Nem feladatunk Gyurcsány Ferenc lelkiismeretét sem vizsgálgatni (csak reméljük, csöndesebb pillanataiban benne is fel-felmerül ennek szükségessége), de az szintén első látásra is úgy tűnik, hogy az ő politikai botlásait és vétkeit nem nagyon követték hasonló bűnbánó-engesztelő gesztusok. Ellenkezőleg, mintha inkább dacosan kérkedett volna azokkal az ugyancsak vitatható cselekedeteivel, amelyek végső soron romlásba döntötték pártját, az országnak pedig százmilliárdokban kifejezhető veszteségeket okoztak, nem beszélve a társadalmi bizalomszint süllyedéséből fakadó erkölcsi károkról.
A bérmálási oktatásokon bizonyára szó esett Jézus és a házasságtörő asszony történetéről, s ezzel kapcsolatban a Mester szállóigévé vált szavairól is: az vesse rá az első követ, aki maga bűn nélkül van – s amelynek hatására a bősz erkölcscsősz farizeusok szép sorban eloldalogtak. A vérszagra gyűlő ellenzéki propagandistáktól nem volna életszerű elvárni, hogy e tanítás jegyében önmérsékletet gyakoroljanak; megtehetik viszont mindazok, akiket a mostani botrány megsebzett meggyőződésükben, igazságérzetükben.
… igazunk és törékenységünk együttes tudatában adhatunk méltó választ a gyurcsányi kérkedésre, hogy »Ki mer közületek ma újra buzizni, és hova fogjátok még felírni, hogy az anya nő, az apa férfi?« Senki nem fog buzizni, mint ahogy eddig sem tettük, csupán arról teszünk tanúságot, hogy Isten és a természet törvényei szerint az anya valóban nő, az apa férfi. És ezzel nem támadunk senkit, csak az élet továbbadását, a nemzet, az emberiség jövőjét védelmezzük átgondolatlan, esetleg nagyon is átgondoltan ártani akaró hazug ideológiákkal szemben.”