Hova tart Nagy-Britannia a Brexit után?

Az Egyesült Királyság és a magyar brit bilaterális kapcsolatok jövőjéről beszélt Kumin Ferenc londoni magyar nagykövet, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) „Ambassador Talks” című beszélgetéssorozatának március 17-i epizódjában.

A britek előtt álló időszakot három aspektusból, az amerikai elnökválasztás, a Brexit, valamint a koronavírus-járvány következményei szempontjából érdemes vizsgálni - kezdte előadását a nagykövet szűk körű, és a járvány miatt Zoomon keresztül tartott beszélgetésen, amelyet Boris Kálnoky, az MCC Média Iskolájának vezetője vezetett.

A Trump utáni nemzetközi világ

A britek izgalommal követték az elnökválasztást, sokan tartottak tőle, hogy a demokraták győzelmével a Boris Johnson vezette konzervatív kormány és a Trump vezette Egyesült Államok közti korábbi jó kapcsolat megtörhet. Épp ezért erőteljesen nagyon erőteljesen próbálták kifejezni Bidenék győzelme és az USA korábbi szerepébe való visszatérése miatti örömüket. Ezzel is próbálták elejét venni a találgatásoknak, hogy az eredmény negatív hatással lesz az Egyesült Királyságra – mondta Kumin Ferenc.

A nagykövet emlékeztetett, voltak is negatív előjelek: Joe Biden ír származása, a Brexittel kapcsolatos kritikus állásfoglalása óvatosságra intették Johnson kormányát. De kommunikációban és szimbolikusan is jól kezelték az új helyzetet. Joe Biden elsőként Boris Johnsont hívta fel telefonon, és minden nyilatkozat pozitív volt mindkét irányból – tette hozzá.

„Az látható, hogy a Trump utáni világban az Egyesült Királyság keresi a helyét a nemzetközi térben, az EU kötelékéből kikerülve szuverén szereplőként próbál megjelenni” – fogalmazott  Ennek legfontosabb dokumentuma szerinte a kedden megjelent Integrity Review, amely kül- és biztonságpolitikai, valamint nemzetközi fejlesztési témákat összegezve fogalmazza meg az Egyesült Királyság helyét az átalakuló világban.

amelynek konkrét céljai vannak, a „jó” globális képviselője szeretne lenni a világban. Emellett az Egyesült Királyság a saját stratégiai erejét is próbálja növelni például a nukleáris töltetek számának növelésével, ami kritikákat is kiváltott – jegyezte meg.

A dokumentum az Egyesült Királyságra és a világra nézve a legnagyobb kockázati tényezőnek Oroszországot nevezi, ami Kumin Ferenc szerint nem meglepetés, az viszont már inkább, hogy Kínát viszont nem hasonlóképp, biztonsági kockázatként, hanem gazdasági vetélytársként jellemzik. Mint mondta, utóbbi kijelentést a konzervatíok részéről is számos kritika érte, amelyek szerint nagyon „puha” nyilatkozatnak nevezték.

Kumin Ferenc

A járvány utáni világ

Európában szinte minden mutató tekintetében az Egyesült Királyságot sújtotta legjobban a pandémia. Itt volt a legnagyobb a gazdasági visszaesés, itt volt a legtöbb beteg és elhunyt ember. A GDP 9,9 százalékkal csökkent. Az Egyesült Királyság 300 éves történetében sosem volt még ekkora recesszió – mondta a nagykövet.

Hozzátette, a britek eddig is óriási összeget, több mint 50 milliárd fontot költöttek bérkompenzációra. Mindez azt eredményezte, hogy az államadósság ma meghaladja a GDP 105 százalékát, békeidőben sosem volt ilyen mértékű. Az idei évre már 4,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak, de biztos, hogy évek kellenek, mire a gazdaság visszatér a járvány előtti szintre

Épp ezért volt nagyon fontos a vakcinaprogram felpörgetése – emelte ki, aminek következtében már

Ezzel párhuzamosan szépen csökken a járványmutató, és ez Magyarország számára is nagyon biztató lehet. Az elmúlt héten napi átlag 5700 új beteget regisztráltak. Ez a mutató decemberben 60 ezer körül volt – emlékeztetett.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy az intézkedéseket meghatározta Boris Johnson elég súlyos koronavírus-fertőzésen esett át, és ennek hatására erősen propagálni kezdett mindent olyan lépést, amely segít elkerülni a betegséget. Mivel itt kezdett el tombolni a járvány, és az ismeretlen helyzettel szembesülve eleinte a szakemberek sem tudták, hogy mit tegyenek, voltak utólag könnyen kritizálható döntések.

