„Gyermekvédelem igen, genderpropaganda az nuku” – Szánthó Miklós a Mandinernek

– Miután az Országgyűlés – ellenzéki szavazatokkal – megszavazta kedden a veszélyhelyzet meghosszabbítását, a kormány rögtön több nagy horderejű javaslatot nyújtott be a parlamentnek tárgyalásra: beleírnák az Alaptörvénybe, hogy az anya nő, az apa férfi és újra módosítanák a választási szabályokat is. Ez már most nagy felháborodást okoz ellenzéki körökben. Bolgár György azt kérdezné: de miért és miért így?

– Jól fogalmazott: „a parlamentnek, tárgyalásra”. Tehát a parlament működik és törvényjavaslatokat tárgyal, attól függetlenül, hogy veszélyhelyzet van. Ezt csak azért érdemes hangsúlyozni, mert tavasszal az ellenzéki fake news lavórvagánykodás ugye odáig fajult, hogy azt állították: a különleges jogrendet arra használja fel a kormány, hogy „bezárja a parlamentet”. Ahogy az azonban talán a CNN-es Christine Amanpouron kívül mindenkinek világos volt, a parlament akkor és most is működik. Az ellenzéki „aggodalmakat” érdemes ezek miatt általánosságban rendkívül szkeptikus viszonyulással kezelni.

– Hogy sok álhír jelent meg a tavasszal bevezetett rendkívüli jogrend miatt, az igaz, de akkor is: miért most kellett ezeket a fontos indítványokat benyújtani? Nem kellett volna előtte egyeztetni az ellenzékkel?

– Az ellenzéki pártok szerintem először egyeztessenek saját magukkal, meg az alanyt az állítmánnyal. De most tényleg, mit egyeztessen a kormány az ellenzékkel arról, hogy az „anya nő, az apa férfi”? Persze, egy normális világban egy ilyen „közhelyről” nem lenne vita, de

Komolyra fordítva a szót: 2018-ban – ahogy azt megelőzően két alkalommal – a választópolgárok kétharmados felhatalmazást adtak a Fidesz-KDNP-nek. Mindenki tudta és tudja, hogy ez alkotmányozó többséget jelent, ’18-at megelőzően is használta ezt az Orbán-kormány, a szavazók mégis újra igent mondtak erre. Ez egy parlamentáris demokráciában, Magyarországon azt jelenti, hogy aki rendelkezik 133 képviselővel, az a választók felhatalmazása alapján módosíthatja az alkotmányt. Ehhez a ciklus alatt a kormánynak bármikor joga van.

– Dúró Dóra ugyanakkor azonnal magának vindikálta a „sikert”, míg mások azt mondják, ez egy eltúlzott reakció a Meseország-történetre. Egy genderérzékenyítő gyerekkönyv miatt az alkotmányt mégsem kellene átírni. Vagy mégis?

– Egy: a genderideológia, mármint az, hogy a „férfi” és a „nő” csak felvett „nemi szerep”, pusztán társadalmi konstrukció, és ezt meg kell ismertetni a gyerekekkel is –

Kettő: nem hiszem, hogy erre a könyvre reagálna a javaslat, de tény, hogy a témát ez az eset felpörgette Magyarországon. Ha úgy tetszik, a szélsőliberális véleményközeg provokált, mert mindig tesztelik az ingerküszöböket, de a fagyi most visszanyal. Azt nem veszik észre, mikor tolják túl a bringát, mi az, ami egy már totálisan agymosott nyugati társadalomban még működik, nálunk meg nem. Igen, Nyugat-Európa ebből a szempontból már elesett, ott teljesen cool és fancy, ha egy draq queen megy az ovisoknak felolvasni, ez a régió – szerencsére – viszont még nem tart itt. Ott éppen akkor párolgott el a normalitás, hogy amikor ezt a témát a homoszexuális- és genderpropaganda először feljátszotta még mint „egyenlő bánásmód”, akkor a politikai korrektség általános nyomása miatt a józanabbak, az egykori keresztyéndemokrata erők sem mertek felszólalni, hogy „na ácsi, héló!”. És ezzel elindultak a csúszós lejtőn, a kombinatorikusan adagolt támadások pedig kivédhetetlenné váltak.

