„Van ez a furcsa kettősség: a keletről jött mély identitásunk – ami meggyőződésem, hogy ott lappang bennünk – és a tudat, hogy mégis a Nyugat szerves része vagyunk, hiszen a nyugati civilizációba, az európai kultúrába tagozódtunk be. Ez a kettősség, amíg magyar él a Kárpát-medencében, meglesz” – mondja Vidnyánszky Attila az Isten ostora című darabjának filmre vitele kapcsán. Interjúnk.
Ahogyan korábban megírtuk, az Isten ostorából rendez filmet Vidnyánszky Attila. A fesztiváldíjas nemzeti színházi rendezés tévés változatának forgatása a napokban fejeződött be. A darab Bánffy Miklós A nagyúr című műve alapján készült, amely a népvándorlás korát idézi. Attila uralma alá hajtotta a fél világot, a gótok is behódoltak neki. Mikolt gót hercegnőt bosszúvágy hajtja a hunok által meggyilkolt szülei és népének leigázása miatt. A hercegnőben azonban érzelmek ébrednek Attila iránt.
„A hun fejedelem, Attila történetén keresztül beszélhetünk a mai kort is jellemző népvándorlásról, és rólunk, magyarokról – helyünkről, idegenségünkről, rokontalanságunkról” – nyilatkozta korábban a rendező. A Nemzeti Színház igazgatóját rövid interjúban kérdeztük a készülő filmadaptációról.
***
Keletről jövő népként a nyugati világhoz tartozunk. Ez a kettősség feszít szét bennünket. Gondolom, nem véletlen a párhuzam. Ugyanazokkal a problémákkal szembesülünk itt Közép-Kelet-Európában, mint Bánffy korában?
Pontosan. Itt a mi helyzetünkről van szó. Magyarországról. Arról a furcsa történelmi helyzetről, amelynek eredményeképpen mindig különböző kisülések terepe vagyunk, méretünknél jóval nagyobb szerepet betöltve a világpolitikában. A darabnak van egy kulcsmondata, amely Attila szájából hangzik el: „Akit nem ismertek, azt barbárnak tartjátok” – célozza ezt mintegy a nyugati világnak. Bejön ide egy ember, aki előtt kétszer hajolt meg Róma. Attila végül a csúcson szembesül azzal, hogy idegen népek környezetében hagyta a saját népét, s távozik el egy szebb világba. Röviden megfogalmazva tehát ez a mi helyzetünk, amit Bánffy Miklós is tökéletesen érzett a maga korában. Ez a furcsa kettősség: a keletről jött mély identitásunk – amely meggyőződésem, hogy ott lappang bennünk – és a tudat, hogy mégis a Nyugat szerves része vagyunk, hiszen a nyugati civilizációba, az európai kultúrába tagozódtunk be.
Pontosan milyen program keretein belül készül a film?
A pandémiás helyzet miatt nehéz körülmények közé szorult filmgyártók támogatáshoz jutottak a Nemzeti Filmintézet (NFI) által, Káel Csaba mozgóképipari kormánybiztosnak köszönhetően. 1 milliárd 300 millió forint áll rendelkezésre, hogy megsegítse azokat a csapatokat, akik most nem tudnak olyan mennyiségben filmet gyártani, mint korábban. Tavaly tavasszal született meg a döntés. Mi szövetkeztünk, hogy ezzel egyidőben a színházak is kapjanak segítséget, olyan formában, hogy 100 millió forintból tudjanak kis tévéfilmeket készíteni. Filmes szempontból nézve ez jóval kisebb költségvetésű történet, a színházak itt meglévő produkcióikat alakítanak át, és adaptálnak tévéfilmre. Tudomásom szerint a java már elkészült, de akad, ami éppen most forog – Győrben jelenleg is forgatnak, ha jól tudom, de készül Nyíregyházán, Kaposváron, a Vígszínházban és az Örkényben is film. 13 olyan produkció, amire a színházi szakma már régóta vágyik. (A támogatott produkciók teljes listáját itt tekintheti meg – a szerk.)
Mi alapján történt a beválogatás? Az Isten ostora a 2015-ös POSZT-on a legjobb előadás-, a legjobb rendezés- és a legjobb látvány díját is elnyerte. Számítottak ezek?
Erről Káel Csabáékat kell megkérdezni. Pályázni lehetett, és elég sok színház pályázott is. Volt egy előválogatás, aztán egy második forduló, és akik oda bekerültek, azok közül választottak ki végül 13 produkciót. Van köztük határon túli színház is. Ez egy nagyon régen várt program, jó volna, ha a jövőben is megmaradna, és nem csak a járványhelyzetnek szólna.
Nagy-nagy segítség ez a színházaknak abban, hogy megismertessék színészeiket az országgal, és a vidékiek helyzetbe hozása szempontjából is hasznos. Ez egy elképesztően komoly munka. Egyébként igen, nálunk a Nemzetiben, amikor döntöttünk, hogy melyik előadást lenne érdemes pályázni, számított, hogy ez egy működő, sikeres, külföldet is megjárt és jó állapotban lévő előadás.
Milyen volt a Bánffy-szöveggel való munka?
Én nagyon szeretem, ahogyan a témáját is. Attila története is közel áll a szívemhez. Mindig mondom, hogy a legszebb szerelmes kettős is, amit magyar nyelven megírtak, e darab végén van. Gyönyörű részek vannak benne: Attila és Mikolt kettőse vagy Attila halála. Elképesztő szöveg, tele inspiráló és színházi formai szempontból is izgalmas résszel.
Nagyon izgalmas.
Könnyen átültethető volt a színdarab?
Így, hogy már túl vagyunk a forgatáson, azt mondhatom, hogy könnyen. Most kezdődnek el az utómunkák, a vágás. Ez több hónapig eltart majd. Alakítgatjuk és kap egy végső formát. Bátran elrugaszkodtunk az előadástól, egy másik elvrendszer szerint építettük fel a filmet, miközben természetesen a kulcsjelenetek megmaradtak. Nem többkamerás felvételekkel dolgoztunk, hanem kifejezetten filmes formában, egy kamerával vettük fel. Igazi szuper kis tévéfilm születik belőle. Nagy örömet okozott a munka mindannyiunknak, egy kicsit talán elfeledtette velünk azt is, hogy nem tudunk találkozni a nézőinkkel.
Mennyire volt nehéz a forgatás járványidőszakban?
Tele voltunk akadályokkal. Háromszor kellett átvariálni a forgatások időpontját, és végül a női főszereplő sem az lett, akivel eredetileg terveztem. Folyamatos tesztelések voltak, végig mindenki maszkban dolgozott a szabályozásoknak megfelelően.
De az égiek velünk voltak, senki nem lett beteg, így végig tudtuk csinálni.
Mikor lesz látható a tévéfilm?
Elvileg van egy határidő, de a mostani helyzetben elég nehéz betartani a határidőket. Most, hogy már leforgattuk, azt remélem, hogy májusban adásba kerülhet.
Nyitókép: Földházi Árpád / Fotók: részletek az Origo stábja által forgatott videóból