MSZP: Ismerjék el a szociális ágazatban dolgozók munkáját!

2020. július 11. 15:25

Korózs Lajos azt szorgalmazta, hogy a szociális ágazat valamennyi dolgozója kapja meg az 500 ezer forintos egyszeri támogatást.

2020. július 11. 15:25

Az MSZP arra kéri az Országgyűlést, hogy ismerje el a szociális ágazatban dolgozók munkáját, és egy határozati javaslattal kérje fel a kormányt ennek végrehajtására.

Korózs Lajos, az Országgyűlés népjóléti bizottságának szocialista elnöke szombati online sajtótájékoztatóján azt javasolta, hogy az ágazat valamennyi dolgozója kapja meg az 500 ezer forintos egyszeri támogatást november 12-én, a szociális munka napján.

Egyúttal arra szólította fel az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy kezdjen bérfejlesztési tárgyalásokat az ágazat érdekvédelmi szervezeteivel.

Az MSZP-s politikus tűrhetetlennek nevezte, hogy 93 ezer ember a „legnyomorultabb fizetéssel” rendelkezik Magyarországon. A dolgozók 70-80 százaléka nem kapja meg a bruttó 296 ezer forintos átlagbért – közölte.

Emlékeztetett: javaslatukat a házbizottság pénteken tárgyalta, a szocialista indítványt minden ellenzéki párt támogatta, a kormánypártok azonban nem.

Azért, hogy az ágazat minden dolgozója megkaphassa jogos jussát, az Országgyűlés őszi ülésszakán kezdeményezik a javaslat újbóli napirendre vételét – mondta az ellenzéki politikus.

(MTI)

