Három merényletet túlélt, az utolsót már nem, sorsa szimbolikusan összefonódott a történelmi Magyarország szétesésével. Az Új világ hajnalán – Tisza István című kiállítás május 7-től újra látogatható az Országgyűlési Múzeumban pénteken, szombaton és vasárnap 9 és 16 óra között. Mihályfi-Tóth Alex történészt, a tárlat kurátorát kérdeztük.
Hogyan jelenítik meg Tisza István kalandos életét a kiállításon? Miben nyújt többet ez a tárlat a korábbi, hasonló tematikájú tárlatokhoz képest?
Tisza István a 20. század egyik legizgalmasabb figurája, aki kétszer is betöltötte Magyarország miniszterelnöki pozícióját. Politikai kiállása négy merényletet eredményezett ellene, amelyből az 1918. október 31-i végzetesnek bizonyult, így sorsa szimbolikusan összefonódott a történelmi Magyarország szétesésével. A folyamat, amíg eddig a napig eljutunk, jócskán tartogat izgalmakat akár politikai, akár társadalmi és más értelemben véve.
Mi azt vizsgáljuk a kiállításon, hogy miként is működik egy politikus, mi alapján válaszol meg egy világháború felé sodródó, folyamatosan fejlődő világban egy-egy kardinális kérdést. Ennek bemutatására kínálkozott egy páratlan lehetőség, ugyanis rendelkezésre állnak Tisza parlamenti beszédei és levelezései egészen fiatalkorától kezdve, mely utóbbiak összegyűjtésében felesége, Tisza Ilona is közreműködött. A tárlatban hallható szövegrészleteket ezekből válogattuk, így – egy színész hangján – ő maga mondhatja el saját élettörténetét és véleményét, az ő gondolkodásába nyerhetünk bepillantást az auidoguide készülék használatával.
A különböző audio-vizuális élmények és műtárgyak pedig egységet alkotva igyekeznek még részletesebb képet alkotni Tisza életének és politikai tevékenységének egyes stációiról.
Tisza életének mely időszakai kapnak leginkább hangsúlyt a kiállításon?
Az első világháború időszaka kiemelt hangsúlyt kapott a kiállítás megrendezése során. A tárlatot összesen három részre osztottuk, amelyekbe több témakört dolgozunk fel. Megismerhetjük Tisza István gyermekkorát, azt az idilli családi közeget, ahol felnőtt, s ahonnan elindult a politikai élet felé. Majd átlépve a szimbolikus választóvonalat, amely a családi birtok és a parlamenti élet között húzódik, a kiállítás egyik központi részébe érünk. Innentől találkozhatunk a politikai ellenfelek gondolataival is. A korszaknak azok az ellenzéki képviselői szólnak hozzánk, akik olykor élesen bírálták Tisza István politikai elveit és döntéseit, miközben megismerhetjük és követhetjük Tisza első miniszterelnökségétől (1903–1905) a képviselőház elnökévé választásáig (1912) lezajlott eseményeket.
kiderül, hogy miért verték szét az ellenzéki képviselők a képviselőház új bútorzatát, hogy mi is volt pontosan a „vérvörös csütörtök”, és hogy valóban dördültek-e pisztolylövések 1912-ben az ülésteremben.
Ahogy a dualista Magyarország utolsó éveiben, úgy a kiállítótérben is felgyorsulnak az események. Tisza István második miniszterelnökségétől, 1913-tól haláláig, 1918-ig azokkal a főbb problémákkal találkozhatunk, amelyek lázban tartották a közvéleményt és a politikai életet. A látogató egy vasúti pályaudvar miliőjében találja magát, ahol ismerős utcák, terek és épületek képei villannak fel; mindez Budapest századfordulós fejlődését mutatja be, azokat az ikonikus helyszíneket, amelyek a mai napig meghatározzák a főváros látképét.
A gazdasági és ipari fejlődés, illetve az ezzel járó társadalmi és nemzetközi feszültségek ugyanakkor a korszak számos politikusát, így Tisza Istvánt is gondolkodásra késztették.
A szarajevói merénylet évében, 1914-ben Tisza István volt a Monarchia egyetlen politikai vezetője, aki ellenezte a háború azonnali megindítását. Európai szinten jelentős politikusnak számított, akinek szavát meghallgatták a német és az osztrák vezetők. Ennek ellenére be kellett látnia, hogy egy ilyen világméretű konfliktus – felismerve Magyarország geopolitikai helyzetét – több szempontból elkerülhetetlen.
így nem volt mit tenni, mint beletörődni a háború lehetőségébe. A kiállítás utolsó részében személyes érzéseit, ezredesi szolgálatában unokájának írott leveleit ismerhetjük meg, az első világégés eseményeivel együtt.
Szerepelnek a kiállításon olyan tárgyak, amelyeket korábban még nem láthatott a nagyközönség?
