„Nyakunkon volt a hurok” – újra látogatható a Tisza István-kiállítás
2021. június 03. 13:22
Három merényletet túlélt, az utolsót már nem, sorsa szimbolikusan összefonódott a történelmi Magyarország szétesésével. Az Új világ hajnalán – Tisza István című kiállítás május 7-től újra látogatható az Országgyűlési Múzeumban pénteken, szombaton és vasárnap 9 és 16 óra között. Mihályfi-Tóth Alex történészt, a tárlat kurátorát kérdeztük.
2021. június 03. 13:22
p
17
1
4
Mentés
Hogyan jelenítik meg Tisza István kalandos életét a kiállításon? Miben nyújt többet ez a tárlat a korábbi, hasonló tematikájú tárlatokhoz képest?
Tisza István a 20. század egyik legizgalmasabb figurája, aki kétszer is betöltötte Magyarország miniszterelnöki pozícióját. Politikai kiállása négy merényletet eredményezett ellene, amelyből az 1918. október 31-i végzetesnek bizonyult, így sorsa szimbolikusan összefonódott a történelmi Magyarország szétesésével. A folyamat, amíg eddig a napig eljutunk, jócskán tartogat izgalmakat akár politikai, akár társadalmi és más értelemben véve.
Mi azt vizsgáljuk a kiállításon, hogy miként is működik egy politikus, mi alapján válaszol meg egy világháború felé sodródó, folyamatosan fejlődő világban egy-egy kardinális kérdést. Ennek bemutatására kínálkozott egy páratlan lehetőség, ugyanis rendelkezésre állnak Tisza parlamenti beszédei és levelezései egészen fiatalkorától kezdve, mely utóbbiak összegyűjtésében felesége, Tisza Ilona is közreműködött. A tárlatban hallható szövegrészleteket ezekből válogattuk, így – egy színész hangján – ő maga mondhatja el saját élettörténetét és véleményét, az ő gondolkodásába nyerhetünk bepillantást az auidoguide készülék használatával.
A különböző audio-vizuális élmények és műtárgyak pedig egységet alkotva igyekeznek még részletesebb képet alkotni Tisza életének és politikai tevékenységének egyes stációiról.
A kiállításon bemutatott tárgyakat, fényképeket és dokumentumokat így, együtt még soha nem láthatta a nagyközönség.
Tisza életének mely időszakai kapnak leginkább hangsúlyt a kiállításon?
Az első világháború időszaka kiemelt hangsúlyt kapott a kiállítás megrendezése során. A tárlatot összesen három részre osztottuk, amelyekbe több témakört dolgozunk fel. Megismerhetjük Tisza István gyermekkorát, azt az idilli családi közeget, ahol felnőtt, s ahonnan elindult a politikai élet felé. Majd átlépve a szimbolikus választóvonalat, amely a családi birtok és a parlamenti élet között húzódik, a kiállítás egyik központi részébe érünk. Innentől találkozhatunk a politikai ellenfelek gondolataival is. A korszaknak azok az ellenzéki képviselői szólnak hozzánk, akik olykor élesen bírálták Tisza István politikai elveit és döntéseit, miközben megismerhetjük és követhetjük Tisza első miniszterelnökségétől (1903–1905) a képviselőház elnökévé választásáig (1912) lezajlott eseményeket.
Botrányos jelenetek elevenednek meg előttünk;
kiderül, hogy miért verték szét az ellenzéki képviselők a képviselőház új bútorzatát, hogy mi is volt pontosan a „vérvörös csütörtök”, és hogy valóban dördültek-e pisztolylövések 1912-ben az ülésteremben.
Ahogy a dualista Magyarország utolsó éveiben, úgy a kiállítótérben is felgyorsulnak az események. Tisza István második miniszterelnökségétől, 1913-tól haláláig, 1918-ig azokkal a főbb problémákkal találkozhatunk, amelyek lázban tartották a közvéleményt és a politikai életet. A látogató egy vasúti pályaudvar miliőjében találja magát, ahol ismerős utcák, terek és épületek képei villannak fel; mindez Budapest századfordulós fejlődését mutatja be, azokat az ikonikus helyszíneket, amelyek a mai napig meghatározzák a főváros látképét.
A gazdasági és ipari fejlődés, illetve az ezzel járó társadalmi és nemzetközi feszültségek ugyanakkor a korszak számos politikusát, így Tisza Istvánt is gondolkodásra késztették.
A szarajevói merénylet évében, 1914-ben Tisza István volt a Monarchia egyetlen politikai vezetője, aki ellenezte a háború azonnali megindítását. Európai szinten jelentős politikusnak számított, akinek szavát meghallgatták a német és az osztrák vezetők. Ennek ellenére be kellett látnia, hogy egy ilyen világméretű konfliktus – felismerve Magyarország geopolitikai helyzetét – több szempontból elkerülhetetlen.