– És most ezt gátolja meg az Alaptörvény módosítása?

– Végső soron igen. Ez egy stoptábla. Olyan időszakban élünk, amikor ez a sunyi, erőszakos és alattomos liberális szellemi terror a legalapvetőbb fogalmak jelentését is relativizálja. Tudja, hogy hangzik a legújabb érv? Azért kell a gyerekeket „gendersemleges” nevelésben részesíteni, mert ha a fiút fiúként, a lányt pedig lányként nevelik, az „sztereotip nemi előítéleteken” alapul és hát a gyerekeket nem szabad ilyesmikbe beskatulyázni.

Ezt teszi az Alaptörvény módosítása is, mikor kimondja, hogy az „anya nő, az apa férfi” és védelemben részesíti a gyermek születési nemének megfelelő önazonosságát. A javaslat indokolása külön hangsúlyozza, hogy a gyereknek védelmet kell élveznie a testi-lelki integritása ellen ható szellemi vagy biológiai beavatkozásokkal szemben.

– Értem, tehát akkor a kormánypártok saját világnézetüket írják bele az alkotmányba?

– Miért, Ön szerint a „világnézeti semlegesség” kötelezőnek beállított liberális tétele valóban semlegességet jelent, vagy azt, hogy a liberálisok saját élet- és közízlésüket igyekeznek eladni ezen cégér alatt? Most nem belemenve a dolog filozófiai részébe, hogy lehet-e egyáltalán valami semleges, hiszen a semlegesség is önmagát preferálja más értékekkel szemben, tehát nagyon is elkötelezett…

tehát például legyen lehetőség a harmadik nem elismertetésére, ahogy ez történt Ausztriában vagy Németországban, viszont a „homofóbiát” tiltsák be, mert sérti a szexuális kisebbségek érzékenységét. Ez nem semlegesség, ez egy ideológiai kötelezvény, amit jóemberkedően a toleranciára, az emberi jogokra meg az önkibontakoztatásra hivatkozva reklámoznak. Tény, ez az attrakciós logika profi és sikeres.

– Tehát?

Tehát a pontom az az, hogy nem egy valóban semleges, értékfüggetlen jogi kánon átírása történik, hanem az, hogy a liberálisok a saját értékeikkel, vágyaikkal telítik meg az egyes fogalmakat – képlékennyé teszik a határokat férfi és nő között, kitalálják, hogy van olyan, hogy non-bináris agender meg hasonlók –, amire

Remélem, hogy lesz még ilyen, azzal egyenes arányosságban, ahogy a balliberális oldal és a genderkufárok értelmezik át a szavak jelentését a politikai korrektségre hivatkozva. Szerintem akár csak 20-30 éve még mindenki jót mosolygott volna azon, ha valaki azzal jön, hogy „de hát mi lesz a genderfluidokkal?”, ahogy ma még nálunk természetes, hogy a nőket előre engedjük az ajtóban. Egyesek nyugaton ezt ma már viszont szexizmusnak tekintik, mert a nőkkel szembeni „előítéletekre” apellál, hogy ők esendőbbek, gyengébbek.

– Milyen hatása lehet a módosításnak?

Ami a legfontosabb, az a gyermekek védelme: a módosítás alapján

tehát genderpropaganda meg ilyen szexuális érzékenyítő-toleranciakurzus az nuku. Az apa és anya fogalmainak szükségszerű tisztázásából szerintem pedig egyértelműen fakad a homoszexuálisok gyermek-örökbefogadásának kizárása – egy gyermeknek egy anyához és egy apához van joga. Ezzel harmonizál egy másik benyújtott javaslat is, ami főszabályként a házaspárok számára tenné csak lehetővé az örökbefogadást. Több ezer házaspár vár Magyarországon örökbefogadásra, viszont meg kell szüntetni azt a joggal való visszaélésre lehetőséget adó kiskaput, hogy magukat egyedülállónak valló, valójában homoszexuális élettársi vagy regisztrált élettársi kapcsolatban élők gyerekeket vehessek magukhoz.

