Alig több mint három év alatt jutott el a Momentum a nem „gyurcsányozzuk össze magunkat” politikától addig, hogy a Demokratikus Koalícióval közös listán szerepeljenek a parlamenti választáson. Ettől függetlenül Fekete-Győréknek még a DK a legnagyobb riválisa az ellenzéki térfélen, s gyakran vállalnak nyílt konfliktust is. S miközben a Momentum a korrupció kérlelhetetlen ellenfelének láttatja magát, mégsem lépnek fel ellene, ha a baloldali szövetségeseik érdeke ezt kívánja.
Sokat köszönhet a Momentum Volner Jánosnak amiatt, hogy az egykori jobbikos politikus a választójogi törvény módosítása során az eredeti javaslatnál még szigorúbb szabályt vezetne be, azaz 71-re emelné a listaállításhoz szükséges egyéni jelöltek számát. Ezt az elképzelést egyébként támogatja a Fidesz és a KDNP is. Ezzel ugyanis eldőlt, hogy a Fekete-Győr András vezette alakulat is rábólint az egyetlen ellenzéki közös listára, ami a minapi küldöttgyűlésükön meg is történt.
Dilemmák után
Korábban komoly dilemma előtt állt a párt, hogy az egy vagy több lista mellett tegyék-e le a garast a 2022-es választás előtt, bár tény, a vezetés többsége a teljes összeborulásban volt érdekelt. De azért voltak kibeszélők is a kórusból, a pártelnök is sokáig nyitva hagyta ezt a kérdést. A szavazóik is elég megosztottak, az IDEA Intézet idén október elején készült felmérése szerint míg a DK-sok 96, addig
(erről itt írtunk október 15-én).
Ez a viszonylagos elhatárolódás persze nem meglepő, hiszen a csaknem négy éve megalakult politikai alakulat ugyan egyértelműen a kormánypártokat tartja legfőbb ellenfelének, de az első időszakban, főleg a 2018-as parlamenti választás előtt igyekezett magát alaposan megkülönböztetni az általuk 20. századi pártoknak tartott – s ezzel nem kicsit lenézett és lesajnált – MSZP-től, illetve a Demokratikus Koalíciótól.
Jól jelzi mindezt a „moslékkoalíció” elnevezés is, amit valójában nem Kövér László – mint ahogy sokan ezzel vádolják –, hanem a momentumos Soproni Tamás használt először politikusként. A terézvárosi polgármester még 2017. augusztus 18-án így nyilatkozott a 24.hu-nak az ellenzéki összefogásról: „Nagyon tisztelem az Együttet, az akkori politikájukat végképp, de biztos vagyok benne, hogy most nem az összefogás az Orbán-rendszer leváltásához vezető út. Ahogy Ceglédi Zoltán (itt a politológusra utal, akiről nemrég derült ki, hogy a szintén momentumos Donáth Anna európai parlamenti képviselőnek ad sok-sok pénzért tanácsot – a szerk.) szokta mondani, lehet, hogy valaki nagyon szereti a Gundel-palacsintát, a gulyáslevest és a tökfőzeléket külön-külön, de ha összeturmixoljuk ezeket, az mégiscsak moslék. Megpróbálták 2014-ben, nem jött össze, most másra van szükség.” S ugyancsak ő mondta, hogy „nem gyurcsányozzuk össze magunkat”.
Csillog az ezüst is
Na persze nagyot változott azóta a világ, főleg az európai uniós választás után, ahol
amibe persze nehezen nyugszanak bele Fekete-Győrék. Azt is meglehetősen rosszul viselték, hogy Gyurcsány nemcsak az MSZP-ből akart átcsábítani hozzájuk polgármestereket (két kerület szocialista vezetője meg is világosodott, hogy számukra a DK jelenti a jövőt), hanem a Momentumból is. Ez ugyan – bár hatalmas erőket vetett be –, egyelőre nem sikerült neki, de Veszprém megyéből importáltak egy momentumos középkádert, aki a Demokratikus Koalíció agrárkabinetjét vezeti majd. Ebből – legalábbis a nyílt színen – nem alakult ki balhé, gyaníthatóan tanultak a gödi esetből, amikor nyílt háborúba kezdett a momentumos polgármester a DK-s önkormányzati képviselőkkel.