Összesen 38 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
gyferenc
2020. július 12. 09:48
Korózs, és Ungvári: a WC-s néniknek mikor kértek béremelést? Szerintem az adózott jövedelmük a minimálbért sem érik el! Pedig nagyon hasznos a tevékenységük!
Newman
2020. július 11. 23:53
Az MSZP-nek nincsen jogalapja ilyesmit kérni!!! ŐK MÁR BEMUTATKOZTAK!!! Szóval a pofátokat kellene, már befognotok!!! Korózs TAKARÓDJ!!!!!!!!!!!
legkisebbek közül
2020. július 11. 20:42
"Emelkednek a bérek: ennyivel nő a szociális szférában dolgozók fizetése 2020.02.21. Tizennégy százalékkal nő január elsejei hatállyal a szociális szférában dolgozók fizetése - jelentette be az emberi erőforrások minisztere. - ismertette Kásler Miklós, majd kitért arra is, hogy az intézkedés 84 ezer állami, önkormányzati, egyházi és civil fenntartású intézményben dolgozót érint, átlagosan 30 ezer forinttal nő a bruttó bérük. A miniszter hozzátette, a dolgozók februárban már az emelt összegű minimálbér és a garantált bérminimum-emelés miatti magasabb összeget kaptak kézhez. Márciusban pedig a január hónapra járó, az ágazati emelés miatti különbözetet és a február hónapra járó illetményt egyidejűleg kapják meg a dolgozók. Míg a legalacsonyabb illetmény az ágazatban 2019-ben 155 ezer forint volt, idén már közel 177 ezer forint, a legmagasabb pedig 415 ezer forintról 473 ezer forintra emelkedik. A tárcavezető kitért arra: a korábbi és a mostani béremelésekkel a kormány az elmúlt 10 évben megduplázta a szociális szférában dolgozók bérét." (mti, hellovidek.hu) bruttó 177 ezer - nettó 118 ezer bruttó 473 ezer - nettó 315 ezer "Ungár Péter: a szociális szektor dolgozóinak több mint háromnegyede nem keres többet a garantált bérminimumnál Béremelést kér a szociális dolgozók számára az LMP. 2020.07.09 Az LMP azt javasolja, hogy a szociális szektor dolgozói is kapjanak egyszeri, ötszázezer forintos bérkiegészítést, végzettségi alapon egyesítsék az egészségügyi és a szociális bértáblát, valamint az ágazatban is vezessék be a diplomás garantált bérminimumot. Az ellenzéki párt országgyűlési képviselője csütörtöki, budapesti, online is közvetített sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a kormányzat által használt számok "elfedik a valóságot". Ungár Péter hangsúlyozta, hogy ezért is invitálta vitára az ügyben Kásler Miklóst, az emberi erőforrások miniszterét. Az a valóság, hogy a szociális szektor dolgozóinak több mint háromnegyede nem keres többet a garantált bérminimumnál, az átlagbér havi 200-210 ezer forint, harmincezer álláshely betöltetlen és szféra bérei a legalacsonyabbak az állami bérek között - hangsúlyozta a politikus. Orbán Viktor miniszterelnök egy szerdai konferencián a munkaalapú társadalom kialakításáról beszélt, de a munkaalapú társadalomba elveibe nem fér bele, hogy az ilyen fontos feladatot végzők ne kapjanak megfelelő fizetést - szögezte le a képviselő. Ungár Péter emlékeztetett, hogy az LMP korábban online petíciót indított az ügyben, amit eddig körülbelül 27 ezren támogattak, de a következő napokban papíron is gyűjteni kezdik az aláírásokat." (mti, hrportal.hu) Bruttó 200-210 ezer - nettó 133-140 ezer "Szociális munka járvány idején - Tanulságok (részlet) Intézményrendszer alkalmasságának kérdése A járványhelyzet első fontos kérdése, hogy a szociális szakosított ellátások és a gyermekvédelmi intézmények alkalmasak-e járványhelyzetek kezelésére. A válasz röviden megválaszolható: nem. A szociális intézményrendszer esetében a tömeges járványhelyzetek kezelése sosem volt a tervezési szempontok között. Sem a tárgyi feltételek, sem a személyi feltételek kialakítása során ez a szempont nem érvényesült, az egész rendszer arra az elvre épül, hogy az egészségügyi problémákat az egészségügyi ellátórendszerre delegálja az intézményrendszer. Ehhez képest most pont a fordított helyzet jött létre: az erőltetett kórházkiürítés során az egészségügy delegálta vissza az ápolásra-gondozásra szorulókat a szociális intézményrendszer felé, erre pedig ez a rendszer semmilyen szempontból nem volt felkészítve és esélye sem volt felkészülni. Gyakorlatilag az egészségügyi ellátórendszer tehermenetesítése szakadt az intézmények nyakába úgy, hogy az egészségügyi ellátórendszer igazából a tervezett kapacitásának töredékét sem használta ki (33 ezer ágy került felszabadításra, a maximális kihasználtság 1027 fő volt, az intenzív ellátást igénylő betegek száma pedig 82 (!) fővel tetőzött). A hazai intézményrendszer infrastrukturális kialakítása az esetek jelentős részében még a XXI. században elvárt szintű szociális szolgáltatásnyújtásra sem alkalmas: nagy létszámú, hiányos és leromlott tárgyi feltételrendszerű intézmények működnek az ágazatban, krónikus mennyiségi és minőségi munkaerőhiánnyal, ezen felül a működési forráshiány is rontja a működési hatékonyságot. Ilyen körülmények között az alapfeladatok ellátása is komoly erőfeszítésekbe kerül, az intézményrendszere válságának az elmúlt időszakban számos jelét lehetett már látni. A járványhelyzetben egyértelműen látható volt, hogy az egyes intézmények dolgozói maximális erőfeszítéseket tesznek azért (voltak helyek, ahol több hétre beköltöztek a gondozók az intézménybe, sok helyen pedig átálltak a 24/48 órás műszakrendre), hogy védjék a lakókat, de éppen ezért tudatosítani kell: az évtizedes deficiteket nem lehet ilyen módon áthidalni. Bár a hivatalos álláspont szerint "a szociális intézményekben dolgozók becsületes munkával megvédték a lakókat", a pontosabb megfogalmazás az lenne, hogy emberfeletti erőfeszítésekkel elhárították a katasztrófát, bár az elhunytak nagy arányban szociális ellátórendszerben élők voltak, lehetett volna a helyzet nagyságrendekkel rosszabb is (Európában az idősotthonok körében szintén nagyon magas fertőzési és halálozási számokat mutattak). Jelen helyzet mindenképpen kommunikációs csapdahelyzetet teremtett, amivel az ágazat nem tud megküzdeni: a problémák, hiányosságok felvetése, jelzése támadási felületet teremtett a szociális intézmények és fenntartóik felé (lásd Budapest példáját, erről mindjárt bővebben), az eredményes (vagy legalább annak tűnő) járványkezelés pedig a továbbiakban a probléma szőnyeg alá söprését fogja eredményezni, hiszen a siker igazolja a jó működést." teljes: https://tamogatoweb.hu/index.php/irasaink1/509-szocialis-munka-jarvany-idejen-tanulsagok
Kristály
2020. július 11. 20:06
Hallod te vén faszi egyet- kettőt megéltél de legalább egy valami jót mutass be a fiataloknak na ezt a jót Mi csináltuk , de az ország csödön kivül semmi mást nem tudtok felmutatni és ugy csináltok mintha nem is Ti okoztátok volna a csödöt.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!