El kell érni, hogy aki vállalta a katonai szolgálatot, a lehető legtovább maradjon

„Hogy érzi, mik önnel szemben a legjelentősebb külső elvárások, illetve mit vár el saját magától ebben a beosztásban?

Magamtól azt várom, hogy ugyanolyan parancsnok legyek, mint eddig bárhol máshol. Nyilván sokkal nagyobb a felelősség, és sokkal nagyobbak az elvárások is, de remélem, meg tudom testesíteni ugyanazt a parancsnoki magatartást, mint eddig minden beosztásomban. Az elvárásokat miniszterelnök úr igen plasztikusan megfogalmazta, tehát adott az út, merre kell menni. Folytatni kell az elődök megkezdett munkáját, kiegészítve azokkal az új feladatokkal, amiket közösen hallhattunk az Országház kupolacsarnokában. Mindez elég muníciót ad mindahhoz, amit a következő években végre kell hajtani.

Úgy veszi át a beosztást, hogy az elmúlt időszak egyik alapvető fejleménye a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség dezintegrációja volt. Teljesen lezárultnak tekinthető ez a folyamat, stabil a rendszer?

Maga a szétválasztás befejeződött, szép lassan sorra került az összes irányítási és vezetési jogkör, ezen a téren rendben vagyunk. De nem szabad, hogy bárki azt gondolja: ha egyszer megrajzoltunk egy struktúrát vagy feladatrendszert, akkor annak utána harminc-ötven éven át úgy kell működnie. Folyamatosan vizsgáljuk a hatékonyságot, hiszen a környezet is változik, megszűnnek feladatok, illetve újak jönnek helyettük. Folyamatos elemzést kíván, képes-e a szervezet a lehető leghatékonyabban végrehajtani ezeket. Amennyiben nem, bele kell nyúlni a rendszerbe. Ez persze nem magát a dezintegrációt jelenti: látjuk, hogy maga a modell működőképes. Azonban ahogy korábban is többször elmondtam, a harcoló állomány létszámát mindenképpen növelni, az adminisztrációt pedig csökkenteni kell. Az is nagyon fontos, hogy a társadalom még inkább elfogadja, tisztelje és higgyen a magyar katonában.

Elsődleges teendői között említette a katonák egyéni harcászati felszerelésének továbbfejlesztését. Konkrét lépésekre, eszközökre, fejlesztésekre lefordítva mit jelent ez, miben gondolkodnak? A korábban megkezdett Digitális Katona Program »felpörgetéséről« van szó?

Így van, az alapprogram készen áll. Eddig is érkeztek be eszközök, és igyekeztünk ellátni a katonákat az egyéni harcászati felszereléssel is. Mindenképpen szeretném felgyorsítani ezt a folyamatot, hiszen fontos, hogy minél előbb érezze az összes katona: megvan a feladatai ellátásához nélkülözhetetlen felszerelése, ami itthon, külföldön, laktanyában, terepen egyaránt megfelelő.

Egyenruha, bakancs és társaik?

Így van. Az alapvető ruházati elemek és az alapharcászati felszerelés.

Milyen időtávon belül kaphatja meg ezeket minden katona?

Már most folyamatban vannak bizonyos lépések, de hadd ne mondjak konkrét céldátumot, hiszen még át kell tekintenem a pontos részleteket – a szerződéseket, a gyártókapacitásokat, és így tovább –, illetve a mozgásteremet a lehető leggyorsabb intézkedések megtételében.

Bizottsági meghallgatásán is kiemelte, hogy nagyon fontosnak tartja a Magyar Honvédség megtartó erejének erősítését. Milyen tendenciák olvashatók ki ezen a téren az utóbbi évek számaiból?

Látszik, hogy minden évben nőtt a Magyar Honvédség meglévő létszáma, és továbbra is szeretnénk növelni ezt. Szerencsére mindig van elegendő jelentkező, de a megtartásra is nagy hangsúlyt kell fektetni: el kell érni, hogy aki vállalta a katonai szolgálatot, a lehető legtovább maradjon, mindaddig, amíg fizikailag, szellemileg képes ellátni a beosztását. Tehát kettős munkáról beszélünk. Fontos, hogy minél többen tudjanak rólunk, és lássák: a Magyar Honvédségbe belépőkre életpálya vár, olyan illetményt tudunk biztosítani, amiből méltó módon el lehet tartani a családot, és akár még félre is lehet tenni belőle. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy az emberek bejöjjenek. Ha pedig már bent vannak, érezniük kell: fontos feladatokat hajtanak végre, amikhez biztosítottak a feltételek, és a társadalom is elfogadja őket. Ha mindezt sikerül fenntartani, remélem, még kevesebben gondolják majd úgy, hogy inkább más szakmát választanak.”

Nyitókép: Földházi Árpád