A Momentum egyébként a kormány, a Fidesz, a NER, a legfőbb ügyész, az ÁSZ (a sor hosszan folytatható) legkérlelhetetlenebb ellenfelének próbálja feltüntetni magát, ebben főleg a két európai parlamenti képviselőjük jár az élen. A Facebookkal ébredő és azzal fekvő Donáth Anna és Cseh Katalin nap mint nap próbálja lerántani a leplet az általuk korrupciósnak tartott ügyekről. Nem véletlen, hogy éppen a Momentumhoz igazolt a talán még náluk is aktívabb egykori LMP-s Hadházy Ákos, aki ahova nyúl, ahova néz, gyanús dolgot talál, más kérdés, hogy ezek rendre elvéreznek a hatóságok előtt.
Egyébként jellemző a Momentum kétszínűségére, hogy ott, ahol valóban határozottan felléphetnének a vérlázító ügyek ellen, ott behúzzák fülüket, farkukat. Ilyen például a kispesti önkormányzat, ahol a Gajda-Kránitz-Lackner triumvirátus elképesztő pofátlanságokat művel(t) – egyelőre csak ennyi állítható, az, hogy történtek-e komoly bűncselekmények is, annak a megállapítására még várni kell –, ennek ellenére továbbra is ők irányítják a kerületet. A momentumos Paróczai Anikó képviselő azonban inkább fedezi az üzelmeket, mintsem, hogy nyíltan fellépjen ellenük, holott a helyi vizsgálóbizottságban elvileg lett volna rá lehetősége feltárni a disznóságokat. (Erről itt olvashat.) Dódity Gabriella fideszes frakcióvezető szerint ennek az az oka, hogy őt is köti a párt- és koalíciós fegyelem, hiszen mégiscsak összeborultak az MSZP-vel.
Az mindenesetre biztos,
Eltérő érdekek
Nekik ugyanis jelenleg nincs parlamenti képviselőjük – ha a három független honatyát (Hadházy Ákost, Szabó Szabolcsot, Szél Bernadettet), akikkel szövetséget kötöttek, nem számítjuk –, ezért számukra elfogadhatatlan, hogy azokban a választókerületekben ne mérkőzzenek meg az ellenzéki jelöltek, ahol 2014-ben legyőzték a Fideszt. Másfelől pedig Gyurcsány egyértelműen az ellenzék első számú korifeusaként lép fel – ezt rendre akarja is bizonyítani, legújabban a most közzé tett 14 pontjával –, s csak úgy lehet letörni a DK elnökének a szarvát, ha az előválasztáson jobban szerepel a Momentum, mint a DK. S miután aktív, fiatalos a kampánycsapatuk, képesek a hatékony mozgósításra, hatalmas az előnyük a 21. századi média használatában, komoly szakmai támogatást, választási tanácsokat kapnak az európai pártcsaládjuktól, a Renew Europe-tól,
S szerencséjükre ezeken nem vesznek részt határon túli magyarok, mert azzal, hogy a romániai önkormányzati voksolás után a legutóbbi parlamenti választáson is a román testvérpártjukat, az USR Plus-t támogatták az RMDSZ helyett, túl sok erdélyi magyar szavazatára nem számíthatnának.
Ám inkább az a realitás, hogy az MSZP-t a baloldalról teljesen kiszorító, a szavazóikat megszerző DK-nak lesz a legtöbb, a listán pedig legjobb helyeken lévő jelöltje. De az ezüstérem is szépen csillog, vigasztalhatja majd magát Fekete-Győr, ha így alakul.
***
A Momentum helyzetéről, jövőbeni esélyéről két politológust is megkérdeztünk.