Tisza Istvánhoz, illetve a Tisza-családhoz kapcsolódó relikviákon kívül olyan emlékeket is láthat az érdeklődő, amelyek bizonyítják számunkra, hogy a kétszeres miniszterelnök szoros kapcsolatot ápolt politikai elvbarátaival. Képviselőtársainak leszármazottjaitól jutottunk hozzá olyan dokumentumokhoz, levelekhez, amelyek erről a bizalmi, baráti viszonyról tanúskodnak. Többek között ezeket is meg lehet tekinteni a tárlatban.
A kiállítótérben két ingyenes múzeumpedagógiai foglalkozás is helyet kapott.
A politikai ellentétek gyakran túlnőttek az Országház falain, s több esetben személyes konfliktusok formájában öltöttek testet. Jó példa erre Tisza István és Károlyi Mihály 1913-as kardpárbaja. A „Párbajban az igazság – Politikai ellentét, mint lovagias ügy a dualizmusban” elnevezésű foglalkozáson általános iskolás diákok a dualizmus korszakának végén találják magukat, s ezt a párbajt elevenítik fel, így ismerve meg ezt az időszakot.
A másik foglalkozásunk a „Tisz(t)a fejjel – A dualizmus válságperiódusának vitás kérdései” címet viseli. A programon a középiskolás diákok Tisza korának legégetőbb társadalmi és politikai problémáival ismerkedhetnek meg. A foglalkozás a választójog, a nemzetiségi kérdés, az obstrukció és a háborúba lépés kérdéskörét járja körbe. A diákok fiktív szituációkba helyezkedve képviselik Tisza és ellenzői álláspontját, majd eldöntik, az egyes kérdésekben kinek az érveit találják meggyőzőbbnek.
„Csakúgy, mint a hagyományos látogatásnál, a virtuális tárlatvezetésnél sem távoznak üres kézzel a résztvevők” – olvasható a kiállítás ajánlójában. Milyen extrákat kínálnak az online érdeklődőknek?
Az Országgyűlési Múzeum virtuális tárlatainak és általában véve a digitális világnak nagy előnye, hogy teljesen más perspektívából és akár részletgazdagabban is be tudjuk mutatni a kiállított műtárgyakat, át tudjuk adni az ismereteket a látogatók számára. Természetesen nem lehet tökéletes párhuzamot vonni a valós kiállítási élmény, a múlt tárgyi emlékeinek közelsége és a virtuális tartalmak között, de igyekszünk a digitális múzeumi világ iránt érdeklődők számára gazdagabbá tenni az időtöltést.
amelybe korabeli forrásrészleteket válogattunk a már említett problémaköröknek megfelelően, valamint elküldjük számukra a kiállítás tematikáját összefoglaló kiadványunkat is, amely idézetekkel és ritkán látott fényképekkel igyekszik megteremteni a korszak hangulatát.
A képeket az Országgyűlési Múzeum bocsátotta rendelkezésünkre
A történelem megértéséhez meg kell fejtenünk a nagy kognitív átmenetek titkát; a társadalmak a tudásszerzés, a termelés és a hatalomgyakorlás hármas metszetében léteznek, a nagy változások előidézője pedig minden esetben a hitrendszerek átalakulása – vélte Ernest Gellner, a „filozófiai antropológia” mestere.
Talán sokan nem is tudják, de „a legnagyobb magyarnak”, Széchenyi Istvánnak és testvéreinek is köztünk élnek a leszármazottai, akik azt vallják, dúlhatnak itt harcok, háborúk, lehet itt bármilyen hatalom, ők csak azt nézik, hogy a nemzetet miként tudják megtartani és segíteni. Széchenyi Tímeával, a Gróf Széchenyi Család Alapítvány megbízott elnökével beszélgettünk. Interjúnk.
Az érzékeink, az értelmünk tapogatózik, de nem talál semmit: a fölfoghatatlant nem lehet megérteni. Annak sem, aki benne van. De a borzalomnak is vannak fokozatai. Kovács Gergő írása.
Vance nem az ő büntetésük, ahogy Amerika sem az. Az ő büntetésük maga a valóság.
Rendhagyó, a szakkönyv és az ismeretterjesztő kiadvány határán billegő kiadvány jelent meg. A Szerelmi szabadságharc azonban nem Petőfiék szerelmét, hanem az azt körülölelő társadalmat mutatja be.
Berend Nóra, a cambridge-i egyetem kutatója szakmailag nehezen védhető kijelentéseket tett Szent Istvánról és a magyar történelemről. Történésszel eredtünk a megfejtések nyomába.
„Hálás vagyok, hogy ilyen népet szolgálhatok” – mondta a miniszterelnök.
Szombat reggel Ferenc pápánál hosszan tartó asztmatikus légzési elégtelenség jelentkezett, amely miatt magas áramlású oxigén alkalmazására volt szükség.
