Ennek már a fele se tréfa: figyelmeztetést adtak ki skandináv országok egy esetleges világháború miatt
A norvégoknál azt is megüzenték az embereknek, hogy milyen élelmiszerekből tárazzanak be.
Svédország áll az élen, Magyarország rontott a helyezésén.
A globális éghajlatváltozást erősítő gázok legnagyobb kibocsátói közül egyetlen ország sem teszi meg a folyamat megfékezéséhez szükséges valamennyi lépést – mutatta ki a Germanwatch német nemzetközi környezetvédelmi szervezet hétfőn ismertetett felmérése.
Az éghajlatváltozás feltartóztatását szolgáló erőfeszítéseket mérő mutató (Climate Change Performance Index - CCPI) alapján felállított rangsorban ismét nincs dobogós helyezett, mert „egyetlen ország sem tesz eleget a veszélyes klímaváltozás megakadályozásáért” – emelték ki a Germanwatch, a NewClimate Institute nevű nemzetközi kutatóintézet és a világ mintegy 130 országából több mint 1300 szerveződést összefogó Climate Action Network közös szervezésében készített elemzés eredményeit ismertető közleményben.
A listát 2005 óta minden évben összeállítják, és még egyszer sem volt első, második és harmadik helyezett. A nagyjából 400 klímavédelmi és energiapolitikai szakértő közreműködésével végzett kutatásban 57 ország és az Európai Unió (EU) mint globális szereplő teljesítményét vizsgálták. Ezek az országok juttatják a légkörbe az éghajlatváltozást fokozó gázok több mint 90 százalékát. A lista elején – azaz a negyedik helyen – ismét Svédország áll, sorban a negyedik éve. Utána az Egyesült Királyság, Dánia, Marokkó, Norvégia, Chile, India, Finnország, Málta és Lettország következik. A CCPI-t 14 almutató alapján számolják. Négy fő dimenziót vizsgálnak; a szén-dioxidban számolt üvegházgáz-kibocsátás alakulását – amely 40 százalékos súllyal szerepel a CCPI-ben –, a megújuló energiaforrások kiaknázását, az energiafelhasználást és a klímavédelmi politikát, egyaránt 20 százalékos súllyal. A vizsgálattal számszerűsítik és nemzetközileg összehasonlíthatóvá teszik, hogy miként törekszik egy-egy ország elérni a 2015-ben Párizsban kötött klímavédelmi egyezményben rögzített célokat.
Az új adatokat ismertető közleményben a többi között kiemelték, hogy az EU ellentmondásos képet mutat. A skandináv tagállamok, a feltörekvő Portugália és az EU egésze igen jól teljesít és bejutott a globális lista élbolyába, ugyanakkor vannak „lefelé kiugró” értékeket mutató tagországok. Ezek közé tartozik Ciprus, Csehország, Lengyelország, valamint Magyarország is, amely a tavalyi 47. hely után az 50. helyen áll a klímavédelmi erőfeszítések alapján összeállított rangsorban.
(MTI)
(Fotó: Gyalogosok a sűrű szmoggal borított Újdelhiben 2020. november 10-én. A súlyos légszennyezettség csak nehezíti a koronavírus elleni küzdelmet az indiai fővárosban. A közelgő Divali hindu ünnep kapcsán a hatóságok megtiltották a pirotechnikai eszközök használatát. MTI/EPA/Radzsat Gupta)