Deák Dániel, a XXI. Század vezető elemzője:
A Momentumnak előnyös-e, hogy eldőlt, az összes, komolyan vehető ellenzéki párt közös listát állít, vagy számukra az lett volna-e jobb, ha az ellenzék több listán indul?
A Momentum a Jobbikhoz vagy például az LMP-hez hasonlóan identitásproblémákkal küzd, hiszen míg a párt alapításakor Gyurcsány Ferenccel szemben fogalmazták meg magukat, addig most a DK-val szövetkeznek. Az önfeladás következtében – számos pártszakadást követően – az LMP mára egy marginális szereplő lett, míg a Jobbik a legerősebb ellenzéki pártból a parlamenti bejutási küszöbbel küzdő kis párttá vált.Ugyanilyen sors várhat a Momentumra is, amelyet még egyben tart a kezdeti lendület, de előbb-utóbb az összes többi ellenzéki párthoz hasonlóan náluk is kibuknak majd azok a konfliktusok Gyurcsány Ferenc személye kapcsán, amelyek távozásokat és akár pártszakadásokat is eredményezhetnek. Ebből fakadóan rövid távon lehet, hogy hasznosnak tűnik a Momentum számára a közös ellenzéki lista, de közép- és hosszú távon mindenképpen káros lesz az a párt támogatottságára nézve.
Minden bizonnyal ezt a Momentum vezetése is tudja, így nem véletlen, hogy Fekete-Győr András többször is nyílt konfliktust vállalt Gyurcsány Ferenccel, így akarták magukat megkülönböztetni tőlük. Ez ugyanakkor kevés lesz, ha a közös ellenzéki listát egy DK-s politikus fogja majd vezetni miniszterelnök-jelöltként. Egy ilyen forgatókönyv nagyon sok momentumos szavazót el fog bizonytalanítani, minden közvélemény-kutatás szerint egy ilyen felállás nem képes az ellenzéki szavazók teljes egészét megszólítani. Márpedig a győzelemhez nemcsak rájuk lenne szükségük a baloldali pártoknak, hanem ezen felül még több százezer bizonytalan szavazót is maguk mellé kéne állítaniuk.
A Momentum képes lesz-e felvenni a versenyt a DK nyomulásával, vagy beletörődik abba, hogy csupán a második legerősebb ellenzéki párt? Várhatóak-e további konfliktusok közöttük?
a Momentumon kívül már minden párt tőle függ, hiszen a közös ellenzéki lista nélkül könnyen lehet, be sem jutnának a parlamentbe. Az elmúlt évek eseményei tehát borítékolják, hogy a Momentumot is gyarmatosítani akarja majd Gyurcsány, így mindenképpen további konfliktusokra lehet számítani a DK és a Momentum között.
A 106 egyéni választókerületből az előválasztások után hány hely juthat a Momentumnak, ezekre az ország melyik területén lehet számítani?
A legnagyobb kérdés az lesz a baloldalon, hogy sikerül-e megállapodniuk a közös ellenzéki lista helyeiről. Ezzel kapcsolatosan komoly érdekellentét van a felek között, hiszen míg az MSZP, LMP és a Jobbik a korábbi választások eredményei alapján osztanák szét a helyeket, addig a DK és a Momentum érthető módon az aktuális közvélemény-kutatásokból indulna ki. Szintén vitás kérdés az egyéni körzetek ügye: például az LMP vagy az MSZP ragaszkodik ahhoz, hogy akik 2018-ban egyéni körzetben nyertek, automatikusan elindulhassanak ellenzéki jelöltként, míg a DK és a Momentum mindenhol előválasztást szeretne. Ennek ellenére az előválasztásokon várhatóan a Momentum az országos támogatottságához képest rosszabbul szerepel majd, hiszen nincsen sok ismert, népszerű politikusuk, vidéken egyértelműen káderhiánytól szenvednek. Az előválasztások legnagyobb nyertesei az egyéni körzetekben a DK-s jelöltek lehetnek, további konfliktusokat okozva ezzel az ellenzéki oldalon.