A „közpénz” fogalmára a hatályos jogrend nem ismer normatív definíciót – véli Szánthó Miklós

–  Gyorsan vegyük végig a többi kormányzati indítványt is! Módosulnak a különleges jogrendekre vonatkozó általános szabályok is. Éppen egy különleges jogrend, veszélyhelyzet idején?

– A két dolog nem függ össze. Az Alaptörvény új, különleges jogrendi fejezete – ha elfogadják a javaslatot – csak 2023. július 1-jén lépne hatályba, tehát egyáltalán nem érinti a mostani veszélyhelyzetet. Szerintem egyébként el lehetett volna még evickélni a jelenlegi szabályokkal is, de tény – és ez most nem közhelypufogtatás akar lenni –, hogy a biztonsági környezet radikálisan megváltozott az elmúlt időszakban, elég csak a hibrid hadviselésre vagy a hatásában katonai támadásokkal egyenértékű vagy annál akár sokkal súlyosabb, egy ország kritikus infrastruktúrája ellen irányuló kibertámadásokra utalni.

melyek magukba olvasztják a másik három lényeges, valóban rendkívüli beavatkozásra okot adó körülményeit és kiszélesítik a reagálási lehetőségeket az újtípusi fenyegetésekkel szemben.

– Közpénz, közérdekű alapítványok? Ezeket is „bebetonozza” a módosítás.

– A „közpénz” fogalmára a hatályos jogrend nem ismer normatív definíciót, úgyhogy aki kényes az átláthatóságra és a transzparenciára, az csak üdvözölheti, hogy alkotmányos szinten definiálják, mi is számít annak. A nemrégiben létrehozott „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról” pedig pusztán annyit irányoz elő a módosítás, hogy azokról kétharmados törvénynek kell rendelkeznie. Ez az ilyen valóban fontos, egyetemi képzéssel, tehetséggondozással vagy a nemzeti kultúra ápolásával foglalkozó entitásoknak sokkal kiszámíthatóbb helyzetet teremt, hosszútávon is biztos működést tesz lehetővé, hiszen egy szimpla parlamenti többség nem tudja majd egyik napról a másikra átírni a rájuk vonatkozó szabályokat.

– És végül a választási szabályok módosítása, mely most szintén terítékre kerül. Az eddigi 27 helyett 50 képviselő-jelölt kellene majd az országos pártlista állításához. Egyesek azt mondják, ezzel szétverik az ellenzéki együttműködést, mások azt, hogy éppen egybetereli az ellenzéki pártok a javaslat. 

– Mivel a szavazást megelőző évben már nem „illik” a választási szabályokat alapvetően módosítani, bármilyen választási vagy választási eljárással összefüggő nagyobb változtatásról most kell döntenie a parlamentnek. Az, hogy kinek mi meg hogyan használ, meg hogyan akadályozza a pártokat, kezd már nagyon unalmas zsánerdramaturgia lenni. Kilenc éve, a választójogi törvény megalkotása óta más sincs, csak hogy egyszer túl engedékeny, máskor meg hogy túl szigorú a választási szabályozás. Egyszer azt mondják, megszűnik a többpártrendszer, másnap azt, hogy túl sokan indulnak a választásokon.

Most megint az a baj, hogy kiszűrendő a komolytalan pártokat, pontosabban azt, hogy komolytalan erők országos lista után támogatást tudjanak igényelni, nem elég 27, hanem 50 egyéni jelölt kell. Ez a kisebb pártok – akár a Kétfarkú, akár a Mi Hazánk – részéről nagyobb erőfeszítést igényelhet, de ha sikerül nekik, akkor legalább világos lesz, hogy valóban megméretésre alkalmas erők. Emellett, ha a „nagy” ellenzéki pártok valóban olyan mélyen beágyazottak országosan külön-külön és együtt is, ahogy állítják, akkor nem látom okát a félelmüknek, hogy miért ne tudnának legalább 50 választókerületben jelöltet állítani. Ez matematikailag ugye kevesebb, mint az összes választókerület fele, tehát nyilván lehetőséget ad közös jelöltekre és közös listára, meg arra is, hogy koordinálják a jelöltállítást és külön listákkal induljanak. A végső döntés úgysem az ő, hanem a választópolgárok kezében lesz.

Fotók: Földházi Árpád