Visszavetette a régiós bérnövekedést a koronavírus, Magyarország viszont továbbra is az élen van.
Az áprilisi és májusi hónapokban átlagosan 8,6 százalékkal emelkedett a bruttó átlagkereset hazánkban, vagyis továbbra is jelentős növekedést mutat historikus és nemzetközi összevetésben egyaránt. A részmunkaidős foglalkoztatás emelkedésének ideiglenes torzításait kiszűrve a régió leggyorsabb bérnövekedését regisztrálhattuk Magyarországon, ami érdemben meghaladja az inflációt. A reálbérek emelkedése fontos támasza lehet a lakossági fogyasztás és a GDP gyors visszapattanásának – közölte a Portfolio.
A koronavírus-járvány okozta keresletcsökkenés és kínálati akadályok számos formában kényszerítették alkalmazkodásra a vállalatokat, amelynek egyik következménye a bérdinamika mérséklődése. A vállalatok leépítéssel, fizetés nélküli szabadsággal, a munkaidő csökkentésével, kényszerszabadsággal vagy a bérek újratárgyalásával reagáltak a hirtelen bevételkiesésre.
A járvány nem írta felül a pozitív folyamatokat
A koronavírus-járvány gazdasági következményei ellenére a hazai bérindex csak enyhe lassulást mutatott az elmúlt hónapokban. A magyar gazdaságban a nominális és reálbérek 2016 óta jelentősen emelkedtek a feszes munkaerőpiaci kondícióknak és a bérmegállapodáshoz kapcsolódó intézkedéseknek (adócsökkentések, minimálbér-emelések) köszönhetően. 2019-ben a béremelkedés üteme átlagosan 11,4 százalék volt és az év eleji (január-februári) adatok alapján erőteljes, 9 százalék körüli bérdinamikára lehetett számítani 2020-ban is.
A koronavírus-járvány felülírhatta volna a folyamatokat, de nem ez történt. 2020 április-májusban (a koronavírus által leginkább sújtott időszakban) a teljes munkaidősekre vonatkozó bruttó átlagkereset a nemzetgazdaságban 8,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Figyelemre méltó, hogy az első negyedévhez képest ez csupán 0,5 százalékpontos lassulást jelent, ami a megváltozott gazdasági körülményekhez képest elenyészőnek tekinthető.
Magyarország a régi éllovasa
Magyarország az első negyedévet követően továbbra is a régió éllovasának számít a bérnövekedés tekintetében. Romániában 2,0, Lengyelországban 1,6 százalékos bérnövekedést regisztráltak az áprilisi és májusi hónapok átlagában (a lengyel béradatok kizárólag a versenyszektorra vonatkoznak havi frekvencián). Szlovákia esetében az átlagkereset még 4,2 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi értékhez képest az első negyedévben, de áprilisban (-4,2 százalék) és májusban (-2,7 százalék) már csökkent éves összevetésben. A régiós béradatok eltérő módszertannal kerülnek számszerűsítésre, a különbség elsősorban a részmunkaidősök kezeléséből fakad.
A vállalatok egy része a munkaerő tartalékolása (csökkentett munkaidő) mellett döntött a megváltozott gazdasági körülmények miatt, azaz a korábban teljes munkaidőben dolgozókat részmunkaidős viszonyban foglalkoztatták tovább. A munkahelyek megőrzése kiemelt célkitűzése a gazdaságpolitikának, ezért a koronavírus következtében kialakult gazdasági helyzetben a kormányzat támogatja a részmunkaidős foglalkoztatást.
Részmunkaidősök
A részmunkaidőben dolgozók arányának megváltozása hatással van a bérindexre, főleg gyors gazdasági változások esetén. A bruttó átlagkeresetet a KSH a teljes munkaidős alkalmazottakra számítja, így a mutató nem veszi figyelembe a munkaidő változásából eredő bérváltozást. A részmunkaidősek arányának emelkedésével az egy alkalmazottra jutó átlagbér éves dinamikája valójában nagyobb mértékben lassul, mint ami a statisztikából látszik. Számításaink szerint a teljes munkaidős bérindex 2,3 százalékponttal felfelé torzít a részmunkaidősödés következtében. Ilyen mértékű torzításra korábban még nem volt példa.
A részmunkaidőseket tartalmazó bérindex, azaz az összes béremelés mértéke számításunk szerint átlagosan 6,3 százalékot tett ki áprilisban és májusban, így a bérek vásárlóértékének növekedése a visszaeső gazdasági teljesítmény ellenére folytatódott. Összességében az áprilisi és májusi adatok tükrében a hazai bérdinamika a járvány ellenére is erős maradt, így támasza lehet a gyors gazdasági kilábalásnak. A régiós országokkal ellentétben a keresetek vásárlóértékének emelkedése folytatódott. A lakossági fogyasztás és a GDP helyreállása szempontjából kiemelkedő jelentősége van a bérezési folyamatok alakulásának – írta meg a Portfolio.
Fotó: MTVA/Bizományosi: Faluldi Imre
Mindössze néhány hete maradt az ukrán pénzügyminisztériumnak, hogy megállapodjanak hitelezőikkel, akiket hónapok óta képtelenek kifizetni. Amennyiben karácsonyig nem sikerül áttörést elérni, akkor végleg csődbe kerülhet Ukrajna.
Magyar Péter persze – szokásához híven – gyáván menekül, s megpróbál úgy tenni, mintha a kiszivárgott dokumentum nem is létezne.
Önök szerint előfordult már olyan a magyar politika történetében, hogy egy párt letagadta a teljes gazdasági programját? (Nem néhány elemet – az egészet!)
Az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzésében végre kimondja, a konfliktus Kelet-Európa országainak gazdasági növekedését fékezi a legjobban.
Milyen hatással lesz a magyar gazdaság szereplőire a washingtoni csúcs? Miként működik együtt a Kamara a kormányzattal a kis- és középválallkozások érdekeit képviselve? Illetve kiből lehet sikeres üzletember? Többek között erről kérdeztük Nagy Eleket, az MKIK elnökét. Interjúnk.
A spekulációs valutatámadások mindig egyszerre szólnak gazdaságról és politikáról: a szuverenitás, a hitelesség és a felkészültség tükrei is egyben.
A katolikus egyházfő szerint jobb lenne párbeszédet kezdeményezni, vagy gazdasági nyomást gyakorolni Venezuelára.
Továbbra is hatalmas az igény a személyes találkozásokra.
