Tudta, hogy nem Szoboszlai az egyetlen magyar az NL-álomcsapatban?
Sokat köszönhet neki is a magyar labdarúgó-válogatott.
Számos cikk születik arról, hogy Magyarország a világ „élmezőnyébe" tartozik a koronavírus-betegségben elhunytak aránya kapcsán, a teljes kép azonban ennél jóval árnyaltabb.
„A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) több alkalommal felhívta arra a közvélemény figyelmét, hogy az egyes országok, így a magyar Operatív Törzs által napi szinten közölt COVID-halálozási statisztikák és gyorstájékoztatók nem hasonlíthatóak össze egymással nemzetközi szinten” – fogalmazott Bozsonyi Károly, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója.
Eltérő protokoll
Az Origo hangsúlyozza összefoglalójában: a koronavírus-megbetegedéssel összefüggő nemzeti adatsorok nemzetközi összevetését szorgalmazó elemzések gyakran tévesek, ugyanis az egyes országok a közvélemény gyors tájékoztatásának szükségessége miatt közel sem használnak egységes standardokat.
Magyarországon például nem a COVID-19 betegség miatt „közvetlenül" bekövetkező halálesetek bonyolult és lassú módszertannal meghatározható számát, hanem a koronavírussal kapcsolatba hozható esetek egyszerű és gyors módszertannal megállapítható adatát közlik, ami értelemszerűen egy jóval nagyobb számot fog kiadni – mutat rá Bozsonyi. A magyar eljárás szerint amennyiben például egy koronavírus-pozitív beteg – aki egyébként egyáltalán nincs súlyos állapotban – autóbaleset áldozata lesz, majd a kórházban nem tudják megmenteni az életét, úgy az ő esete a „covidos" statisztikák közé számítódik.
Emiatt azonban a WHO által is hitelesített nemzetközi „koronavírusos" adatok megjelenéséig – melyekre vélhetően őszig még várni kell – az egyes országok teljes éves halálozási számainak növekményét érdemes országok közötti összevetések alapjául használni.
Uniós átlag alatt
Magyarországon 2020-ban a KSH hivatalos és Eurostat által is ellenőrzött adatai szerint 8,7%-kal (11 297 fővel) többen haltak meg, mint 2019-ben. Az EU-s átlagnövekmény mindeközben 10,6% volt, tehát a magyar adat jóval az uniós átlag alatt van és jóformán fele a spanyol (18,9%), a lengyel (17,3%), a belga (17,2%), szlovén (16,7%) vagy olasz (15,9%) mutatóknak.
Az EU tagállamai közül mindössze hét országban regisztráltak 2020-ban a magyarnál kisebb halálozási többletet (Ciprus, Görögország, Németország, Észtország, Lettország, Finnország, Dánia), A volt szocialista, ma uniós országok Magyarország nélkül számított átlagos növekménye 12%, ami szintén jóval meghaladja a hazai értéket.
Bozsonyi Károly
Dr. Bozsonyi Károly, Ph.D. az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető egyetemi docense. Doktori disszertációját a kollektív emberi viselkedés matematikai modellezéséről írta. Kutatási területe a komputációs társadalomtudomány és a kvantitatív módszertan. Több mint 80 magyar és nemzetközi tudományos közlemény szerzője vagy társszerzője. 2014-17 között az Országos Statisztikai Tanács elnöke. 2010-től a Statisztikai Szemle szerkesztőbizottságának tagja. Több mint száz adatvezérelt viselkedéselemzésen alapuló kutatást vezetett az elmúlt két évtizedben. Dolgozott multinacionális kutatócégnél és vezetett állami vállalatot is. Legutóbbi tudományos közleménye a Springer kiadónál jelent meg New Yorkban.
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: MTI/Balogh Zoltán