A Kis-Gellért hegyi alagút átépítése után a jövőben a Déli pályaudvarról emeletes motorvonatok közlekedhetnek majd Székesfehérvár és Tatabánya-Győr, a nyári idegenforgalmi főszezonban pedig a Balaton felé is. A forrás odaítélésével elkészülhetnek a Hatvan-Füzesabony vonal és a kapcsolódó ráhordó vonalak fejlesztésének, a Békéscsaba-Lőkösháza és a Debrecen-Nyíregyháza szakaszok korszerűsítésének tervei. A Szeged-Makó vasúti elővárosi közlekedés vonzerejét a megújuló vasúti pálya mellett vegyesforgalmú Tisza-híd megépítése növelheti.
A többi között megtörténhet a Szombathely-Kőszeg és a Zalaszentiván-Nagykanizsa vasútvonal villamosításának előkészítése is. Az úgynevezett Nyugat-magyarországi Masterplan az országrészt összefüggő egységként kezelve vizsgálhatja egyebek mellett a Győr-Pápa-Celldömölk, a Székesfehérvár-Pusztaszabolcs és a Komárom-Székesfehérvár vonalak villamosításának, a Pusztaszabolcs-Gyékényes, a Pusztaszabolcs-Pécs-Eszék és a Székesfehérvár-Nagykanizsa-Gyékényes viszonylatok egyes szakaszai fejlesztésének lehetőségét.
A kötöttpályás projektek speciális igényeire tekintettel az egyes beruházások megkezdését legalább egy-három éves előkészítési folyamat előzi meg. A forrásbiztosítás nyomán az állami beruházók (a BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt., a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. és a két nemzeti pályahálózat-működtető vasúttársaság (GYSEV, MÁV) időben gondoskodhat arról, hogy a következő programozási időszakban Magyarország megfelelő számú, részletesen kidolgozott projekttel rendelkezzen az uniós támogatások mielőbbi lekötéséhez.