Gyurcsány-nyomulás az összefogás színfala mögött

Amikor a 2019-es EP-választáson a DK a várakozásokkal ellentétben négy, az MSZP csupán egy, míg a Momentum két uniós képviselői mandátumot szerzett, már lehetett tudni, beérett az MSZP-t 2011-ben többedmagával elhagyó Gyurcsány Ferenc szívós aknamunkája az ellenzék vezetői szerepének megszerzésére.

Az őszi önkormányzati választást követően aztán beindult a további térfoglalás, immár inkább a színfalak mögött, hiszen nyilvánosan már nem lehet veszélyeztetni az ellenzéki összefogás egységét.

Az ilyen nyílt konfliktusoknak (egyelőre) leáldozott, ám ez korántsem jelenti azt, hogy az önálló arcélt erősítő különböző kampányok (lsd. Dobrev Klára EU-s pénzen megtolt kormányellenes Facebook-hirdetéseit) mellett ne zajlana intenzíven Gyurcsányék térfoglaló manőverezése 2019. október 13-a óta. Vegyük sorra az ezt alátámasztó fontosabb példákat!

Czeglédy nyomulása

Az egyik első húzása az volt a Gyurcsány-pártnak, hogy a büntetőperrel szembenéző Czeglédy Csaba több, ellenzéki kézre került önkormányzatnál is megbízásokat kapott, például Terézvárosban és Újbudán. Ezek miatt adott esetben még a szövetséges pártokkal is hajlandók voltak konfliktust vállalni. Hiába tiltakozott például a Momentum, a szerződések maradtak. Ez a fejlemény alighanem azt üzente a Czeglédy személyével egyébként nyíltan elégedetlen partnereknek, hogy amit Gyurcsányék eldöntenek, az nagyjából úgy is lesz. Márpedig a jogász személye kifejezetten fontos a volt miniszterelnöknek, még családi cége is kölcsönzött neki korábban pénzt.

DK-s előkampány

Czeglédy Csabának egyébként jelen állás szerint fel van függesztve a kamarai tagsága, így legfeljebb az ügyvédi irodája tudja teljesíteni a helyhatóságokkal kötött megbízásokat. Ennek kapcsán érdemes kitérni egy másik epizódra is.

A kamarai felfüggesztés oka, hogy Czeglédynek bíróságra kell járnia. Pontosabban kellene. A baloldali politikus költségvetési csalás miatt indult büntetőpere ugyanis azért áll immár hónapok óta, mert a több vádlottat is képviselő Binszki József ügyvédet összeférhetetlennek találta a bíróság. Ezt a döntést azonban Binszki megtámadta, az ügy jelenleg az ítélőtáblán van. Csakhogy Budai Gyula fideszes képviselő szerint mindez szándékos, a cél az, hogy elhúzzák az eljárást, akár 2022-ig, amikor Czeglédy (szombathelyi jelöltként, majd esetleg országgyűlési képviselőként) mentelmi jogot szerezhetne.

Ez egyelőre feltételezés, ám erősíti a gyanút, hogy Binszki egyébként a DK frakcióvezetője a szegedi közgyűlésben. Vagyis nincsenek rosszban az elsőrendű vádlottal. Ráadásul úgy tudni, a párt őt szánja közös ellenzéki jelöltnek a Szeged és környékét magába foglaló, Csongrád megye 2-es számú választókörzetében. Ő is szerepel ugyanis azon az Európai magyarok című, 38 DK-s politikust bemutató kiadványsorozatban, melyekkel

Mint kiderült, olyan helyeken is, ahol aligha DK-s lesz a közös ellenzéki képviselőjelölt. Mindez alighanem akár komoly konfliktusokat is szülhet az MSZP-vel és a többiekkel – de az új módi szerint szigorúan a háttérben. Mindenesetre a különutas akció ugyancsak jó eszköz Gyurcsány számára, hogy szövetségesei támogatottságának terhére növelje pártja befolyását, esélyeit.

Külön érdekesség, hogy szerepel a kiadványsorozatban a Liberálisok elnöke, Bősz Anett is, aki így a DK egyik Pest megyei jelöltje lehet. Bősz még 2018-ban lépett ki a Párbeszéd parlamenti képviselőcsoportjából, amelynek ezzel a léte is veszélybe került, s csak a független Mellár Tamás belépésével menekült meg.