Kumin Ferenc szerint 

Úgy véli, ennek bizonyítéka lett a rendkívül gyorsan kifejlesztett Oxford-AstraZeneca oltóanyag. Januártól ezzel oltanak és már 25 millió embert beoltottak. A járványkezelés rossz pillanatai hatottak a kormányzó párt népszerűségére is, de amióta az oltási program ilyen sikeres, azóta ismét komoly előnyt szereztek a konzervatívok – idézte fel a nagykövet.

Boris Johnson és kormánya mindent arra tett fel, hogy sikeres legyen az oltási program, és minden eredmény őket igazolja eddig. Az AstraZeneca körül kialakult egészségügyi-tudományos vitáról azt mondta, komoly politikai felhangjai vannak, de egyelőre nem bizonyított semmilyen ok-okozati összefüggés az oltóanyag és a mellékhatásként emlegetett tünetek között.

Mint mondta, talán a nagyköveti pozíció hatása, de ő is AstraZeneca-párti, és bízik a brit nyilvánosság erejében.

– fogalmazott mosolyogva.

A Brexit utáni világ és annak hatása a mi életünkre és kapcsolatainkra

Az átlagember – beleértve az itt élő magyarokat – életére nézve a Brexitnek eddig nem volt közvetlen hatása – mondta a nagykövet. Az Egyesült Királyság képviselői már nem vettek részt közvetlenül az unió intézményeinek munkájában, de még megvoltak a jogaik és kötelezettségeik.

Ez a „kint is vagyok, bent is vagyok” átmeneti időszak ért véget tavaly decemberben, amivel megszűnt a személyek és áruk szabad áramlása az EU és az Egyesült Királyság között. Fennállt a lehetősége, hogy ez így is marad, de karácsonykor végül megkötötték a szabadkereskedelmi megállapodást – tette hozzá. Szerinte

hiszen a felek ezer szálon kapcsolódnak össze, egy nagyon szoros viszonyt kell feladni

Mi lesz a magyarokkal?

Ami a briteknél élő, dolgozó magyarokat érinti, elindult egy program, amely az Egyesült Királyságban élő EU-s állampolgárok részére lehetővé teszi a letelepedést – mondta a nagykövet. Ebbe a programba eddig 130 ezer magyar regisztrált, akik szinte automatikusan meg fogják kapni a letelepedési engedélyt

Konkrét mérés az Egyesült Királyságban élő magyarok számáról nincs, a becslések szerint 200 ezren éltek, élnek itt, de

sokan pedig állampolgárságot szereztek. A legtöbb magyar Londonban és környékén él, de az ország többi részén is jelen vannak.

Kumin Ferenc szerint a letelepedők élete nem változott és nem fog változni érdemben, de aki a jövőben szeretne az Egyesült Királyságban munkát vállalni, annak nehezebb dolga lesz, mert szigorú bevándorlási szabályokat vezet be az ország. Épp ez volt a Brexit egyik célja.

Szétszakadhat az Egyesült Királyság?

Az Egyesült Királyság integritására nézve nagykövetünk szerint nagy kihívást jelentenek a Brexit következményei. A legnagyobb probléma Észak-Írország helyzete: a kilépéssel az a szituáció áll elő, hogy az ír sziget nagyobbik része, Írország EU-s tagállam, a másik része viszont már nem.

Az Egyesült Királyság és az írek között megköttetett úgynevezett „nagypénteki megállapodás” értelmében a két ország közötti határ nagyon könnyen átjárható volt. Vajon hogy lehet ezt az egyszerű átjárhatóságot, a vámellenőrzés kiküszöbölését fenntartani úgy, hogy mostantól kétféle vámzóna van a határ két oldalán? – tette fel a kérdést a nagykövet, aki szerint ezt a problémát kell a briteknek valahogy minél előbb megoldania.

