-e. amely implikálná, hogy találkozik a magyar állam képviselőivel. Másrészt talán bízhatunk abban, hogy módosul a pápa programja, hogy tud találkozni a magyar politikai vezetőkkel is: ezzel nem okozna csalódást számos magyar honfitársunknak.
Odrobina árnyalja a migrációval kapcsolatos pápai kommunikáció kontextusát is, mondván, egy Argentínából érkezett pápáról van szó, aki maga is olasz bevándorlóként élt a dél-amerikai országban, így érthetően egészen más a hozzáállása a kérdéshez, mint akár Európa jelentős részének, másrészt migrációbarát üzenetei sem biztos, hogy elsősorban kontinensünknek címzett intelmek – ahogy például a baloldali sajtó felnagyítja, vagy más optikai törésben mutatja be –, sokkal inkább a közel-keleti arab országoknak szól, amelyek Libanon kivételével nem nagyon jeleskedtek a menekültek befogadásában.