Ahogy ő fogalmazott: „nyakunkon volt a hurok”,
így nem volt mit tenni, mint beletörődni a háború lehetőségébe. A kiállítás utolsó részében személyes érzéseit, ezredesi szolgálatában unokájának írott leveleit ismerhetjük meg, az első világégés eseményeivel együtt.
Szerepelnek a kiállításon olyan tárgyak, amelyeket korábban még nem láthatott a nagyközönség?
Tisza Istvánhoz, illetve a Tisza-családhoz kapcsolódó relikviákon kívül olyan emlékeket is láthat az érdeklődő, amelyek bizonyítják számunkra, hogy a kétszeres miniszterelnök szoros kapcsolatot ápolt politikai elvbarátaival. Képviselőtársainak leszármazottjaitól jutottunk hozzá olyan dokumentumokhoz, levelekhez, amelyek erről a bizalmi, baráti viszonyról tanúskodnak. Többek között ezeket is meg lehet tekinteni a tárlatban.
A kiállítótérben két ingyenes múzeumpedagógiai foglalkozás is helyet kapott.
A politikai ellentétek gyakran túlnőttek az Országház falain, s több esetben személyes konfliktusok formájában öltöttek testet. Jó példa erre Tisza István és Károlyi Mihály 1913-as kardpárbaja. A „Párbajban az igazság – Politikai ellentét, mint lovagias ügy a dualizmusban” elnevezésű foglalkozáson általános iskolás diákok a dualizmus korszakának végén találják magukat, s ezt a párbajt elevenítik fel, így ismerve meg ezt az időszakot.
A másik foglalkozásunk a „Tisz(t)a fejjel – A dualizmus válságperiódusának vitás kérdései” címet viseli. A programon a középiskolás diákok Tisza korának legégetőbb társadalmi és politikai problémáival ismerkedhetnek meg. A foglalkozás a választójog, a nemzetiségi kérdés, az obstrukció és a háborúba lépés kérdéskörét járja körbe. A diákok fiktív szituációkba helyezkedve képviselik Tisza és ellenzői álláspontját, majd eldöntik, az egyes kérdésekben kinek az érveit találják meggyőzőbbnek.
„Csakúgy, mint a hagyományos látogatásnál, a virtuális tárlatvezetésnél sem távoznak üres kézzel a résztvevők” – olvasható a kiállítás ajánlójában. Milyen extrákat kínálnak az online érdeklődőknek?
Az Országgyűlési Múzeum virtuális tárlatainak és általában véve a digitális világnak nagy előnye, hogy teljesen más perspektívából és akár részletgazdagabban is be tudjuk mutatni a kiállított műtárgyakat, át tudjuk adni az ismereteket a látogatók számára. Természetesen nem lehet tökéletes párhuzamot vonni a valós kiállítási élmény, a múlt tárgyi emlékeinek közelsége és a virtuális tartalmak között, de igyekszünk a digitális múzeumi világ iránt érdeklődők számára gazdagabbá tenni az időtöltést.
Minden egyes regisztrált látogató megkapja e-mail formájában a kiállítás számára készült fiktív újságot,
amelybe korabeli forrásrészleteket válogattunk a már említett problémaköröknek megfelelően, valamint elküldjük számukra a kiállítás tematikáját összefoglaló kiadványunkat is, amely idézetekkel és ritkán látott fényképekkel igyekszik megteremteni a korszak hangulatát.
A képeket az Országgyűlési Múzeum bocsátotta rendelkezésünkre
A rejtélyes életű tábornok hadimérnöki teljesítménye a szabadságharc aranylapjai közé tartozik. Egy ideig méltatlanul elfelejtették, de mára film is született titokzatos életéről.
Tehetséges építész, bátor katona, elszánt szökevény, buzgó hívő, lelkiismeretes konzul, magányos kivándorló és lelkes régészetrajongó. Október 1-jén kiállítás nyílt Hudec Lászlóról Sanghajban, akinek ikonikus épületei ma is meghatározzák a metropolisz képét. Csejdy Virággal, a Hudec Kulturális Alapítvány vezetőjével, a kiállítás kurátorával beszélgettünk.
A Hunyadi-könyvekből lassan elkészül a TV-re szánt sorozat, de a szerző attól még nem pihen, hiszen regénnyel és képregénnyel támad fel a hírhedt Fekete Sereg és annak elit alakulata.
Hudec László nevéhez mintegy száz épület köthető az egyik legnagyobb kínai városban, a település most nagyszabású életműtárlattal tiszteleg a sanghaji modern építészet kalandos életű atyja előtt.