Ki lehet a Momentum miniszterelnök-jelöltje az előválasztáson, elképzelhető-e, hogy Fekete-Győr András? Szél Bernadett és Hadházy Ákos mellett várható-e még, hogy más népszerű, párthoz nem tartozó politikus, valamint ismert és elismert civil csatlakozik a Momentumhoz?
Szél Bernadett és Hadházy Ákos éppen azért közeledik a Momentumhoz, mert a pártnak szüksége van olyan politikusokra, akik országosan ismertek és rendelkeznek tapasztalattal, így rajtuk kívül további igazolások is várhatóak. Nem lenne meglepő, ha a Momentum Szél Bernadettet indítaná majd el miniszterelnök-jelöltként az ellenzéki előválasztáson, hiszen a felmérések szerint ő minden momentumos politikusnál népszerűbb. Hadházy Ákosnak pedig azt a szerepet szánják, hogy megkülönböztesse a korrupciós ügyektől hemzsegő régi baloldali pártoktól a Momentumot, nem véletlen, hogy egyre többször jelenik meg a párt kommunikációjában az, hogy ők a korrupció ellen küzdenek. Ez egy kölcsönös érdekházasság tehát, hiszen míg a Momentum ismert politikusokat szerez, ezek a független képviselők mandátumhoz juthatnak.
*
Böcskei Balázs, az IDEA Intézet kutatási igazgatója, a fővárosi önkormányzat tanácsadója összefoglaló választ adott:
Minden publikus kutatás előzetesen is azt mutatta, hogy a Momentum-szavazók jelentős többsége a lehető legszorosabb együttműködés, azaz a közös lista, közös jelöltek indulás híve. Kétségkívül fennállt egy időben egy külön listás gondolkodás is a párt elitjében és tagságában, ennek mérlegelése legitim szempont egy politikai szervezet részéről. Ugyanakkor a választóik már előttük eldöntötték ezt a kérdést.
Ez nem meglepő, hiszen az ellenzéki és a potenciális kormányváltó szavazók 2019. október 13-án egyértelmű bizonyítékát látták annak, hogy a szoros ellenzéki együttműködés milyen eredményes is tud lenni. A közös listás indulások bejelentésével, majd annak idővel zajló intézményesülésével a még kevéssé aktív vagy elkötelezett választóknak kevéssé lesz fontos kizárólag egyes pártokhoz húzás.
Értem ez alatt, hogy nem egymás rovására fognak erősödni vagy gyengülni. A bizonytalanokból potenciálisan beáramló szavazók pártszimpátiája pedig még sokat változhat másfél év alatt ahhoz, hogy egyértelműen megállapíthassuk, melyik ellenzéki párt lehet annak nyertese. Az biztos, hogy nem a küszöb környékiek.
A kormánypárti nyilvánosság feszültséggeneráló tevékenységére már immunis az ellenzéki politikai közösség, így a jövőben az együttműködés erősödésével, mintsem konfliktusok kiéleződésével kell számolni. A felelősségével 10 évnyi Fidesz-KDNP-kormányzás után minden szereplő tisztában van, ez egyébként is alapvető szavazói elvárás is. Az, hogy az előválasztáson mekkora eséllyel indulhat helyben a Momentum, ahhoz 106, alapos lokális tudás szükséges. Ilyennel ma senki nem bír – talán a pártokat leszámítva, azok sem teljessel. Meg kell jegyezni, hogy a szavazók többsége eleve csak ott tartja szükségesnek az előválasztást, ahol több esélyes jelölt van, azaz nem minden egyes egyéni választókerület esetén.
Nyitókép: Fekete-Győr András, a Momentum elnöke /k/ beszél a Momentum eredményváró rendezvényén a fővárosi Dürer Rendezvényházban az európai parlamenti (EP-) választás napján, 2019. május 26-án. Mögötte Cseh Katalin, a Momentum EP-listavezetője /b/ és Donáth Anna Júlia, a párt alelnöke, mandátumot szerző képviselők. (MTI/Illyés Tibor)