Mindez alapvető szuverenitási kérdéseket vet fel, a politika pedig nagyon érzékeny ezekre. Egyre többször felvetődik a kérdés, hogy milyen erős a kötőerő az Egyesült Királyság részei, Anglia,  Skócia, Wales és Észak-Írország közt, és felerősödnek azok a hangok, amelyek szerint a közeli jövőben valamilyen változás következhet be e téren – mondja a nagykövet.

és a főleg fiatalok pártolják az ír sziget egyesítésének pártján állnak. De készült olyan felmérés csak az angolok között is, amely szerint több mint 20 százalékuk örülne, ha Észak-Írország távozna az Egyesült Királyságból, 30 százalékukat pedig nem érdekli, mi történik majd ez ügyben – mutatott rá.

Emellett úgy látja, változott a skótok és az Egyesült Királyság viszonya is. Bár Skóciában 2014-ben elbukott az elszakadást célzó népszavazás, 2016-ban, a Brexit-népszavazáson a skótok 63 százaléka szavazott az Európai Unióból való kilépés ellen.

Ráadásul Skócia nem egyszerűen elszakadni szeretne: a Skót Nemzeti Párt vissza akarja léptetni az országot az EU-ba, azaz azonnali csatlakozási kérelmet nyújtanának be az unióhoz. Ezzel az az érdekes utópisztikus vízió valósulna meg, hogy a brit szigeten belül is lenne szárazföldi határa az EU-nak – részltezte Kumin Ferenc.

Az esetleges függetlenedés persze a népszavazás eredménye következtében alkotmányos módon nem kikényszeríthető – mondta. A nagykövet azonban  felhívta a figyelmet, hogy Skóciában májusban választások lesznek, amelyeken jó eséllyel indul a Skót Nemzeti Párt: ha nyer, jelentős politikai nyomást helyez a londoni központi kormányzatra. Úgy látja, az Egyesült Királyság egysége szempontjából összességében nem biztató a jelenlegi helyzet.

A magyar-brit kapcsolatok jövője

Egy önálló nagyhatalmi játékos jelenik meg a szemünk előtt, amely komoly ambíciókkal lép nemzeti függetlenségének új szakaszába, és nem mindegy, hogy milyen lesz az Egyesült Királyság és Magyarország kapcsolata – fogalmazott Kumin Ferenc.

Országaink NATO-szövetségesek, ami alapvetően meghatározza a bilaterális kapcsolatokat. Számos közös célunk van, például a Nyugat-Balkán biztonságát és integrációs terveit tekintve hasonlóak az elképzelések.

Jó hatással volt a kapcsolatra az is, hogy Magyarország végig a fair Brexit céját helyezte maga elé, szembe menve egyes brüsszeli elképzelésekkel. A magyar kormány mindig kifejezte, hogy sajnálja és tragédiának tartja a világ 7. legnagyobb gazdasági hatalmának elvesztését, de nem lehet büntetni a brit választókat ezért a döntésért és leegyszerűsíteni a folyamatot – emlékeztetett.

A britek értékelték és meg is köszönték ezt, és ez lesz az alapja az új brit-magyar kapcsolatoknak. Lényeges szempont az is, hogy

Ezek a személyes kapcsolatok is sokat jelentenek az együttműködés szempontjából – emelte ki.

Júliustól Magyarország tölti be a Visegrádi Négyek elnökségét, és a britek nagyon pozitívan állnak hozzá a visegrádi együttműködéshez és nagy reményekkel tekintenek a magyar elnökségre – hangsúlyozta. Ennek egyik oka, hogy V4 területét és népességét tekintve

ez a geopolitikai egység már gazdasági kapcsolatok szempontjából „kezelhető” számukra.

Elmondta azt is, hogy egy jelentős találkozó rendezését tervezik a Visegrádi Négyek és az Egyesült Királyság képviselői között Budapesten a közeljövőben. Ezzel szeretnék megalapozni a britek és a visegrádi régió országainak jó együttműködését.