Városházi háttérhatalom

Hiába nem Kálmán Olga lett végül a balos főpolgármester-jelölt, hanem a posztot elnyerő, párbeszédes Karácsony Gergely, Gyurcsány és emberei az önkormányzati választást követően komoly térfoglalásba kezdtek a Városházán.

Érdemes kiemelni Draskovics Tibor volt pénzügyminisztert, akit a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. igazgatósági tagjának választottak. Draskovics a Gyurcsány-kormány pénzügy-, majd a kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli minisztere, később igazságügyi és rendészeti minisztere volt. De ott van a tűz közelében mások mellett a Karácsony kampányát vezető Gál J. Zoltán, Gyurcsány volt kabinetfőnöke, államtitkára is, aki a BVH Városüzemeltetési Holdingnál lett igazgatósági tag. És még sorolhatnánk – de ezt már megtettük korábban.

BKK-s csörték

Ha a Gyurcsány-faktort nézzük, s maradunk a fővárosnál, külön említést igényel Draskovics személyén túl is a BKK, ahol bő egy év alatt már a negyedik vezérigazgatót nevezte ki a vélhetően kényszerpályán mozgó Karácsony Gergely. A főpolgármester választása tavaly novemberben az addig a városüzemeltetési holdingot vezető, korábban Bajnai Gordon kabinetfőnökeként is ténykedő Walter Katalinra esett.

Walter elődje viszont az a Varga Ivett volt, akinek a korábban szintén a BKK-nál dolgozó élettársa zaklatási ügybe keveredett, ám sajtóinformációk szerint sokkal inkább azért kellett távoznia, mert egy sajtóközlemény kiadása kapcsán összetűzésbe került Draskoviccsal, és alulmaradt.

Dezertőrök

A DK nyomulásának mindig is része volt az egyes politikusok más pártoktól való átcsábítása. Ebből a szempontból stratégiai jelentősége volt annak, hogy tavaly év elején két MSZP-s veteránt, Kiss László III. kerületi, és Szaniszló Sándor XVIII. kerületi polgármestert sikerült „megszereznie” a DK-nak. Ebből az következett, hogy lényegében Gyurcsányéké lett a legnagyobb ellenzéki frakció a közgyűlésben.

A két polgármester dezertálására tőle szokatlanul keményen reagált az MSZP elnöke,

Úgy fogalmazott, a politikában ők senkik nem lennének az MSZP nélkül, és nem is nyertek volna október 13-án. A kardcsörgetés azonban hamar abbamaradt, a szocialisták megenyhültek. Az exkormányfő befolyása azonban ezzel a lépéssel sokat nőtt a budapesti folyamatokra.

További adalék mindehhez, hogy a Direkt36 tavaly októberi cikke szerint a fővárosi színházak, illetve az ezzel kapcsolatos főpolgármesteri álláspont kialakításában Karácsony személyesen Gyurcsánnyal volt kénytelen egyeztetni, aki a kormánnyal való nagyobb konfrontációt szorgalmazta. A jelek szerint egyéb téren ez a hozzáállás győzött, ami ugyancsak árulkodó az ellenzéki belső erőviszonyok és háttérmozgások tekintetében.

Igazolások és átigazolások

Tavaly novemberben jelentették be a Momentum Veszprém megyei politikusának, Benedek Szilveszternek a belépését a DK-ba. Még 2019 novemberében derült ki, hogy Dávid Ferencet, a Vállalkozások és Munkáltatók Szövetségének korábbi főtitkárát is leigazolták, ahogy korábban Kálmán Olga volt műsorvezetőt is, aki ráadásul elnökségi tag lett.

Belvihar Gödön

Gödön a momentumos Balogh Csaba polgármester került összetűzésbe DK-s helyettesével, a keszekusza purparléban feltűnt egy kiszivárgott hangfelvétel is, amellyel a Momentum olvasata szerint

A máig nem teljesen tisztázott, országos pártközpontok szintjéig jutó vitát azonban Gyurcsány és Fekete-Győr András Momentum-elnök tavaly nyári tihanyi találkozója zárta le, igaz, igencsak felemás módon. Ez az eset is mutatja azonban, hogy a DK akkor sem válogat az eszközökben, amikor a szövetségeseivel való nézeteltéréseket akarja rendezni, illetve megcsillogtatni erőfölényét.

Címlapképen: Gyurcsány Ferenc az új összetételű Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén a Városháza dísztermében 2019. november 5-én. Fotó: MTI/Balogh Zoltán