Hatalmasat tévedtek a szerbek, Magyarország korrigált a Budapest–Belgrád vasútvonal ügyében: végleg eldőlt az átadás időpontja

A Budapest–Belgrád vasútvonal beruházása a magyar vasúti közlekedés egyik legnagyobb fejlesztéséhez érkezett, és hamarosan üzembe helyezhetik. A projekt jelentősen befolyásolja a nemzetközi áruszállítást, az elővárosi közlekedést, valamint a MÁV működését is, de a személyszállítás megkezdésének időpontja körül eltérő nyilatkozatok születtek.

Lázár János miniszter szerint a magyarországi szakaszon már március elején megindulhat a személyforgalom, a szerb fél ezzel szemben májusi indulást jelzett. Lázár tisztázta a félreértést, és elmondta, az időpont kizárólag az általa elrendelt biztonsági felülvizsgálat lezárásától függ, és amint ez megtörténik, elindulhat a menetrendszerű közlekedés. Hangsúlyozta, Magyarország célja, hogy a személyforgalom legkésőbb márciusban megkezdődjön. A teherforgalom esetében azonban már konkrét dátumot tűztek ki: 

A miniszter kiemelte, hogy a vonal teherforgalmi kihasználtsága a teljes kapacitásig nőhet, ami stratégiai jelentőséget biztosít a kelet–nyugati logisztikai forgalomban. A személyszállítás esetén a budapesti Keleti pályaudvarról kétóránként indulnak majd a járatok, napi három pár vonatot a MÁV, további hármat a szerb vasúttársaság biztosít.

A beruházás a MÁV átfogó modernizációs programjába illeszkedik. A menetrendtartás javulását a 61 új vagy felújított mozdony, valamint az 1000 új autóbusz közül eddig érkezett 400 jármű is segíti. Emellett a HÉV-járművek beszerzésére is közbeszerzést írtak ki, 350 milliárd forintos keretből.

Lázár János szerint a cél, hogy a Budapest–Belgrád vasútvonal üzembe helyezése ne csak infrastrukturális, hanem munkaerőpiaci és szolgáltatási szempontból is erősítse a MÁV-ot, és jelentős könnyebbséget hozzon az ingázóknak, miközben javítja a nemzetközi és belföldi vasúti kapcsolatrendszert.

(MTI)

Nyitókép: MTI/Soós Lajos